Szamos, 1908. március (40. évfolyam, 18-26. szám)

1908-03-01 / 18. szám

FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LA A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: R^ész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza S. sz. Telefon: 107. mindennemű dijak Ssatmáron, a lap ki&ddhiva-.aíatar. ÍUeteadd. HIRDETÉSE Készpénzfizetés mellett a Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó a fillér. Vármegyei értekezlet. Lapunk előző számában beszá­moltunk arról, hogy a törvényszék kérdése mekkora hullámgyürüket vert megyeszerte. Jeleztük, hogy ebben a tárgyban szerdán délelőtt egy értekezlet is volt, melyen a megyebizottsági tagok nagy szám­mal jelentek meg. Múltkori szá­munkban nem számolhattunk be elég részletességgel, az idő rövid volta miatt, erről az értekezletről. Most azonban egész részletesen közöljük, úgy, ahogy lefolyt. Az értekezleten megjelentek a megyebizottsági tagok közül : Gróf Teleky János, Köl­csey Antal, Szeőke Barna, Jékey Mór, Maróthy Sándor, Tóth Mór, Kováts Gyula, Madarassy Dezső, Madarassy László, Madarassy Zol­tán, Madarassy Endre, Antal Lajos, Cholnoky Imre, bér. Kováts Jenő, Sárközy Andor, Balogh Pál, Kos­suth István, Horváth János, Hel- meczy Józsel, Szombathy Ödön, Csaba Adorján, Szuhányi Lajos, Szuhányi Ferencz, Böszörményi Zsigmond, Kovásznay Zsigmond, Böszörményi Sándor, Fényes Elek, Sepsy Mór, Goes Pál, Goes János stb. stb. kik mindannyian egyhangú lelkesedéssel járultak azon ügyhöz, mely nemcsak Szatmár városé, de a vármegye nagy többségéé is. Miután a polgármester hivatalos ügyben Budapesten volt, helyet­tese Kőrösmezei Antal főjegyző fogadta megjelenteket, dr. Kelemen Samu, di. Keresztszeghy Lajos, Uray Gáspár és Uray Géza városi törvhatósági bizottsági tagok tár­saságában. Kőrösmezei Antal főjegyző üd­vözölte a nagyszámmal megjelen­teket, előadta az értekezlet célját, majd pedig dr. Keresztszeghy La­jos beterjesztette azon javaslatát, miszerint úgy a vármegye, mint Szatmár város egy szükebb körű bizottságot küldjön ki a további ügyek előkészítésére. Kölcsey Antal készséggel elös- meri Szatmár város nagy anyagi áldozatát, amelyet a törvényszéki palota építésével a kormánynak hozott, A törvényszéknek itten ma­radása nemcsak Szatmár város, de a vármegye óriási nagy több­ségének jogos igénye. Helmeczy József szerint az előző kormányok Szatmár jogait a tör­vényszék kérdésében elösmerték, mivel a múltban úgy a nagyká­rolyi, mint a nagybányai törvény­székeket megszüntetve, Szatmáron állították tel. Az alispán eljárását, miszerint küldöttséget vezetett a miniszterelnökhöz, helyteleníti, joga sem volt reá, mivel a vármegye nagy többsége ily értelmű határo­zatot sohasem hozott, de nem is fog. A miniszterelnök válasza le­kicsinylő úgy Szatmár városára, mint a megye közérdekére nézve. Cholnoky Imre nem hiszi, hogy az alispán megbízás nélkül járt volna el, valamint azt sem, hogy tisztán csak a nagykárolyiak ked­véért vezette volna a deputációt a a miniszterelnök elé. Úgy tudja, hogy a vármegye hozott ilyenféle határozatot, de csak egy hosszú közgyűlés végén. Ezért lehetséges az, hogy a többségnek nincs tu­domása róla. Nem veszi komolyan a miniszterelnök beszédét, mert ő Ígérni sokat, de megadni minél kevesebbet szokott. Rendkívüli vármegyei közgyűlés összehívását indítványozza. Böszörményi Sándor felhozza a székhely-kérdésben, hogy a minisz­terelnök már államtitkár korában meglehetős animozitással viselke­dett ellene. Kényes kérdés a szék­hely kérdés ügye, annál is inkább, mert a íöispán maga is károlyi ember, a törvényszéki elnök ha­sonlóan, az alispán pedig a káro­lyit kezében van. Válasszunk — úgymond — egy bizottságot, mely szakítsa el Nagykárolyt és két járását Szatmártól. Legyenek a gróíjaikkal boldogok, csináljanak maguknak törvényszéket is és le­gyen vége a torzsalkodásnak; hoz­zuk felszinre a székhely-kérdést s oldjuk meg, ha kell, a megye egy részének elvesztése árán is. Bér. Kováts Jenő higgadtságra inti a megjelenteket; a székhely­kérdést — úgymond — itt most ne vessük fel, azt majd a vár­megyei gyűlésen lesz alkalmunk kellő módon megvitatni s a kér­dést végre-valahára megnyugtató megoldásra juttatni. Dr. Kelemen Samu kívánatosnak tartja, hogy a szétágazási vita egy­séges mederbe lereltessék ; Böször­ményi Sándor beszédére és Szu­hányi Ferencz egy közbeszóiására kiemeli, hogy a főispán magatar­tásának korrektségéhez nem térhet szó. A főispán nem vállalta a kül­döttség vezetését és semmi olyat nem tett. ami Szatmár város ér­dekeit legkevésbbé is sérthetné.