Szamos, 1908. február (40. évfolyam, 10-17. szám)

1908-02-23 / 16. szám

16. szám. SZAMOS 3-ih oldal. újságíró kollegám szívesen ajánlkozott, kalauznak. Délután két óra felé járt az idő, midőn az elhanyagolt külsejű, de azért még elég jó karban lévő kúriához értünk. Végig mentünk a hosszú fo­lyosón, de egy árva lélek sem mutat­kozott. Tíz percig tanácstalanul állot­tam az ajtó előtt, midőn egyszerre női hang szólalt meg a hátam megett. — Kit tetszik keresni ? — Halmy bácsival szeretnék beszélni ! — Tessék beljebb kerülni! Két egymásba nyíló szobán vezetett keresztül a nő. Mind a kettő ócska, lim-lommal, penészes fadarabokkal volt tele. A levegő egyszerűen fullasztó. Be­lépt iiuk azután a harmadik szobába. Egyszerű, rozoga faágyon fekszik öreg Halmy bácsi. A szoba ócska, elavult bútorzata legkevésbé sem árulja el, hogy olyan embernél teszek látogatást, a kinek körülbelül egy millió korona vagyon van, A szoba falán két régi divatu óra függ. Az egyik állandóan hatot mutat, a másik meg tizenkettőt. Úgy látszik egymásra licitálnak. — Jó napot kívánok ! Az öreg ur minden bemutatkozás nélkül szivesen nyújtja elém sovány, elaszott kezét. Helyet kínál az ágya mellett lévő öreg karszéken és azután megin­dul kettőnk között a diskurzus : — Öcsém uram hová való ? — Budapestre. Újságíró vagyok. Hal­lottam Halmy bácsi hírét, hát eljöttem, hogy meglátogassam. — Bizony nagyon jól tette. Beteges vagyok. Már tizenkét napja nem eszem Megsimogatta kopasz, tar komiokát és minden átmenet nélkül szólt hozzám: — Ismeri-é Kovács Gusztávot, Hege­dűs Károlyt ? Mind a kettő öcsém. Mondja meg nekik, ha Pestre megy, hogy nem irhatok most, mert beteg vagyok. Azután én intéztem hozzá egy pár kérdést: — Bátyám uram, hány esztendős ? Gondolkozott — azután nagy nehezen kinyögte ? — Nyolcvannégy. Sok mindenen men­tem én már keresztül. Elhallgatott. Látszott rajta, hogy küzd önmagával. Én sarkaltam: — Hát miken ment bátyám uram keresztül ? — Az egész testem csupa seb. Én végig harcoltam a szabadságharcot. Windischgrätz, Metternich sokáig üldöz­tek engem. Á király játszó pajtása. Megint elhallgatott. Száraz, fojtó kö­högés szakadt fel melléből. — Miért üldözték? Kérdém az öreg urat. — Nem tudom. Csak azt tudom, hogy minden bajomtól a király mentett meg. Én tizennyolc éves fiatal ember voltam, mikor felséges urunkkal megismerked­tem. Ferencz József akkor még 10—12 éves gyermek lehetett. Egy tanár okta­tott mind a kettőnket a magyar nyelvre. Én akkor még nem tudtam jól magya­rul, csak diákul. Egyszer oktatómesterem felvitt magá­val a bécsi Burgba. A fiatal herceg megkérdezte tanáromtól, hogy ki va­gyok én: — Fenség ! Ez egy magyar fiú! Ez­zel együtt nagyon könnyen megtanulhat Felséged — magyarul. Nagyon tetszett a királynak, hogy ezüst sarkantyú* csizmába jártam. Megszeretett és mi tegeztük egymást sokáig. — Nem tudja bátyám uram, hogy hívták azt a tanárt ? — Bizony már nem jut eszembe a neve. Még négy-öt évvel ezelőtt is min­den esztendőbe fel kellett mennem * királyhoz Bécsbe s két hónapot is el- töltöttem a Burgba. Most már majd a temetőbe megyek. Nagyon gyenge vagyok. Nekem már nem tavaszodik. — Tavaszig még kiheveri bátyám a bajt! — Nem hiszem. Az én időm már el­jött. Mikor tetszik Pestre utazni? Holnap, vagy holnap után ! Felkeresse az én öcsémet Kovács Gusztávot.J Az nagyon jó ember! (koa­líciós újságíró vagyok, nem mondhattam meg szegény Halmy bácsinak, hogy volt darabont főispánokkal tilos a — beszéd). — Felkeresem, hogy ne keresném fel. Hát nem szokta meglátogatni bátyám uramat? — Már nagyon régen volt nálam, de most nem régen azt irta, hogy megláto­gat. Erre a levelére még nem vála­szoltam. Erős köhögési roham szakította félbe beszédünket. Megkérdeztem a mellette lévő asszony­tól, hogy miért nem hivatnak orvost az öreghez: — Nem tűri meg — kérem szépen I Egy pár pillanatig lihegett, mig erő­höz kapott. — Látja, látja ilyen az öreg ember. Megfojt ez a köhögés ! • ■ — Orvosságot kell szedni — s tavaszra el múlik a baj! — Azt hiszem, nekem már ném ta­vaszodik ! Búcsút vettem az öregtől s mikor a szabadlevegőre értem, mohón szívtam magamba a hűvös, nyers levegőt, mert a szegény gazdag szobájában még az is olyan kevés volt, hogy szinte meg- fuladtam. n—ő. * Eljegyzés. Szentiványi Sándor aranyos medgyesi körjegyző f. hó 22-én eljegyezte dr. Fejes István ügyvéd leányát Erzsikét. * Esküvő. Paulovits József fiatal kózmü és rövidáru kereskedő ma tartja esküvőjét Litteezky Pál aszta­los leányával Ilonkával. * Uj doktor. Bacsiuszky Ödön szatmári kir. törvszéki aljegyzőt « kolozsvári tudomány-egyetemen a na­pokban jogtudorrá avatták. * Köszönetnyilvánítás. Feledhetlen édes atyánk elhunyta alkalmából a minden oldalról megnyilvánult részvétért ez utón is hálás köszöne- tünket nyilvánítjuk. Gillyén testvérek. * Felolvasás a Csarnokban. Ma vasárnap délelőtt a Szatmári Keres­kedelmi és Gazdasági Csarnok helyi­ségében dr. Katona Sándor fiatal sociologius „Az általános választói jog* ról felolvasást tart. A felolva­sás iránt nagy érdeklődés mutat­kozik. * Székfoglaló. Birtha István ref. főgímn. tanár f. hó 23-án, ma vasár­nap d. e. 11 órakor tartja meg a fő- gimn. tornacsarnokában székfoglaló értekezését, melyre a t. szülőket, a tanügy barátokat s az érdeklődő kö­zönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. * Halálozás. Némethy Miklós nyug. ref. tanitó, életének 65 ik évében e hó 21 én meghalt. Az elhunytat özvegyén kivül három gyermeke gyá­szolja. * Eljegyzés. Horváth Elek kir. kataszt. mórnöksegód, a napokban váltott jegyet Debreczeni István pol­gártársunk kedves leányával Juliánná kisasszonnyal. A nagy károlyiak álma. Nagykároly város küldöttséget me­nesztett a kormányhoz, hogy a vá­rosban polgári fiúiskolát létesítsen. A küldöttség néhány tagja azt gon­dolva, hogy egy csapásra két legyet- fog ütni, elhatározta, hogy ha már a fővárosban vannak, hát elkérik a mindenható miniszterektől a szatmári törvényszéket és átviszik Nagyká­rolyba. A ministerelnök és igazságügymi­niszter a szokott „kegyességgel“ fo­gadták a küldöttséget és Ígéretet tet­tek, hogy a „jogos igényeket gon­dosan megvizsgálni és mérlegelni fogják.“ Ez ügyben dr. Vajay Károly pol­gármester értekezletet hivott egybe, melyen Tankóczi Gyula, Csornay Imre, Pap Endre, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Fechtel János, dr. Papolczy Gyula és Jákó Sándor felszólalása után úgy határoztak, hogy ez ügyben e hó 24-óre rendkívüli törvényhatósági köz­gyűlést hívnak egybe, melyen állást- foglalnak a nagykárolyiak alaptalan követeléseivel szemben és egyszer- smint az egész vármegyébe mozgal­mat indítanak a megyei székhelynek Szatmár-Németibe leendő elhelyezése végett annyival is inkább, mert ez utóbbi ügyben egy korábbi megyei közgyűlés is ily értelemben határozott. Nagy szerencsétlenség a pálfalvai országúton. Öt leány életveszélyben. E hó 21-én este, úgy 7 óra után, mikor a helybeli dohánybeváltó hiva­talban a munka véget ér, öt munkás leány, kik otthonukba, a közeli Pál- falvára igyekeztek, a „Háromcsőrü kacsa“ előtt találkoztak Kecskés Ká­roly pálfalvai fuvarossal, ki széles jó kedvében a leányokat mind felültette a szekerére. Mikor a Homoród-csa- tcrna mellett levő országút mentén a kőtöltésen haladt a szekér, Kecskés, ki ittas állapotban volt, nekihajtott a a meredek országúinak. Ekkor Asz­ta Inok Róza nevű leány látva a ve­szélyt, hirtelen kikapta a gyeplöt és maga kezdte a lovakat hajtani, de már késő volt, a fordulónál a szekér feldőlt és belefordult a leányokkal és kocsissal együtt a vízzel telt mély Homoródba. A leányok közül többen súlyosan megsérültek, Asztalnok Róza azonnal meghalt, mig a részeg kocsis, látva a veszélyt gyorsan kereket ol­dott, ott hagyta a leányokat, kik két­ségbe esetten kiáltoztak segítségért. Kecskésnek azóta teljesen nyoma veszett, állítólag a Szamosba ölte magát. A. szép fiatal leány holttestét mely teljesen összetört, a késő éjjeli órák­ban haza szállították szüleihez. A többi leányok állapota igen súlyos. Az ügyben a vizsgálatot az ügyész­ség megindította. * A csegöldi bikavásár. Várme­gyénk magyarfaju szarvasmarhate- nyésztői között kétséget kizáróan ve­zető szerepet vitt, a nemcsak nálunk, de több országos jellegű kiállításon is az első dijakat nyert báró Vécsey csegöldi uradalmi gulyája, amelyből eiadó bikáknak évenként február hó közepén szokásos eladásra bocsátása e hó 16-án történt meg. Nagy számú érdeklődő, de kevés vevő jelentke­zett. Összesen 10 darabot vásároltak meg a 18 db. vásárra bocsátott álla­tokból, 7215 kor. és igy átlag 721 kor. 50 fillér értékben. Az állam jelenlevő képviselője, a köztenyésze- tekuek 3 féléves kamatmentes törlesz­tésen felül, 10—15 százalék enged­ményt adott a vételárból, mely ma­gasabb intenciója eljárás, mező- és közgazdasági szempontból egyaránt dicséretre méltó. A vásár első napján el nem kelt 8 drb. tenyészbika, vár­megyénk gazdasági egyesületének március hó 11-én Szatmáron tartandó bikavásárján lesz bemutatva. * Közgyűlés. A Kölcsey-kör e hó 25-én, kedden délután 5 órakor, a városháza kis tanácstermében évi rendes közgyűlést tart * Cabaret. A Nőegylet hangulatos s vidámsággal teljes Cabaret-estélyt rendez húshagyó kedden a Társas­körben. A meghívók már szétküldet­tek. A rendezőség mindent elkövet a siker érdekében s az előkészületek serényen folynak. E rendkívül érde­kesnek ígérkező Cabaret estélyre jó előre felhívjuk a közönség figyelmét. * Változás a betegsegély zó dijak beszedésénél. A betegsególyzö és munkásbiztositó pénztáraknál — a jövőben egy újabb rendelet alapján — ezentúl mindenkinek hét napra kell a dijakat befizetni. * Tánezvizsga. Az ev. ref. tanítónő képző és felsőbb leányiskola tanuló­ifjúságának táncvizsgája f. hó 29-én lesz megtartva, valószínűleg a Tár­saskör helyiségeiben. A tiszta jöve­delem az iskola javára lesz fordítva. Tekintettel a nemes célra minél na­gyobb mérvű látogatást kér az igaz­gatóság. Külön meghívók nem bo­csáttatnak ki. Belépő-dij személyen­ként 2 kor., diákjegy 1 korona. * Szabadlábra helyezés. Jakobo­vics Márton kereskedőt, ki hamis bu­kás miatt helyeztetett vizsgálati fog­ságba, a kir. törvényszék vizsgáló­bírója, miután a terhelt hozzátarto­zói a vádtanács által meghatározott 4000 kor óvadékot letették, szabad­lábra helyezte. * Műsor a dalestélyen. Mint a múlt számunkban említettük & Szat­márnémeti dal- és zeneegyesület már­cius 1-én dalestélyt tart, mely igen sikeresnek ígérkezik. Az estély belépő diját az egyesület 1 koronára szállí­totta le. A műsor következő: 1. Nyi­tány. Előadja a dal- és zeneegyesü­let zenekara. 2. Finn-dalok. Férfikar Pacius F.-töl. Előadja a dal- és zene­egyesület énekkara. 3. Vándor dal. Férfikar Schuhmaimtól. Előadja a dal- é« zeneegyesület énekkara. 4. Farsangi dalok. Férfikar dr. Horváth A.-tói. Előadja a dal- és zeneegyesü­let énekkara. 5. Őszkor. Férfikar dr. Horváth A.-tól. Előadja a dal- és zeneegyesület énekkara. 6. Induló. Előadja a dal- és zeneegyesület ze­nekara. * Zelinger Adolf táncmester a Vigadóban kolon-estélyt tart. * Talált muff. A múlt héten egyik bérkocsiban egy női karmantyú talál tak. Igazolt tulajdonosa a rendőrsé­gen átveheti. * Csőd Nagybányán. A szatmár­németi kir. törvényszék Singer Mózes utódai nagybányai cég ellen a csődöt megnyitotta. Tömeggondnokul dr. Nagy Gábor ügyvédet nevezték ki. Bejelentési határidő március 20. * A környék március havi vásár­jai. Halmiban 2—3-án, Tiszaujlakon 11—12-én, Nagyszőlősön 23—24-én, Fekete-Ardón 16—17-én Nagytarnán 30—31-én, Huszton 9—ÍO-én, M.-Szi- geten 9—14, Szatmáron 17—18-án, Munkácson 16—17-én és 30-án, Be­regszászon 4-én, Szilágycseh 4—5-én, * Nyilvános köszönet. A Szatmári Gazdasági és Iparbank r. t. a Szat­márnémeti ref. főgimnázium tápinté­zete javára 20 koronát adományozott, melyért fogadja az igazgatóságnak hálás köszönetét. Szatmár-Németi, 1908. febr. 22 én Bakcsy Gergely igazgató. * Csak 3 frt. 60 kr. Ka­zinczy-utca 16. sz. alatt (a refor­mátus gimnáziummal szemben) 3 kilós posta csomag jó kuba kávé megrendelhető utánvéttel bérmentve Néhma kávékereskedőnél. * Uj és kijátszott zongorák és pianino szerezhetők be Weizer György zongorakészitő és hangolónál Szatmár, Hunyadi-utca 27. sz. alatt. Színház. Szerdán a „Tavasz“ szobaíeányát, csütörtökön pedig a „János vitézt“ játszotta Hailer Irma, nem valami zsúfolt ház előtt, de azért zajos tap­sokban nyilatkozó tetszés mellett. Minden szerepében szivesen nézi az ember s még hangocskájának tremo- lázását is elfelejtjük, ha szimpatikus egyéniségét, színpadra termett és vér­beli szubrettnek való pajkos eleven­ségét van alkalmunk nézhetni. Ilyen kvalitások mellett azi is elnézzük n9ki, hogy játéka estéröl-estére egy­forma marad Primadonnának az, még pedig kétségtelen, hogy nem sok különb van nála a vidéken. Pénteken a szokott gőzfürdői képet mutatta a színház nézőtere, a legu­tolsó hely is elfoglalva és 30 fok celziuíra fűtve a színház. Éhez még épen az kellett, hogy egy régi jó regényből jelenetezett drámát, Feu- illet Oktáv „Erdöfszópe* cimü darab­ját szenvedje végig az ember. A szenvedést csak a darab izgató, bár nem nagyon indokolt meséjére és rémjeleneteire értem, mert az előadás Weisz Emánuel uj posztókülönlegességi üzlete >iv= Deák-téren, a Pannónia mellett van. ■■ ­Szatmár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom