Szamos, 1909. február (41. évfolyam, 26-48. szám)

1909-02-12 / 34. szám

1-ík oldal SZÁM Ö8 (1909. febr. 13 ) 84. szám A bakák Boszniában. Milyen az élet a hegyek közt ? Érdekes levél Mostarból A párisi „Matiu® u yomán „Az Újság® egy boszniai sász óalj zandüiósi Űrét közölte Erre vonatkozólag egy laptársunk Mostárbói egy rendkívül érdekes levelet kapott. Szói pedig ez az Írás következő­képpen : E hó 1 én Trebinjéből Bilekbo utaztam koosin. A 29 kilométernyi ut óriási hegyeken vezet keresztül, mindenütt közvetlen a montenegrói határon Minden hegycsúcson és pedig nagyon sűrűén, egy-egy katonai őr­ház van elhelyezve, mely vastag vas- karók között, szeges sodronnyal kö­rülfonva valóságos kis erődnek lát­szik. A táj kihalt, csendes. Sehol egy olyan házat, gyanús építményt som lehet, látni, amely következtetni, sej­tetni engedné, hogy benne emberek tanyáznának. Az egyedüli, ami itt szokatlan, az, hogy minden hegy csúcsról szomorú magyar nótákat hall az utas. Egy hegycsúcsra fölérve, kocsisom egy ilyen kőfallal, drótfo nattal elzárt örház előtt pibeutelte lovait. A vaskerítés mögül az őrtálló katona kivánosian szemíélgeteU ben­nünket. Én is Öt. Beszélgetésbe el- egyediünk. Érdeklődésemre, hogy ne­héz e a szolgálat, azt a választ kap­tam, hogy nekik nagyon jói megy a sorsuk Ezt piros pozsgás arca eléggé bizonyította. Közben egy másik hegycsúcsról egy baka tartott felé ik Nagy táskát cipelt; az ucánunk dö­cögő katonai postakocsi elé igyeke­zett. Ezzel is szóbeszédbe elegyed­tem. Nagy keservesen panaszolta el, hogy már negyedik óve szolgál, nem eresztik haza; pedig semmi szükség ott rájuk. Ok csak a nagy ritkán hozz íj tk érkező lapokból tudták meg, hogy a moníenegróiuk beakarnak tör­ni Boszniába. A szolgálat eilen kü­lönben nem lenne panasz Pénzük van elég, az élelmezés is jó. Délben Biiekbe érkeztem. Itt van még csak élet. A sok katona csak úgy hemzsíg a hegyeken. Bus, szomorú magyar nótáktól viz- hangzik a?, egész táj. A magyar, cseh, lengyel bakák összeölelkeznek és úgy énekelnek, de mind magya­rul. — lói», igy' lázadt föl a bileki helyőrség. Utazásomban az volt csak kellemetlen, hogy a csendőrőrjárat Trebinje és Biiek között igazolás végett vagy' tízszer föltartóztatott.“ A segélyakció lezárása ^Elküldték a pénzeket A messiuai és ajkai katasztrófák áldozatainak hátramaradt özvegyei és árvái segélyezésére rendezett ak­ciót városunkban már lezárták. A főkapitány által körözött gyüjtöiven a város közönsége 274 kor. 90 fillért adakozott. A vendéglőkben elhelye­zett faperselyek tartalmának kiürítése mindössze 62 korona 95 fillért jöve­delmezett. Az egyes vendéglők sze­rint ebből Valkovics Simítnái 2 K 96 f., Sclrwarcz Miskáuál 2 K 61 f., Weisz Ignácnál 5 K 20 £, Fried Fe­rencnél 10 K 58 f., Márkus és Len- dekuól 6 K 10 f., Lengyel Miksánál 6 K 34 £, Krón Mihálynál 22 K 05 f„ Társaskörben 2 K 34 f,, Weisz Adolfnál 6 K 76 f., Klein Bertinói 3 K 96 f-, Márkus Sándornál 1 kor. 26 fillér gyűlt össze. A városi segély bizottság még fel­küldte a vármegyei takarékpénztár adományát 50—50 kort. az ajkaiak és messinaiak részére ; Teiteibautn Her­man 5 koronáját a messinaiak részére. Adományoztak oUg a Népbank 10 kort a messinaiak és 25 kort az aj kaiak javára. A Termény és hitelbank 30 kort, a Közp. takarekp. 10 kort, a kalábriaiak részére; Heves Béla a színházi előadás 120 koronányi és az Uránia-Matiné 200 korona tiszta jö­vedelmét fele részben az ajkaiak másik felében pedig a messinaiak javára küldték be. Elítélték a késeső borbélyt 8 napra és 10 koronára. Mintegy hónappal előbb történt, hogy Krón Miska némets-i kávóbázá- ban Csokonai Mátyás fizető pincér nagy mulatságot rendezett. Késő hajnali órában szakad vége a szórakozásnak. De Cmkoaai elfelej­tette a pénztárcát magéval hozni s ezért felmerültek az ilyenkor felme­rülni szokott diferenoiák. Sőt a szóváltás közben felmerült a mulatságnak addig néma tanúja is, ki a kifizetetlen főpiucéruek fogta pártját goromba közbeszólásaival. Csokonait sértette a közbeszóló és durván válaszolt neki. Nehogy a szó váltás verekedésé fajuljon a tulajdo­nos -- hogy ismert vendéglője jóbir- nevót meg ne sértse — a vitatkozó­kat eltávolította A helyiségtől pár lépésnyire Cső konai és az idegen, Sohikli Endre borbélysegéd, újból összevesztek s közben Schikli a részeg fizetőpincért összeszurkálta úgy, hogy az sebeivel húsz napig feküdt. Csokonai vérző sebeivel haza tán­torgott s másnap feljelentette a ké selő borbélyt a csendőrségnek. Tegnap kerültek ez ügyben a fe­lek Uray járásbiró elé, ki Sohikli Endrét a három késszurásért 8 napi fogházra és 10 korona pénzbírságra Ítélte. Lelőtte a támadóját. Mégis elítélték. Pároczi János nyírcsászári földmi- vés esküdt eilensége volt Győri Mi­hálynak. Ahol taiulta mindenütt gu nyolta, üldözte s többször meg is verte, A múlt év októberének közepén a két ellenfél ismét szemközt találko­zott s Páróczi felhasználva az alkal­mat megint kikötött Győrivel s azt megtámadta. A jámbor Győrit elfu tóttá a méreg, előkapta a revolverét s a tamadora sütötte, Páróczinak a golyó a mel ébe fúródott a azounal összeesett. Több mint negyven na­pig feküdt élet és halál közt. Tegnap került Győri e miatt a törvényszék elé, ahol a jogos önvé­delemmel védekezett a vád ellen. A törvényszék az enyhítő körül­ményeket figyelembe vette s a vád­lottat két hónapig tartó fogház és tiz korona pénzbüntetés elszenvedé­sére ítélte el. Az ítélet ellen a kir. ügyész súlyos­bításért a védő pedig a büntetés le­szállítása érdekében felebbezóst jelen­tett be. tfalßlatnra papiros taí“ • „Szamos® kiadóhivatalában. — Színház. Heti műsor*: 12- én, pénteken: Cigánybáró, ope­retté Zóna. Páratlan. 13- án, szombaton: Margit, dráma. Újdonság. Páros. 14- ón, vasárnap d. u.: Cs6kkirály,. operetté. Zóna. 14 én este: Trilby, dráma. Páratlan. Szakács Andor vendégjátéka. 15- én, hétfőn: Vasgyaros, színmű. Rendes helyárakkal. Páros. Szakács Andor vendégjátéka. Bocaccié. Az előadás megkezdése­kor a nézőtér még gyórült soro kát mulatott, lassanként azután meg felelő zajjai megtelt. Megérdemelte a telt házat, mert oly pompás előadást láttunk, emit igazán élvezet volt vé­gig hallgatni. B t la Mariska ez este is ragycgtaita sokoldalú tehetségét, me­lyet nem is késett, közönségünk mél­tányolni. Kellemes hangja és üde já­téka lebilincselő volt. Nagyon há­rult a sextett. A. kar pompásan éne­kelt. Tibor Lóri szintén nagyban hozzájárult a sikerhez. Herozeg sok derült p°roet okozott. Erczkövi, Gár­donyi, Buda, Sípos, Rmai szia éu csak dicséretet érdemelnek. Végül Hajsineket sem hagyhatjuk ki, aki­nek a sikerben oroszlán része van. Farsang. Febr. 13. Igazságügyi tisztviselők táno- mulatsága. Febr. 13. Dal és Zeneegyesület kabaré és táncmulatsága. Febr. 13. A Csizmadia Ipartársulat batyubálja. Febr. 14-ón Mészárosok és hentesek bálja. Febr. 20. Protestánsbál. Febr. 23. Nőegyleti bál. Közgyűlési határidők: (1909. január hóban.) Febr, 14-én d. e 11 órakor Máté­szalkai Önsegélyző egyesület, mmt szövetkezet. Febr. 14 én d u. 2 órakor Fehér- gyarmati Kereskédölnai és Iparbank- mint szövetkezet. HÍRROVAT. Esperanto Szamáron. Az egyik: Nagj szerű ez az espe- rantó. A másik : Arra vau hivatva, hogy minden embernek & második nyelve legyen az anyanyeive mellett. Sőt a nőknek is lehet második nyelvük. Az egyik: Nem, A másik : Mit nem ? Az egyik: Ne legyen a nőknek második nyelvük, Magának könnyű, de éu nős vagyok. A másik : Ha nekem feleségem volna, én megtanítanám és mindig esperan- tóul beszélnék vele, Az egyik : Hát maga tud ? A másik: Tökéletesen. És maga? Az egyik: Éu is. A másik : Tudja mit, beszélgessünk ezentúl esperantóul. Az egyik : Jó, beszéljünk. Na, kezdje. A másik : Kezdje maga, Az egyik : Tudius du esperantó ? A másik: Qui, sire: esperantis- simo. Kváj, kváj cutn hurumu. (Szünet) A másik: Hát miért nem beszél tovább ? Az egyik : Várjon. Akarok valamit mondani, de nem jut egy szó az eszembe. A másik: Hát azt hagyja ki. Az egyik : Jó. Ferge rniku toilio csigtroff. A másik : Fungius raga-Lyaziiló. Az egyik (oambán bámul a másikra.) A másik (is bambán bámul az egyikre ) Az egyik: Igen. A másik : Mit igen ? Az egyik : Megyek ón is, csak el­szívom a szivaromat. A másik : Hova megy? Az egyik : A gőzfürdőbe, a hova hitt. A másik : Hitta a fene magát. Maga azt mondta, hogy ruhát csináltatott és ón azt feleltem, hogy'éu is vettem egy csomó fehérneműt. Fungius re- gatyazilló. Az egyik: (Kezd meggyőződni ar rói, hogy a másik egy betűt sem tud esperantóul ) N im rossz édesem, nem rossz, Az az, hogy nagyon rossz. Hi­szen maga egv huueut betűt sem tud esperantóul É í azt moudtarn ma­gának, hogy nem tudok mit osinálni ma. Maga erre azt felelte, hogy a gőzfürdőbe megy. A másik: Megesküszik erre? Az egyik : Meg. A másik : Éu meg arra esküszöm, hogy' maga azt mondta, hogy ruhát csináltatott, én meg, hogy egy cso­mó fehérneműt vettem. Fungius re- gatyazillo (Kezd meggyőződni arról, hogy az egyik kitűnő esperantó; ha­bozva): Fuugius regatyazilló ? Nem jól értettem. Igaza van, magának van igaza. Folytassuk tovább. Boruch átó adonaj elajchénu. Az egyik : Meleoh hoajiom. A másik : Lássa most sokkal job­ban m"gy. . . Az egyik : Igen, mert most sokkal tisztábban beszél. De mondja csak muszáj nekünk okvetlenül esperantóul beszélni, mikor mi nagyszerűen meg­értjük egymást — zsidóul is ? A másik (folytatva) . . esperan­tóul meg nem értjük egymást, dacára, hogy nagyszerűen tudunk. Az egyik (meggyőződik). (Tovább diskurálnak. A pikkoló félbe hagyja a hallgatózást, mert csak — esperantóul ért). Eljegyzés. Ungár Imre földbirtokos Bács-Kossuthfalváról eljegyezte cs. Mayer Sámuel leányát Irmát. (Minden külön értesítés helyett.) Szinliá/J titkárból ügyvédjelölt. Dr. Ptuek Bélát, a Népsziuház-Vig- opera volt titkárát a szatmári ügy­védi kamara mint ügyvédjelöltet be­jegyezte. Adományok és alapítványok a helybeli raf főgimnázium javára : 1. A S-a mari termény hitelbank rész­vénytársaság a tápintézet javára 35 koronát. 2. A Szatmári kereskedelmi és iparbank részvénytársaság a táp- intézet javára 30 koronát. B. A Szat­mári gazdasági és iparbank részvény­társaság a tápintézet javára 20 koro­nát. 4. A Szatmárnémeti népbank részvóuytársaság a tápintézet javára 30 koronát és három szegénysorait tanulónak óvvégi jutalmazására szin­tén 30 koronát adományozott. 5. Kormány Lajos fehérgyarmati föld- birtokos a főgimnáziumi alap javára 20 korona1. 6 Dr. Jármy Béla fehér- gyarmati ügyvéd a főgimnáziumi alap javára 30 kor. 7. Kölcsey Gábor föld- birtokos (Helyben) a főgimnáziumi alap javára njabban 20 kor. 8. Dr. Márk Endre ügyvédi kamarai elnök (Debrecen) a főgimnáziumi alap ja­vára újabban 100 kor. 9. Dr. Muhi Zsigmoud orvos a főgimnáziumi alap javára 50 kor. alapítványt tett. 10. Néhai Muhi Elek, nyug. lelkész, a főgimnázium javára 1000 koronát ha­gyományozott oly meghatározással, hogy ezen összegnek, mint „Muhi

Next

/
Oldalképek
Tartalom