Szamos, 1909. február (41. évfolyam, 26-48. szám)

1909-02-12 / 34. szám

XXKXL évfolyam 1908 február bő 12, péntek. soí n 34 SZáS. FIGCETI.ES POLITIKAI MPILAP. Előfizetési d i | Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. >/* évre 3 K. I hóra I K. Vidéken: * 16 8 Egy szám ára 4 fillér. SZBRKES ZTÖSÉG éa IIADÓBIVATAL: Rékócti-utczfi f. sz. Telefon: 107. asadjs sósa- -iUtiH SaatstárOB, » i*P *<' .‘x:>\hv.n HIRDETÉSEK: Ké««{>óaiflsűtea mellett a legjutényosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró irűetéa k között minden szó 4 íillór. A darabontok megbélyegzése. A népre bízták. Levél Boszniából. A késeié borbély. Lelőtte a támadóját. Febr. 12. Andrássy ellen intézett ostromok napról-napra ismétlődnek. Meggya­núsították a belügyminisztert azzal, hogy választásokat készit és a kerületekben a függetlenségi párt ellen tör. A képviselőházban a lüggetlenségi pártiak részéről mind untalan felhangzik az óhaj, hogy vegye át a párt a kormányt, mely azt jelentené, hogy Andrássyt kell elsősorban a kormányból kiszór! tani. A függetlenségi pártkörben a minap is azzal vádolták a minisz­tert, hogy ellenséges érzülettel vi­seltetik a lüggetlenségi párt iránt az egész országban. Mindezekből világos, hogy An­drássy ellen hajsza folyik, mely megbuktatására törekszik. Ez azonban nem egykönnyen fog menni, mert a kormány szoli­dáris, sőt a Wekerle-Kossuth bank­formulát Andrássy is magáénak vallja. Ha tehát Andrássy bukik, vele megy a kormány is. Hogy pedig azután függetlenségiek kerülnek-e a kormányra, kétséges, legalább Ugrón, aki magát a politikában bententesnek véli, szintén ezt tartja. Lehet, hogy ez egyszer igaza van. "rí - cw ­melynek megszüntetését sürgeti. Az ülés ezzel véget ért. A darabontok megbélyegzése. * O J VJ> M. szerb fegyverkezés megszüntetésére A hírre a fegyverkereskedők üzle­teit szinte ostrom alá vette a vá­sárló közönség. Á halálbüntetés. Budapest, február 11. A Ház tegnapi ülésén az igaz­ságügyi bizottság jelentést tett a darabontok elleni eljárásról. A jelentés rámutat arra, hogy a éjérváry-kormány szem helyezkedve a többség akaratával, megtámadta az alkotmány fundamentumát. Meg­sértették a királyi tekintélyt, mikor a kormányzást a királyi hatalomra alapították s ezáltal a királyt a nyílt alkotmánysértéshez vitték kö­zel. Szövetkeztek a nemzet ellen­ség'ivei. Osztályharcot szítottak. Csak a koronával kötött pak­tum tartja vissza a kormányt, hogy az árulókat vád alá ne helyezze s nem él a megtorlással, csak az ország lelkiismeretének megítélé­sére bizza a darabont miniszterek nevének megbélyegzését. TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól — A képviselőház ülése. Budapest, febr. 11. Az ülésen Justh Gyula elnököl. Visontai az ig zságügyi előadó beterjeszti a darabontok megbélyegzéséről szóló bizottsági jelentést, melyet a Minisztertanács. Budapest, február 11. Wekerle elnöklésével pénteken minisztertanácsot fognak tartani, a melyen a politikai helyzetet s a megoldást fogják tárgyalni. Popovics — bankkor­mányzó. Budapest, február 11. Politikai körökben teljes bizo nyossággal beszélnek Popovics pénz A hala büntetés ellen ugyanannyi ■ okos érvet lehet felhozni, mint mel- ! lőtte. Azaz csak látszólag okos érvet. De ha igazán okosak lennének is ezek az érvek, senkit nem terítené nek meg. Sem azokat, akiket a ha- iáibüutetés veszedelme fenyeget, sem azokat, akik azt hivatásuknál fogva kimérik. A magyarázata roppant egyszerű s épp azért igen kevesen tudják. A halálbüntetés gondolata a megfélem­lítésen alapszik. A társadalom leg­első alakulatában már kétségtelenül voltak gyilkosok (hogy Káint ne is említsük) s a legelső társas emberek épp oly kellemetlennek találták a gyilkosságot passzív alakban, mint mi s védekezni kezdtek ellene. A védekezés egyik módja a halál­büntetés volt, mely kétségtelenül eiég radikálisnak mutatkozik. E őször is a gyilkos elpusztul és megszűnik veszedelmet képezni ; másodszor, úgy vélekedtek, üdvös félelmet gerjeszt a többiben. S ez a vélemény évezredek óta tartja magát s még ma is esküsznek rá a halálbüntetés elszánt hi vei. Pedig ezt a véleményt erősen meg támadta a kétely, a tudományon, a statisztikán alapuló kétely. Az njabb kor elsőrangú kriminál- szooioiogusai azt mondják, hogy a halálbüntetés nagy borzalmat kelt de fájdalom, nem a gyilkosokban Hivatkoznak VIII. Henrik idejére mikor a lopást halállal büntették s egy évben 40,000 embert akasztottak fel. S mi volt az eredmény ? Az, hogy soha annyit nem loptak, mint VIII. Henrik uralkodása alatt. Nos, ha a tolvajokat nem lehetett elriasztani a lopástól az akasztófával, hogy lehetne a gyilkosokat, kik vak meröbb, elszántabb emberek s akik igazáu alig ösmerik a halálfélelmet, vagy legfölebb a gyilkos cselekmény elkövetése U'áu ? Mert a halálbüntetés, mint meg- felemlitési eszköz, generális intézke­dés, mert éppen azokra hat legke- vésbbé, akiknek szánva van. A betyár-romantika még nótákat is termelt róla. Szóval a puszták elszánt haramiái nem csináltak nagy kázust a halál­büntetésből s egy külföldi, hires fi­lantróp, mikor Magyarországon járt s a siralomházbau vigasztalni akart egy ha álran éltet . . . az stoikus nyu­galommal leintette. így felelt : — Hagyja, emberen esik meg az ilyesmi. Parisban a halálbüntetés ismét aktuális lett. A feszes nép kíván­ja, követeli és sem C.ómenceau, sem Ealliéres nem tudott ellentállni a nép akaratának. Feláldozott neki négy haramiát, kiket a már félig nyugalomba bel ezett, de hamarosan reaktivált guidotine-nal egy kettőre lefejeztek. A francia mohnak megvolt a nagy élvezete. Gyönyörködhetett benne, a mint a nyaktiló egymásután négy emberéletet oltott ki. Es ki is vette a részét a kinalkozó gyönyörűségből. A bethunei kivégzésre valósággal özönlött a nép, de mivel a katonaság a tömeget távoltartotta és nagy volt a köd, aiig láthatták a vesztőhelyet, A fogház papja a négy elitéit kéré­sére misét mondott. Az elítéltek resz­ketve mentek föl a guillotinra, csak Poliet Ábelnek volt annyi ereje, akit utolsónak hagytak, hogy néhány szót szóljon. — Mi nem sokat érünk, de ti va­lamennyien együttvéve még annyit sem érték . . . Tovább nem folytathatta, mert a bárd lehullott. A halál e tobzódása után keserves kiábrándulás következett, A francia sajtó roppantul fel vau háborodva, a müveit közvélemény kárhoztatja a halált kimondó bíróságot is és mind­azokat, akik oly nagyon szorgoskod. tak az ítélet végrehajtásában, amikor pedig médjukbau lett volna meggá­tolni. A halálitélet ellenségei ettől varjak, hogy erősebb .ökést ad a ha- laioüutetés eltörlése érdekében meg­indult akciónak, amely most végre — úgy látszik — sikerhez is vezet majd. Az emberi kultúrának van joga szégyenkezni, hogy ebben a kérdés­ben most is ott tart, ahova a barbár időkben fejlődött az emberi jog és igazság. És még örülhetnénk, ha az emheri kuliurának ez leune az egyet­len szégyelni valója. Előf izetéseket kérjük megújítani 1 , . . 1 O megnyílt, szemben a református gimnáziummal. — A legmagasabb Kovács Gvil a temetkezési intézete OZhtmar igényeknek megfelelő temetéseket a legjutányosabb át-mellett eszközöl x . .. helvben és vidéken. Temetkezési társulatoknak kedvezményt nyújt. Kazinczy utcza 15. szám alatt - (volt Vajay-hazban) *eiyoen TT

Next

/
Oldalképek
Tartalom