Szamos, 1907. augusztus (39. évfolyam, 61-69. szám)
1907-08-04 / 62. szám
2-ik oldal SZAMOS 62. szám. tájban nagyon sokat rabolhatott és gyilkolhatott s az erdők mélyében tanyázott: elfogni nem 'tehetett, ennélfogva az ellenük elrende't statáriális eljárás hivatalos hajtóvadászat alakjában hajtatott végre. Eme hivatás nélküli népet tehát vándorlásaikban feltétlenül meggátolni, illetősége községébe állandó tartózkodásra és mezei munkára szorítani s az útlevél kiadását pedig betiltani keli. Böszörményi Endre HÍRROVAT. Közös konyha. A piac drágasága, a folytonos cseléd- mizériák, a megélhetésnek napról-napra súlyosbodó terhei időszerűvé teszik Szat- máron azt a kérdést, hogy vájjon nem volna-e célszerű itt is az egyjövedelmü családoknak megalkotniok az úgynevezett kollektív konyhát? Hogy az ily irányú közös háztartás mily előnyökkel jár, arra nézve rövid tájékozódásul álljanak itt az alábbiak : Nagybecskereken, ahol az első kollektív konyha megalakult, ozidőszerint 70 család étkezik annak a főztéből. A 70 család nagy része az állami tisztviselők köréből került ki, de rajtuk kivül 'több tehetős, sőt gazdag család is tagja a szö- vetkezetszerü egyesülésnek, még pedig nem annyira takarékossági szempontból, mint azért, hogy az állandó cselédmizé- riát elkerülje. A közös konyháról étkezők egy hat szobás lakást béreltek. A lakásban két konyha van, a szobákban pedig a szakácsnő, mosogató-lányok és a konyha személyzet lakik. A konyhaintéző, aki a szabad lakáson és étkezésen kivül rendes évi fizetéssel dotált hivatalnoka a ■ közös konyhának, egyike a legfontosabb személyeknek. Ó gondoskodik a bevásárlásról, az ő felügyelete alatt megy ki a szakácsnő a piacra, ő vezeti a kiadásokról és bevételekről szóló könyveket, ő állítja össze a közös konyháról étkező háziasszonyok útmutatása szerint a heti étlapot, amely különben olyan, hogy az Ínyencségekhez szokott családok is meg elégedhetnek vele. Itt közöljük például julius 1-ső, 2-ik és 7-ik napjának étlapját. íme: Julius 1. Hétfő. Ebéd: Húsleves májas haluskával. Marhahús, burgonya-körzet és kapormártás. Zöld borsó kirántott borjuszelettel. Meggylepény. Vacsora: Rostélyos hagymával és burgonyával. Töltött metélt csipkelekvárral. Julius 2. Kedd. Ebéd: Zöld bableves apró haluskaval. Töltött karaláb. Borju- vesés és szegye vegyes salátával. Piskótatészta baracklekvárral. — Vacsora : Sertéstokány burgonyával. Tojásos ha- luska. Julius 7. Vasárnap. Ebéd: Kalaráb- leves aprólékkal. Zöld borsó, kirántott sertéscomb. Kacsapecsenye, meggykompot. Pozsonyi patkóstészta dióval. Vacsora : Hideg sertéskaraj burgonyasaláta. Pozsonyi patkóstészta dióval. Amint látható, ez az étlap olyan, aminőt egy szerényebb fizetésű hivatalnok nem igen engedhet meg magának, ha csak az egész fizetését nem akarja az étkezésre forditani. Egy négy fogásból álló ebédet és két fogásból álló vacsorát hasonló összeállításban két forinton alul nem is lehet a mai piaci viszonyok közt egy háromtagú család részére megszerezni. Na >ybecskereken egy háromtagú család mindezt megkapja 30 forintért, azaz hatvan koronáért egy hónapra. A tiszta megtakarítás 50—60 forint. De feltételezve, hogy az illető család sokkal szerényebb étkekkel is beéri, 30 írtból teljes lehetetlenség ma háztartást vezetni. Maga a főzéshez szükséges élelmiszerek számlája fölemészti ezt az összeget. Most még ehez hozzájön a cseléd bőre és a horribilis drága fűtőanyag : mindenki kiszámíthatja, hogy a közös konyha mily jelentős megtakarítást eredményez minden háztartásban. Az adagok nagyságára vonatkozólag azt a felvilágosítást kaptuk, hogy három ember nemcsak jól lakik a közös konyhából kikerülő adagokkal, de átlagos étvágyat véve alapul, nem is fogyasztja azt el. Négy, öt, vagy több tagú családok részére a közös konyhából való étkezés dija aránylagosan nagyobb. A közös konyha szövetkezetszerü alapon nyugszik. A ki belép, az köteles a főzőedények dija fejében egyszersmin- denkorra 20 koronát befizetni, amely összeget senki sem kapja vissza, még akkor sem, ha a közös konyha tagjai közül kilép. A közös konyha eszméje legújabban Aradon és Temesváron foglalkoztatja az érdekelt köröket s ott azt, mint ^fésülünk, rövid időn belül meg is fo- ’ k • valósítani. Kiváncsiak volnánk nagyon, ,.( / a kollektiv háztartásról milyen véleménye nőm elpusztult, nincs mit várnom, talán odaát rám mosolyog a szerencse. Viszem a két lányom is, van egy pár forint a zsebemben, aztán ott vau felettünk a jó Isten. Pedig úgy fáj a szivem, ha arra gondolok, hogy ősz fejje! itt kell hagynom a hazai földet, mikor jövök vissza, talán soha, idegenbe messze, sebonnai módjára pusztulok majd el, nem hallom a kis falum harangjának szavát, ha beáll az est, ha feljön a nap. Köny gyűlt &z öreg szemébe, a torkát is szorongatta a fájdalom, elhallgatott. Megilietődve nézte a rendőr a köny- nyezó öreget. — Aztán nincsen senkije, akire támaszkodna itthon. Demeter tagadólag rázta a fejét. — Nincs, — volt egy fiam, hiszen ha az mellettem volna ! — Meghalt ? — Elhagyott. Egy leányért bánatba döntötte az apját, csúfságba a famíliát, elment a falunkból, merre van, mi lett belőle, talán meg is balt, ki tudja. A hatalmas szál rendőr nagyot rázkódott s izgatottan faggatta tovább Demetert. — Régen történt az ? — Tizenöt esztendejénél is több. Ugy-e Lidi, fordult az öreg a holmin kucurgó lányok egyikéhez, van már tizenöt esztendeje, hogy elment a Jóska. A rendőr is arrafelé pisiantott, világos lett előtte minden, éles kiáltás iört ki a hatalmas ember kebléből s a következő percben két erős kar ölelte át a szomorú Demetert. — Édes apám, zokogott hangosan á rendőr, megbocsájtja-e nekem, amit ellene tettem. A lányok is felugráltak. — Jóska, Jóska te volnál az mondták könnyező szemekkel. — Itt kellett találkoznunk, mégis jó az Isten, mondta könnyek között mosolyogva az öreg. S a bámuló tótok sorfala között megindult Demeter Józsi a rendőr, az apjával és két nővérével az inspekoiós szoba felé. — Felügyelő urnák jelentem aláson, monda ben a Józsi, ez itt az apám, meg a két nővérem. — Elszakadtam hazulról tizenöt esztendeje nem láttam őket, most leltem fel a kivándorlók között, velük szeretnék lenni. — Jó, jó, felelte az, majd helyettesítem. És boldogan, örömtől sugárzó arccal vonult ki a kis társaság az utcára. — Dehogy is engedem magukat Amerikába, itt maradnak nálam, a feleségem szívesen látja mindnyájakat, majd meg élnek nem kell búsulni. — Megbázasodtál, kérdi az öreg. Meg, mondja Józsi csendesen, hisz elvettem a ... a ... Rózsit. Egy pillanatra elhallgattak valamennyien. Az öreg Demeter szólalt meg elsőnek, — Vezess hát haza Jóska fiam, megakarlak áldani benneteket Illés István. van a mi közönségünknek, kiváltképen mit szólnak a háziasszonyaink a felvetett eszméhez ? Éppen azért az ez irányban történő hozzászólásoknak kész-örömest adnánk helyet lapunk hasábjain. A megélhetés könnyebbé tételéről van szó s ez a nagy fontosságú dolog megérdemli, hogy komolyan foglalkozzunk vele ! Gróf Károlyi István temetése Nagykároly. 1907. aug. 2. Nagykároly városát mély gyász érte. A szinte rajongásig szeretett képviselőjük, az óriási dominium büszke föura a ravatalon fekszik. — Halála Nagykároly városára, melyért sokat tett és fáradozott, szinte pótolhatatlan veszteség. A gyászhir gyorsan elterjedt nemcsak á városban, hanem az egész országban, — A bánatos özv. Margit grófnőnek a részvéttáviratok özönével érkeztek, Auguszta főhercegnő, gróf Andrássy, Darányi, dr. Wekerle, gróf Tisza, Szterényi. gróf Apponyi, Kossuth és még számosaktól. Pénteken délelőtt megkezdődött a balottnézés. Nagykáro y város apraja- uagyja ünnepi ruhában kereste fel a nagy luxussal berendezett kastély átriumában kiterített holttestet. A koporsó fehér, fekete áttörésü selyem szemfödővei van borítva, mellette van állandóan a bánatos özvegy grófné, ki tudósítónknak kész léggel megmutatta a halott arcát, felfedvén a selyem takarót. A grófot, a kínos betegség szinte felismerhetetlenségig megviselte, feketébe vau öltöztetve, mellel te van légionárius kardja és sapkája. A ravatalt körüiövezik hatalmas pálmák és délszaki növények. A legszebb thea-rózsa koszorú, mely a halott lábánál fekszik az özvegyé, ezzel a felírással : „Emlékedben is hü Margitod.“ — Ott vaunak még Dessewffy Aurél, báró Vécsey család, Melinda grófué koszorúi. Ezeken kivül dr. Falussy Árpád, Kovács család, gróf Károlyi László, Károlyi György, Bagi Antal, Berkes Bála és zenekara, özv. Hegedűs Síndorné, a vármegye, város, függetlenségi-kör, Ecsedi-láp lecsapoló társ., az uradalmi tisztek, Károlyi i Gyula gyermekei, gróf Desseffy Aurél és neje, a Tudományos Akadémia, képviselöház, főrendiház, alkotmány párt, függetlenségi-párt és még számosak által küldött szebbnól-szebb ko szőrük. A koszorúk nagyrészének kb. 80—100 darabnak a délelőtt folyamán keliett volna megérkezniük, azonban tévedésből Szatmár felé lettek irányítva, úgy hogy ezek már csak utólagosan lesznek elhelyezve Kaplony-ban. A koporsó lábánál egy egyszerű fakereszt van, ezzel a felírással : Gróf Károlyi István élt 62 évet. A ravatalt megyei és városi hajdúk őrzik állan dóau. — Dólfelé az özv. grófnő magára akarván maradni, távozásra szólították a közönséget. A temetési szertartás délutáni 4 órára volt kitűzve. — Egy óra felé ismét megnyíltak a kastély tulipános kapui ; százával özönlött be a kiváncsi nép, úgy hogy rendőrségnek kellett közbelépni, hogy a kastélyba a bejáratot nyitva tartsa. Nemsokára megérkezett Budapest felől a gyors vouat, mely az ország különböző részeiből hozta az előkelő vendégeket Egymásután robogtak be a különféle fé nyes grófi fogatok az érkezőkkel. Elsőnek jöttek gróf Károlyi Gyula és Melinda grófnő, báró Vécsey Miklós, özv. gróf Károlyi Gyuláné, Cse- konits Endréné, gróf Hadik János, Dessewffy Emil, báró Vécsey László, gróf Teleky Pál, gróf Eszterházy Móricz, Semsey László, báró Vécsey Miklós főrendiházi tag, gr. Battyányi Lajos, Károlyi József, gróf Dessewffy Jenő, gróf Apponyi Albert, Széchényi I Andor Pálnó gróf Csekonits Endre, gróf Szapáry Pál, Liptay Frigyes br., Lovassy FereDoz, Csekonits Gyula, gr. Károlyi Gerardin és Viktor. — A kormánv nevében Josipovits Géza horvát miniszter jelent meg. A függetlenségi pártot Eitner Zsigmoud, Apponyi