‘Ezt, mint a város orsz. képviselője, kötelességszerüen megállapítja. A dolog érdemét két kérdésben látja kiélesedve; az egyik az, hogy nemcsak megyei, de országos ér­dek is az, főleg a nemzetiségi vidékeken, hogy erős gócpontokat teremtsünk; ehez Szatmáron a természetes fejlődésnek minden kelléke meg van, holott Nagyká­rolyban ezt mesterséges eszközök­kel sem lehet elérni. Ezek mester­kélt eszközök rontják Szatmar fej­lődését anélkül, hogy Nagykárolyt életképessé tennék. Amikor kir. táblának, vagy vasúti üzletvezető­ségek elhelyezéséről van szó, Szat­már fekvésénél és jelentőségénél lógva ezekre joggal tarthat igényt, amiként ezt minden körben elis­merik. De ilyenkor mindig arra utalnak, hogy közel vagyunk Deb- reczenhez, Nagyváradhoz, melyek mint fejlett, hatalmas városok, ma­gukhoz vonják az ilyen intézmé­nyeket. A vízről. Irta: Ujfalussy Amadil. Létünk feltételeinek egyik legszük- ségesebbike a viz. Nélküle valóban nincs ólet, mint ahogy a holdban nincs, ahol hiányzik a forrás, a folyó, a tó és tenger, amely felhőt szüljön, hogy ismét cseppfolyóssá sürösödve, termékenyitően, vissza­hulljon, mint a hogy a földön visz- szahullik a nedvet kívánó termé­szetre. A viz hidegben és melegben egy­aránt párolog. E színtelen, hangtalan lehelet könnyebb a levegőnél. Föl­szál és megteliti azt. Mikor több gyűl össze, mint a mennyi az illető hőmérséklet mellett a telítéshez szük­séges, köd vagy felhő képződik, amely aztán lehűlés folytán cseppfolyósé válni kénytelen. A viz állandó körforgásban van. Mintegy parancsolatra végzi mun­káját. Tavasszal, amikor a nap me­lege jobban párologtatja a nyirkos földet s a vizeket, több a felhő és eső. Meg is dagad a tó. a folyó. Akárhányszor szűknek bizonyul medre. Ki is lép belőle. Fékevesztetten rom­bol aztán a futó ár. Szenvedés kö­veti nyomon és a tönkretett ember szitkozódása. Atkozza a vizet, de a másik pillanatban már égő vágya­kozással érinti ajkával, mint életfen- tartó nektárt, miután a szervezet anyagforgalmához kívánatos alkatré­szeket tartalmazza. Nemcsak & tűz, de a víz is öröm és bánat kutforrása egyaránt. Élve­zetet nyújt sok irányban, de két­ségbe is üz, amikor érezteti ember- feletti gonosz hatalmát. Geológiai működése is kétféle. Pusztít és alkot. Anyagot lop és lerak. Hegyet dönt, völgyet betemet. Kénye-kedvére nivelál. Micsoda óriási munkát is végezett a hajdani özönvíz, amely távolról sem csnpán bibliai mese, hanem fon­tos korszak földünk történetében. És hogy egész bolygónknak volt benne része, a külömböző népek hagyomá nyai bizonyitják. Az Ázsiából szár­mazott zsidók nyomán a keresztény épp úgy tanítja vallásában, mint a hogy szól róla a görög és római mi­tológia. Ovidius leírja hogvan mene­kült hajóra, akárcsak Nóá Deukalien és Pyrrha, akiktől eredt az egész emberiség. Efféle rege fordul elő a skándinávok hagyományaiban is, és más népeknél. A kalmükök, nyugati mongolok szerint is viz fedte hajdan a földet, de a négy irányból támadó szél olyan kavarodást teremtett, hogy a mélységből aztán hegy emelkedett ki. A chilei fensikon élő amerikai ar- gonaus-törzs, akiket a spanyolok mai napig nem tudtak leigázni, szintén megemlékezik vallásában egy óriási és végzetes áradásról, nemkülönben a déli partokon és indiai szigeteken meghúzódó karaibok. Ugyancsak ret­tegett istenük is a viz. Megtisztelik Róth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a #Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb esipJraktira. Figyelmeztetés ! az előre haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom