Szamos, 1908. február (40. évfolyam, 10-17. szám)

1908-02-23 / 16. szám

4-ik oMal S Z A MOS 16. szám. az meglehetős jó volt. Takács és Verő a hölgyek közül, Vidor, Tihanyi és Balázsi a férfiak közül vitték a darabot. A szerepuemtudás azonban egyese­ket már-már kínos helyzetbe hozott. (n. v.) Színházi műsor. Ma vasárnap délután Gyimesi vad­virág, — este Varázskeringő. Hétfőn felemelt helyárakkal Kocián viíághirü hegedűművész hangver­senye. Kedden Hajdúk hadnagya. Szerdán Csöppség. Csütörtökön Madarász. Pénteken Orpheus. Szombaton Arky Anna, tört. szín­mű, itt először. Vasárnap délután János vitéz, — este Ingyenélök. Utazás a — színház körül. határozatot fog hozni, majd az fog történni, hogy aki csakugyan meg­kapja a színházat, egyáltalán nem fog találni olyan művészi anyagot, a melylyel Szatmár város színház sátogaté közönségét ki tudná elé­gíteni. Tehát csak a közönség fogja húzni a rövidebbst azért, mert né­melyeknek kedvük telik anak a jó, öreg póldaszónak a gyakorlásában : „ha te ütöd az ón zsidómat — ón is ütöm a te — zsidódat !“ Be kell fejezni, végére kell járni ennek a huza vonának. Elvégre tisz­tán akarunk már egyszer látni. A bizonytalanság csökkenteni fogja a közönségben a színház iránti szere­teted Jeleztük, hogy mi senki mel­lett nem törtünk pálcát, csak csupán figyelmeztetjük a közgyűlést Ciceró szavaira : — Videant consules ne quid res- publica detriment! capiat ! A fővárosi lapok sűrűn foglalkoz­nak mostanában színházunk sorsával. Egyik kommüniké a másikat cáfolja meg, s mi a kik közelről nézzük a dolgok folyását, bizonytalanságban tapogatódzunk. Nem célunk ezúttal sem az állás foglalás egyik vagy másik igazgató személye mellett, csu­pán rá akarunk mutatni azokra a bajokra, a melyek az áldatlan harc eredményei lehetnek. A szinügyi bizottság legutóbbi ülésén a színházat majdnem egyhan­gúlag az „Erdélyi I-ső szinkerület“ igazgatójának adta oda, miután a közgyűlés határozati lag kimondta, hogy a bizottságnak Krómer Sán­dorral kötött szerződését nem fo­gadja el. Tehát a szinügyi bizottság a közgyűlés határozatának eleget tett. A forrongó kedélyek azonban — mint az előjelek mutatják — hangosan kö­vetelik a szinügyi bizottság fejét az uj igazgatójával egyetemben. Ugyan miért ? Mérlegeljük egy kicsit a dolgot Krómer Sándor igazgatói működése ellen a közgyűlésen sok kifogás hangzott el, bár működése élénken rácáfol ezekre a kifogásokra. Előadá­sai úgy a múltban, mint a jelenben nívósak voltak ; a szinházba járó publikum igényeinek kielégítéséről iga zán súlyos anyagi áldozatokat hozott. De hát áldozat kellett: legyen Krómer Sándor az áldozat! A bizottság mérlegelte a beórke zett pályázatok anyagi és erkölcsi minőségét. Auyagi és erkölcsi ga­ranciát talált az erdélyi színig kerület igazgatójának személyében. És most elölről kezdődik a „divina komédia“. Aláírásokat gyűjtenek, korteskednek és valóságos „létkérdést“ csinálnak egyesek abból, hogy ki legyen az igazgató. Még ezer szerencse, hogy mind két igazgató, a kinek érdeké­ben az áldatlan harc folyik, egy és Ugyanazon istenre esküszik t. i.: a Jehovára s igy az „ódium theolo- gieae“ nem ütheti fel hydra fejét! így csupán az marad hátra, hogy egymás személyét meghurcolják úgy, a hogy lehet ; egyik a másik műkö­dését kisebbíti, ócsárolja s minden féle kortes fogást alkalmalmaznak arra, hogy kezeikhez kaparintsák a zsíros falatot — a színházat. Hát ez sehogy sincs igy jól! Mert elvégre a színház nem csak üzlet, hanem egy kicsit — kulturá­lis misszió is! Concedáljuk, hogy pusztán a kulturális misszió szolgá­latában az igazgató busásan ráfizet hét és a kuliszák nyelvén szólva: „megeszi a kefét“, de viszont vitat­juk azt, hogy tisztán üzletté alacso- nyitani a színházat, egy színház igazgatónak sem lehet vágya, pusz­tán azért egy város sem épít nagy költséggel színházat és tartja fenn óriási áldozatok árán. Ez a harc nem lehet tisztító tűz. Ez csupán az erőket fogja szétfor­gácsolni. Az áldatlan harc eredménye az lesz, hogy bárki légyen is a szín­ház igazgatója, a szervezkedéssel el fog késni. Mert befejezett tényként állítjuk, hogy bizonytalanra egy igazgató sem mer szervezkedni és ha a közgyűlés ismételten elutasító Főszerkesztő: Osváth Elemér. Fomunkatársak : Dr. Veréczy Ernő, Dr. Tanódy Endre, Felelős szerkesztő: Ifj. Litteczky Endre. Meglepi a szülőket a Scott-féle Emulsió hatása minden al­kalommal, ha azt angolkórban szenvedő gyermeküknek adják. A Scott-féle Eraulsió feltűnő gyorsan izmositja a gyermeket, erősíti a csontokat s elősegíti fejlődésüket. Ez a rendkívüli gyógyhatás való­ban csak ilyen kiváló szer­rel érhető el. A Scott csakis elsőrendű alkatrészeket tar­talmaz s az eredeti Scott-féle eljárás okozza, hogy hatásá­ban felülmúlhatatlan és nem­csak fiatal és öreg, hanem még a halál küszöbén hitt ki E«inai6T*sír-gyermek is könnyen emészti. ZéV^uti, Egy eredeti üveg ára 2 K 50 f. leérjük figyelembe , . , . , Tómű. Kapható gyógyszertáradban. Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. Tudomásul. Tisztelettel tudatom mindazokkal, kiket a dolog közelebbről érint, hogy fiam, Königstein Sándor fizetési kö­telezettségeit nem vállalom. Königstein Adolf (Bereucze.) 236—908. gtsz. Hirdetmény. Szatmár-Németi szab. kir. város taná­csa a város területén teljesítendő köve- zési és ezzel kapcsolatos munkálatok és szállítások teljesítését, az e munkáktól elmozdított Foltin Gyula terhére, á 962—908. t. sz. határozat folytán az 1908—1911-ik egymást követő négy évre vállalatba adja s arra zárt ajánlati ver­seny tárgyalást hirdet. Felhivatnak mindazok, kik ezen mun­kálatok kivitelét elnyerni óhajtják, hogy ide vonatkozó ajánlataikat, képzettségi igazolványaikkal együtt 1908 évi feb­ruár hó 29-én délelőtti 10 óráig ezen felirattal: „Ajánlat a városi kövező munkákra Szatmár-Németiben“ a városi gazdasági tanácshoz nyújtsák be. A vállalkozni szándékozók által saját­kezűig kitöltendő s két tanú által előt- temezendő. „Egységárajánlat“ űrlapok, melyek a városi mérnöki hivataltól sze­rezhetők meg, egy koronás bélyeggel ellátva adandók be azon kijelentés mel­lett, hogy ajánlattevők a szerződési fel­tételeket teljesen ismerik és mindenek­ben elfogadják. A feltételek a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők s ugyanott szóbeli fel­világosítások szerezhetők. Bánatpénzül készpénzben, vagy óvadékképes érték­papírokban 400 korona melléklendő, il­letve az erről szóló s a városi közpénz­tár által kiállított nyugta az ajánlathoz esatolaadó. A beadott ajánlatok a kitett idő eltel­tével nyilvánosan boutatnak fel s azok felett 8 nap alatt a városi Tanács fog határozni. Szatmár-Németi, 1908. febr. lí>. Faeladási hirdetmény. 249—908. gisz. A Szatmár-Németi szab. kir. város tulajdonát képező Sár-erdei vágásban kitermelt és az útra kiszállított 2 és fél métertől 3 méterig hosszú, mint­egy 1200 darab t.ölgjr korlátfa és 60 darab 6—9 m. hosszú, 36—50 cm. vastag erős épületfa 1908. évi febr. 24-én d. e. 9 órakor a helyszínén megtartandó nyilvános árverésen kész­pénzfizetés meilntt el fog adatni Bővebb felvilágosítást a városi erdöhivatal nyújt. Szatmár-Németi, 1908 febr. 15. Barth a Kálmán gazd. tanácsos. rarn m iwríiuirtrriiiiiíraiMiTiitiiTiiiiiiiiiiiitif 191 — 1908. végreh. »z. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezen­nel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. járásbiróságnak 1907. évi \T. 220. számú végzése folytán dr. Veréczy Ernő szat­mári ügyvéd által képviselt Feldman Mór felpei'es részére Csombók László alperes ellen 185 korona 95 tillér tőke­követelés s jár. erejéig elrendelt biztosí­tási végrehajtás folytán alperestől le­foglalt és 1232 koronára becsült ingósá­gokra a szatmárnémeti-i kir. jbíróság 1907. V. 220—8. szánni végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi, vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálog­jogot nyertek volna, Tyúkod községben, alperes lakásán leendő megtartására határidőül 1908. évi március hó 5-ik napjának délelőtti II órája kitüzetik, amikor a biróilag lefoglalt bútorzat, 2 ló és malomrészek s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mel­lett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. . Felhivatnak mindazok, kik az elárve­rezendő ingóságok vételárából a végre­hajtató követelését megelőző kielégitte- téshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöl­tetett volna és ez a végrehajtási jegy­zőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél írásban, vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulaszszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Szatmáron, 1908. évi febr. hó 19. napján. Tatay, kir. bir. végrehajtó. 