Albert, Szokol Tamás, Luby Géza képviselték. — Wlaskovits Elemér, Dk Mihály, Károlyi József stb. A. temetési szertartásra gróf Andrássy Gyulát is várták, ki automobilon ígérte érkezését, mint mondják Kap- ionyban részt is vett a gyászszertartáson A vidéki vendégek után bevonult az átriumba elfoglalva a földszintet és a karzatot a megjmi és városi tisztikar, nöegyesülel, dalegylet, mely énekelt is a szertartáson, mit dr. Boromissza Tibor megyés püspök végezett nagy segédlettel. A temetést a nagykárolyi és bpesti temetkező intézetek végezték. A szertartás befejeztével megiudult a gyászmenet Kaplony felé, ahol a családi sírbolt van. Hat óra körül járt az idő, mikor a gyászkocsi Kaplony község [tatárát elérte, hol mír a Fereucz-rendi barátok várták halottjukat. A falu több száz fónyi népe a templom előtt, melynek kriptája a családi sírbolt, félkör alakban helyezkedett el. A templom belső falai teljesen be voltak borítva fekete posztóval, melyeken a grófi családi címerek díszelegtek, kísértetiesen megvilágítva a színes üvegen bederengő viol ás fénytől. A templom balsarkán van a lejárat, néhány lépesön kérésztől a kriptába, hol a Károlyiak ősei aluszák örök álmaikat. Hatalmas érckoporsók he- yezkednek e! a kripta középső részében, ezek között is kimagasló a gróf Károlyi Sándoré, mely magában egy remekmű. A koporsók mellett vannak az elhaltak olajfestésü arcképei. — Károlyi István helye is el volt már készítve a kripta baloldali mélyedésében Károlyi Gábor mellett jobbra. A gyászmenet a templom elé érkezvén, az uradalmi tisztek lehozták urukat a templomba, ahol ismét kezdetét vette a szerta rtás és a beszen- relós, melynek végeztével a halottat levitték a sírboltba. Szatmár városát dr. Vajay Károly polgármester, Bartha Kálmán gazd. tanácsos, a függetlenségi pártot pedig dr Kelemen Samu országgyűlési képviselő és Csomay Imre ügyvéd képviselték. * Az elhunyt gróf életrajzi adatai a következők : Károlyi István gróf — néhai Károlyi György gróf és Zichy Karolina grófnő legifjabb fia -- 1845. február 2-án született Budapesten. Tanulmányait itthon végezte, majd 1865 ben Firenzébe ment, ahol közelebbi érintkezésbe lépett a magyar emigráczió kiválóbb tagjaival. Innen eredt azon elhatározása, hogy a következő évben Tibor gróf bátyjával együtt belépett a magyar légióba, ahol Klapka tábornok segédtisztje volt. Mikor a fegyverszünet megköttetett s a magyar légió feloszlott, bátyjával ő vezette a határra azokat, akik hazatérni szándékoztak, a határon azonban elfogták őket, Bécsbe vitték s csak Bismark berczeg hatalmas befolyásának volt köszönhető, hogy nem állíttattak haditörvényszék elé. Szabadönbocsáttatása után Parisba ment s onnan 1867 ben hazatérvén, nőül vette Csekonits Margit grófnőt. Hazajövetele óta állandóan előkelő szerepet játszott a magyar társadalmi életben. Hosszabb ideig volt a fővárosi Nemzeti Kaszinó igazgatója is. Vármegyénk életében vezórszerepet vitt; a közigazgatási bizottságnak tagja, a nemzeti ellenállás idején a vármegyei oppozició egyik vezetője, a 60 as alkotmányvédő bizottság elnöke volt. A nagykárolyi választókerületet első Ízben 1887-ben képviselte párton A Narten-féla BI0SK0P, Europa íegnagyouu lata előadásait a „Fapiac-téren“ tartj saját, e célra épült, kedvezőtlen időtől mentes, tágas és fényes helyiségben. — Villamos világítás. — Minden másodnap uj műsor ~' ---------- Már csak augusztus hó 4-ig láthatói
