Szamos, 1909. június (41. évfolyam, 123-145. szám)
1909-06-03 / 124. szám
2-ik oldal. 8 Z A M O b 124, szám. (1900. junius 3) felveheti a versenyt a nagy tőkék ellenében. Igenis állítom, hogy a mai közgazdasági helyzet teremtette a szövetkezetek nagyszámát. A gazdaság egyik legmagasabb fokán álló Németországban találjuk a legnagyobb é3 legegészségesebb szövetkezeteket, hol óriási vállalatok alakulnak szövetkezeti alapon. Ma már nemcsak az állam támogatja a szövetkezeteket, de a nagy bankok is számolnak jogos követelményeikkel és igy nem is meglepő, hogy ügyfeleik olcsón jutnak termelő, alkotó tőkéhez. A nagy bankok leginkább a nagy tőke szolgálatában állanak és igy a kis és a közepes ember kizárólagosan a szövetkezetnél keresi és találja is hiteligényeit kielégítve. A mai korban is az erősek a gyöngék megsemmisítésére törekesznek. Erre a legeklatánsabb példa az örökösen kísértő bankkartell, amelynek hangosan beszélő rejtett célja a kisebb bankok sakkban tartása — és ki látja ennek kárát ? mindég az adós. Ezeket előre bocsátva az összes polgároknak kell módot nyújtani, hogy egészséges szövetkezetek — amelyek ma elvi- tázhatatlanul fontos közgazdasági tényezők, — minél nagyobb számban alakuljanak, hogy minél számosabban élvezhessék a szövetkezeti eszme jótékony hatását. Kívánatos, hogy testet öltve a szövetkezeti alakulás eszméj»; létesüljenek azok egészséges alapon, a szükséghez mérten, hogy a szorongatott adósok megmentését elősegítve, a nyári vihar okozta égi háborút, szép, egészséges termékeny napsugár váltsa fel minden reá szoruló igaz jóvoltára. Márkus Pál. A Gerber-féle Spermaczett-tej felülmúl minden eddig hirdetett kézfinomi- tókat, mely egyszeri használat után a kezet hófehérré és bársonypuhává teszi. Egy üveg 70 fillér és egy korona. Kapható: Gerber Béla gyógytárában Szinérváralja és Szabó Géza csemege- üzletében Szatmáron — Meg merné-e mondani a nagyságos asszony, hogy hány férfiú gondol ezidő szerint férjeurára, gúnyosan mosolyogva ? Éva megerőltette a maga egyszerű lelkét s nagyon száraz hangon ezt a választ adta az urának: — ügy éltem, mint más primadona s te azt mondtad, hogy úgy szeretsz, amilyen vagyok. Doxeris azonban átváltozott féltékeny, siró férjjé, egy örökös szemrehányássá s Éva gondolt valamit. Ezt a jó, ezt a szamár embert meg fogja nyugtatni: bevallja neki, hogy őt rosszabbnak hiszi, mint amilyen. Hiszen neki, Évának, egész primadonnái életében nem volt több botlása, mint öt, öt férfiú, két színigazgató, egy újságíró, egy milliomos lipótvárosi ur s egy nagyon hatalmas mágnás. A hatodikat nem fogja be vallani, mert egy kis orvosnövendék volt, az Éva falujából s talán ebben az egybe, szerelmes is volt. És Éva úgy tett, ahogyan kigondolta, vallott az urának egy háborús délutánon: 66,000 koronás betét, amit nem akarnak kifizetni. Ki a jogos tulajdonos? Ajándékozás vagy bűnös manipuláció. A múlt hó 28-án egyik Erzsébet- köruti nagyobb pénzintézetbe beállított egy alacsony kis barna ember, akit városunkban is sokan ismernek, különösen az éjjeli kávéházak, ahol gyakran megfordult és elég feltűnően költekezett. Egy zöldfedelü betéti könyvecskét nyújtott át az intézet igazgatójának, mely a Szatmári Gazdasági Bank címet viselte homlokán és 66,000 korona összegről szólott. Az óvatos igazgatóság, mint ilyen nagy összegek kiűzetésénél szokás, nem mulasztotta el előbb sürgönyileg megkérdezni a Szatmári Gazdasági Bankot, hogy teljesitse-e a kiutalást. Szatmárról azt az értesítést nyerte, hogy semmi esetre se adják ki a pénzt, mert a könyv bemutatója, mint gyanítani lehet, annak felvételére nem jogosult és egyáltalán nem értik, hogyan került a könyv a fiatalember birtokába. Május 29-én a fővárosi pénzintézet i azgatója már Szatmárra érkezett a cö,000 koronás betéti könyvvel és azt átadta Tankóczy Gyula rendőrfőkapitánynak. A betéti könyvet bemutató fiatal ember a pénzintézetnél úgy adta elő a dolgot, ndgy őt egy idős uriasszony — Én jobb vagyok, mint te hitted, jobb vagyok, mint a primadonnák általában. Én ha vétkeztem, csak muszájból vétkeztem s nem hivatásosan, mint te gondolod. Te legalább is azt hiszed, hogy gonosz, rossz, közönséges teremtés voltam, mindenki leánya, aki fizetni tudott. És Berey Éva elmondta az urának az öt muszály-férfiut, akik az életében komoly, szerelmes szerepet játszottak. És most jött igazán a pokol, amikor Doxeris már a neveket is megtudta. Addig, mig kétszáz gyanúja volt, csak hagyján ment minden, de az öt bizonyos név fenevaddá tette Doxerist. Az asszony, kifejlett asszony-ösztönével elkezdett védekezni. Kezdte nevetve, sorban, roppant valószínűen letagadni az öt régi szeretőt: — Csak ki akartalak téged próbálni, — mondta az urának — semmi sem igaz. Hisz én nem házmester lány voltam, de úri leány, falusi leány s engem nem tudott el szédíteni a színpad. Doxeris fájdalmasan lihegett s ő, aki bízta meg a pénz felvételével és annak tulajdonát képezi a könyvecske. Az eset igen érdekes, sőt szenzációs dolgokat igér, mert Szatmáron tudvalevő dolog, hogy az illető uriasz- szony ily vagyonnal nem birt soha, sőt szerény viszonyok közt élt és azt is tudják, hogy a könyv egy idős dúsgazdag öreg polgáré, akinél az illető asszony huzamosabb ideig lakott. A rendőrség most az iránt nyomoz, hogy mi módon jutott a fiatal ember, illetve az úri asszony a betéti könyvhöz. A legkülönösebb az egész dologban az, hogy az illető öreg ur, akiről biztosan tudják, hogy a könyv tulajdonát képezi nem akarja elhinni, hogy a betéti könyv elveszett illetve másnál van, pedig felmutatták előtte. A rendőrség most erélyesen nyomoz a fiatal ember hollétének kikutatása érdekében. Az is lehetséges, hogy az aggkori gyengeségben lévő öreg ember a könyvet a lakójának ajándékozta, amikor persze legfeljebb az örököseit rövidítette meg. Megörült cigányprímás. Nem vették fel a kórházba. Őrültek háza a fogdában. Már régóta észlelték Kamuka Dezső 25 éves cigányprímáson a hozzátartozói, hogy a viselkedése nem norm ális. Sejtették, hogy valami baja van, azonban állapota nem adott komolyabb aggodalomra okot mind a mai napig. úgy vette el Évát, hogy az egész világtól veszi át, kezdett hinni és örülni. — De — mondta dadogva — azt nem állíthatod, hogy egészen tiszta maradtál a színpadon/? És Éva gyermekesen, egyszerű leikével elárulta, hogy ő egyszer Igenis eltévelyedett. Szerelmes volt s megnevezte az urának a kis, falubeli orvosnövendéket, aki most kör- orvos lehet valahol. Látta, hogy az urának hazudni kell közös boldogságukért s ha már hazudik ezt az egyet vallja be, ezt az egyet, aki szerelem-glóriával él a múltban. Doxeris eltűnt hazulról s csak tiz nap múlva jött haza megint, sápadt volt s rekedten mondta az asszonynak: — Valószinüleg elzárnak egy esztendőre : megkerestem a te doktorodat Éva s párbajban agyonlőttem. Szép fiú volt, kár érte, de a gazember miért mert az én leendő feleségemhez közeledni ? Éva derinedten hallgatóit s egy kicsit örült is: most már kezdődhetik a zavartalan, derék házasélet.