753 — 1908. végreh. az. Amrési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémetii kir. törvényszéknek 1906. évi Sp. II. 476 — 7. sz. végzése következtében Dr. Franki Imre ügyvéd által képviselt Hetey Bertalan javára, Schvarcz Márton ellen 239 kor. 89 f s jár. erejéig 1907. évi jú­lius 8. és október hó 30-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felül­foglalt és 2267 koronára becsült követ­kező ingóságok, a. m.: ökör és ‘ üsző - tinók, tehén, bátor stb. nyilvános árve­résen eladatnak. Mely árverésnek a halmi-i kir. járá«- biróság 1907. évi V. 293 4. sz. vég­zése folytán 232 kor. 89 fül. tőkeköve­telés, ennekl906. évi október hó 24 nap­jától járó 5 százalék kamatai és eddig összesen 225 kor. 43 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Kö- könyösdön a Patkós-féle tanyán leendő megtartására 1908. évi február hó 26-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés­sel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő in­góságokat mások is le- és felülfogl&ltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120 § értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Halmiban, 1908. évi február hé 6. napján. Markovies, kir. bir. végrehajtó. 6997 — 1907. tksz. Árverési hirdetményi kivonat. A szatmárnémeti kir. törvényszék, mint tkvi hatóság’ közhírré teszi, hogy Wert­heimer Lipót végrehaj taténak Balázs János végrehajtást szenvedő elleni 70 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végre­hajtási ügyében a szatmárnémeti kir. tör­vényszék (szatmárnémeti kir. jbiróság) területén lévő Szatmárnémeti sz. kir. városban fekvő, — a szatmárnémeti 9214 sztjkvben A. f 1. r. 1374—a. hr. sz. alatt felvett (ház. udvar és kerttel Drágffy-utca 23 a ház szám alatt) in­gatlanra 1519 koronában ezennel meg­állapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fentebb meg­jelölt ingatlan az 1908. évi március hó IO-ík napján délelőtt 9 órakor e kir. törvényszék árverési helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, készpénz­ben, vagy az 1881. évű LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-ón 3333. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-lmn kijelölt óvadókképes értékpapírban a ki­küldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezé­séről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatui. Szatmárnémeti, 1907. évi december hó 21. napján. A kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Jcney Sándor, kir. tszéki albiró. 94—1908. vhtói szám. Árverési hirdetmény. Alólirott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezen­nel közhírré teszi, hogy a szatmár­németi kir. járásbiróságnak 1907. évi Sp. III. 817—3. számú végzése következté­ben dr. Veréczy Ernő ügyvéd által kép­viselt Mertz István javára Géresi Suta József és neje e'len 104 korona 63 f. s jár. erejéig 1908- évi január hó 9-ón foganatosított kielégítési végrehajtás ut­ján lefoglalt és 780 koronára becsült bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmárnémeti kir. ’bíróság 1907. évi V. 1871—2. sz. vég­zése folytán 104 K 63 fill, tőkekövetelés, ennek 1907. évi augusztus hó 19. napjá­tól járó 5 százalék kamatai és eddig összesen 89 kor. 60 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Tiszabecsen, alperesek lakásán leendő megtartására !908. évi március hó 5-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén beesáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­kat mások is le és felülfoglaltatták s azok­ra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120 §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szatmároa, 1908. évi február hó 19-ik napján. Ádám Albert, kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom