Szamos, 1908. január (40. évfolyam, 1-9. szám)

1908-01-02 / 1. szám

k negyvenedik évfordulón. A mai számmal lapunk negyve- nedik évfordulójához jutott. Évfor­dulók alkalmával szokásos az el­múlt eseményekre visszapillantan; s azok felett szemlét tartani, mér­legelni értéküket, hozzájuk fűzni a jövendő reménységét. Hosszú lenne egy 39 esztendős múltnak perspek­tíváját itt bemutatnunk, egyszerűen csak arra hivatkozunk, hogy la­punk az első perctől kezdve máig sohasem szűnt meg a köz és tár­sadalmi érdeket becsületesen szol­gálni s városunk előhaladására és fejlődésére közremunkálni. Tisztes­ség az Írásban, változatosság a tartalomban, gond és figyelem a kivitelben: ezek voltak irányelveink a múltban s ezek fogják irányitani lapunk további működését is. Cé­lunk egy volt: a közjó kivívása, — ezért dolgoztunk, ha kellett iz­gattunk. de mindig tisztességes fegyverekkel. Jövőben is ez leend íőtörekvésüuk. Ez fogja irányitani politikai ma­gun ktartását is, melyben a párt- politikai érdekeket habozás nélkül, nyíltan s őszintén alá fogjuk he­lyezni a nemzeti közérdeknek. Abban a reményben, hogy ol­vasóink ezután is támogatásunkra jönnek nehéz, de nemes törekvé­sünkben, mindnyájuknak, kedves övéiknek őszinte szívvel kívánunk boldog uj évet. Előfizetési ár: Ej;éfií évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Ríkóczy-utcze 9. sz. Telefon: 107. Micdeanctnn dijak Siatmaíoa, a lap kiadéhiva'aiáti.ű fUetendo HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A könnyelmű vállalkozás Az anyagi és erkölcsi bukások sa sonjában vagyunk. Nap nap utá különösön most az újév első napjaiba szinte biztosra lehet venni, hogy vs rosunkban ismét néhány cég váli fizetésképtelenné, vagy kérnek ellen csődöt. Ez a szcmoru jelenség, melyne messze kiható következményei van nak nem helyiérdekű, igy van e; mondhatni az egész országban sőt külföldön is. A bajt természetesen főképpen i hitelviszonyok megváltozása okozta. A külföldi, amerikai nagyobb vál lalatok, pénzintézetek megszorítottál a hitelt, aminek következménye vol azután az, hogy a mi országunk mely annyira függ a idegen tőkék tői szintén váitságos helyzetbe jutót' Horribilis magasra emelkedett a ka matláb. Akinek pénzre volt szükség* a legjobb váltó kezesség mellett i: nagy nehezen tudott 10 — 12 száza lékos sőt magasabb kamatláb mellet: kölcsönhöz hozzájutni, holott csat pár hónappal ezelőtt szinte könnyel müen bántak a pénzintézetek a ki hitelezéssel. Volt pénz bőven. Mihelyt azonban a külföld és minket elsősorban ér­deklő osztrák-magyar bank tetemesen felemelte a kamatlábat természetsze­rűen, maga után vonta az általános pénzdrágulást. Elvitázhatatian pedig az, hogy a dolog nem volt olyan veszedelmes, mint ahogy azt feltün­tették vagy pedig feltüntetni igye­keztek, mert például, a helyi pénz­piacon mondhatni egyik pénzintézet sem volt komolyabb pónzavarban, sőt fölöslegük is volt állandóan. A túl óvatosság, nagyon gyors átmenet volt az előbbi állapotokhoz lr ónnpsf-, És most midőn a januári lejáratok kai Jegfeszültebb lett a helyzet, be következett az amire előre számitan lehetett a gyengébb anyagi láboi álló cégek bukása. A jelen cikkem keretében azonbat egy speciális, városunkban tapasztal ható körülményre akarok Kitérni amikor is az anyagi csőd bekövet keztét nem csak a hitelviszonyok változásában, hanem egyéb okokban kell keresnünk. Csődöt kértek egy helybeli fiatal kereskedő ellen, hitelezői jórészt osztrák kereskedők. A passiva mint hozzávetőleg megállapítható volt kb. 85—90,000 korona, lehet, hogy több is. Ezzel szemben az aktíva (köve­telések és áruk) nem több 34,000 ko­ronánál, ha az áruk eladásra kerül­nek, bizonyára még annyit sem ér. A hiány tehát kb. 41,000 korona. Hogy ez azután hol van, azt a bí­róság fogja kikutatni. A tény az, hogy hiányzik. A hitelezők sirhatnak utána. Érdeklődtünk közelebbről a dolog iránt, az illető vagyoubukott 6000 koronával kezdte üzletét. Elég tekintélyes összeg arra, hogy egy szolid kisebb méretű üzlet alapja vele megvethető legyen. Az illető aionbau kis összeggel is nagyot akart, nem elégedett meg tőkéjének megfelelő hitellel, hanem 10—15 sző­rösen megterhelte ezt. Kezedetben sikerült a lejáratokat reudezni, a jóhiszemű hitelezők persze a pontos adósnak adtak hitelt derűre sorúra, mikor azonban a hitelt meg­szorították segítségül kellett fordulni az áru elzálogosításhoz és egyéb művelethez, hogy pénzt szerezzen és pillanatra eltolja az anyagi bukást, ami azonban nem sokáig váratott magára. Tehát első sorban nem a viszonyok­ban kell keresni a bukás okát, hanem a könnyelmű vállalkozásban az erő feletti túlterjeszkedésben. Természetesen ilyen esetek után hitelezők, kik súlyosan meglesznek ks rositva a jövőre nézve nagyon férd szemmel néznek piacunkra. Egy v: gasz van egész bukásokban ha ugya annak nevezhető, hogy a károsu cégek majdnem kivétel nélkül oszt rákok. Liky. Titkári jelentés a Szatmárnémeti Társaskör 1906. évi működéséről. Tisztelt Közgyűlés! Midőn a Társas-kör választmánya nak a nevében ismertetni szándékozón a Kör 1906. évi működéséi, el nen mulaszthatom előre bocsátani azt : megjegyzést^ hogy egy ilyen, ug} tagjainak számára, mint a tagjai álta képviselt értelmi és erkölcsi erői nagyságára nézve tekintélyes testüle életének nem lényegét, csupán keretei bírják kifejezni azon számadatok, ame lyeket ilyen beszámolásszerü jelenté sek alkalmával — már csak a kör tevékenységet irányitó férfiak műkő iésének ellenőrzésére is — joggal el várnak az egylet tagjai az ő nevek ben intézkedő választmány részéről. Ezen jogos várakozásnak kívánunk sieget tenni, amidőn a Tisztelt Köz­gyűlés elé terjesztjük az 1906. évre vonatkozó bevételi és kiadási száma- lásokat, továbbá a vagyon-tehermér- eget föltüntetö kimutatást, amelyet a risztéit Közgyűlés által már előzete- len kiküldött számvizsgáló bizottság negvizsgált és jóváhagyott. Magunk •észéről kérjük a Tisztelt Közgyűlést, )°gy e számadásokat elfogadni s ré- izünkre a szokásos felmentvényt meg- idni kegyeskedjék ; nemkülönben kér­jegyezve annak a polgárnőnek a neve, aki indítványozta.) Összesen ennyi bajuk volt az embereknek akkor, mikor ezeket a legrégibb lapokat irták, amelye­ken Kölcsey János aljegyző árve­rési hirdetményeket tett közzé. Az újdonságok közt pedig kie­melkedik egy sepsiszentgyörgyi eset, mely szerint ott éles kiáltá­sok hangzottak fel a sírokból. Boldog, szép idők lehettek ezek. Kövezet nem volt, világítás rossz volt. De amint meg-megcsillan a sötétségben a hazatérő szatmári polgár kézi lámpásának hunyorgó rénye, megvilágít egy szép, kedé- yes kort, könnyen élő, vidám em­Legelőbb református papok vi­táznak egyházi kérdésekről ; Kádár Gusztáv technikus a fonográfot ismerteti, mint uj találmányt. A közgyűlésen „nagy figyelmet kel­tett“ a földmiv.-, ipar- és kereske­delemügyi miniszter ur körirata, melyben panaszolja, hogy a ma­gyar ipar és kereskedelem „aka­dályokkal“ küzd. (Régen küzd, szegény, úgy látszik.) A színházba járó közönség nevében pedig azt panaszolja valaki, hogy az első­rendű zártszékben is „léha életű“ nők foglalnak helyet és ez nem kellemes szomszédság a polgárok feleségeinek és leányainak. Kéri, hogy ezeket tiltsák ki. (Nincs fel­tolta rá a lemondás tanát egy papírlapra, amelyen a görög költő kéjes csókja remegett . . . Ezeket a codexeket hívják palip- sestusoknak. Mintha nem vékony lapok volnának, hanem mély, be­láthatatlan végű oszlopcsarnokok, melyekben évszázadok sorakoznak. Kihűlt vágyak, elfoszlott remények árnyéka tétovázik felettük és le­tűnt korok élete támad fel előttünk. Amint forgatom a „Szamos“ negyven évfolyamát, úgy tűnik fel nékem, mintha ebben is rétegre réteg rakodott volna és egymásra irták volna az évek történetét. Egy évtizedre egy másikat és mindig valami egyebet. Másat. Codex palipsestus -.. A „Szamos“ 40-ik évfordulója. Irta Dr. Tanódy Endre. Volt olyan idő, mikor több volt a gondolat, mint a papiros. Na­gyon régen volt és az arány na­gyon megváltozott, mert a papiros elszaporodott. Ebben az időben, ha feltaláltak valami régi írást, akkor elovasták, félig kivakarták és felibe Írtak va­lami egyebet. Valami egészen má­sat. A világos, napsugár-eszü ró­mai jogászra egy-egy középkor eleji romantikus irányú iró vonta rá imbolyó látományát, vagy az egyházatya vértelen ajka íagyasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom