Szamos, 1907. június (39. évfolyam, 44-52. szám)

1907-06-09 / 46. szám

XXXIX. évfolyam­Szatmár, 1907. junius hó 9. (vasárnap) Jf sL 46. szám. SZAMOS. POLITIKA!, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer; vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: iijés* évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám Ara 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-uícza 9. sz. Telefon: 107. Mindens omu dijak Szatraáron, a lap Üadókivamiabar fi*« ieedcir HIRDETÉSEK: Kés'/.pénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetno Nyilttár sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Koronázási jubileum. Negyvenedszer virradt a magyar nemzetre tagnap, junius 8-án, a koronázás emléknapja. Ezúttal nem lármás s külsőleg pompázó ünnep­ségekkel, de sokkal magasztosabb, szebb s maradandóbb módon, kul­turális és szociális örökalkotások­kal ünnepelt a nemzet. S ha nem is voltak díszes diadalkapuk, fé­nyes illuminációk, diszbandériumok, szőnyeggel, virággal díszített há­zak, de volt őszinte óhajtás, volt nemzeti reménység: vajha jó kirá­lyunk atyai szive egybeforra nem­zeti vágyainkkal, törekvéseinkkel s a még most is fenyegető rémek egyszer s mindenkorra eltűnnének nemzeti életünk állandóan borús egéről. A magyar népnek hagyományos király-hűségével csak alkotmány- szeretete volt egyforma erős, vi­lágraszóló s a kulturnépek törté­netében páratlan. Ez a hűség ősz királyunkkal szemben rajongó sze­retetté vált, mert úgy hittük, úgy reméltük, hogy szakított azokkal a nemzetbénitó tradíciókkal, ame­lyek nemzeti önállóságunkat akar­ták örökre megsemmisíteni, egy­szer nyílt erőszakkal, máskor meg csendes s áltató törekvésekkel. Hitünk, reményünk biztató té­nyekkel gazdagodott, lelkesült sze­retetté változott, mert nem egyszer tapasztaltuk, hogy mikor válság Szegény emberek szerelme. Irta: Vértesy Gyula. (Folyt, és vége.) Hazaérkeztek és alig tették be ma guk után a lépcsöház ajtaja*-, a férfi átkarolta & leányt és elkezdte csókolni arcát, ajakát, szemé*, hajá*. A leány nem birt védekezni a csók- özön ellen és talán nem is nagyon akart. Mindaketten érezték a szerel­met és az parancsolt velük s Ilonka csak akkor bontakozó't ki ijedten az ölelő csókból, mikor nyílt az ejtő s valaki jött utánuk fel a lépcsőn. — Szeretsz ? — Nagyon ! Suttogtak egimtsnak, egymáshoz simulva és úgy menve fel a lépcsőn. A lakás előszobájában, mikor Ilonka meglátta a fogason a cilindert és mel lette a karneolgombos pálcikát, fel kiáltott : — Pompás ! Éppen itt van ! Lega előtt állott alkotmányunk, az ide­gen intrikák s a hazai könnyű meg­alkuvás és nemzetellenes törekvés annak teljes megsemmisítését cé­lozták és arra vállalkoztak, atyai jó szive s bölcsesége mindig meg­találta azt az utat, amelyen az ellentéteket békésen kiegyenlítse s az aggódó félelmet jogos remény­séggé változtassa. Politikai válságoknak, világhis- tóiiai eseményeknek s szivetrázó regényeknek, tragédiáknak volt hőse a mi öreg királyunk. Viharok rázták meg trónját, nehéz csapá­sok próbálták meg emberileg érző szive s lelke egyensúlyát: de min den veszélyben, minden helyzetben meg tudta őrizni higgadtságát s a nemzeti jogok iránti veleszü­letett tiszteletét. Ebben van titka annak, hogy monarchia annyira széthúzó népei egyek voltak és maradtak az iránta való szeretet­heti s ebben van titka annak a sikernek, hogy a sok külső intrika mellett is a monarchiának az eu­rópai nagyhatalmak közt jelenté­keny helye és szerepe van. — S ebben nagy része van a magyar nemzet higgadtságának s uralko­dóját minden körülmények között tisztelni, szeretni akaró törekvésé­nek is. Évszázadok történelme bi­zonyítja, hogy a királyi háznak legerősebb biztosítéka a magyar nemzet volt, mindig vele érzett, vele vérzett, mikor veszély fenye­iább bemutatom magát neki, hogy fog örülui, mert beszéltem ám már magáról és kiváncsi magára. — Kicsoda van itt ? Kinek beszélt rólam ? — Brémer Szilárd ur, tudja az a gazdag ember, aki úgy érdeklődik a művészet iránt. A vizsgákra eljár, művészi ösztöndíjakat tűz ki, tanít­tat saját költségén és mindenkit fi gyelemmel kisér, mennyire haladt. Nagyszerű ember. Olyan kedves, olyan okos ember és milliomos létére olyan egyszerű és szerény. — Magának is van ösztöndíja ? — Most kaptam, a múlt hónapban, nemcsak ösztöndíjat, folytatta dicse- kedve, de évi nyolcszáz forint tanu­ld i segélydijt, is hogy nyugodtan, ta. nullwsak s hogy mindenre teljék, ami kell. A mama most már olyan boldog és a szerződtetés is bizonyos. Az uj színházhoz, ahol Brémer ur a főrész­vényes. Mihelyt végezek kétezer fo­rintos szerződést kapok és külön toi­gette s csak akkor állott szembe \ele, mikor idegen beavatkozások a királyi hatalmat a n mzet al­kotmányának megsemmisítésére s ezzel nemzeti létének teljes meg­szüntetésére használtatták fel. Ma is csak úgy, mint a régebbi és a közelebbi múltban, állandóan folyik az aknamunka, hogy a ki­rály szivét, szeretetét elvonják hű magyar népétől, hoty ismét ellen­téteket támasszanak a király és a nemzet között a mi rovásunkra. A koronázás 40 éves évforduló­ján bizó, remélő szívvel tekintünk a jövendőbe, bízunk uralkodónk pártatlan bölcseségében s remélünk gazdag tapasztalatok utján szerzett bölcseségén alapuló igazságérzeté­ben. Milliók ajkáról száll az egek Urához az esdő fohász, hogy a jóságos Isién áldja meg királyun­kat, tegye eggyé a nemzetet osz­tály, vallás és nyelvkülönbség nél­kül, — áldja meg, mit nemzet és rá'y együtt jelentenek, — a ma­gyar hazát! zivebbé akarja tenni, az általános képzést az iskoláknak aránylag szűk medréből ki akarja terjeszteni azon felnőttek számára is, kiknek nem áll módjukban ismereteiket szélesbiteni, közgazdasági, tudománj’os és művé­szen szempontoknak megfelelő műve­lődésben részesülni. — Más szóval, egy olyan közművelődési mozgalmat akar ébreszteni, mely tervszerű mun­kálkodással a nép minden osztályát, a társas élet igeu elágazó rétegeit, bárminő gazdasági körben tartja is egyébként mindennapi munkájuk, — belevonja szellemi hatásának körébe. A miniszter abban az általánosság­ban körvonaíozott tervezetben, ame­lyet a Közoktatási Tanácsnak nyúj­tott át, részletes összehasonlítást tesz a külföld ilynemű széles munkássága és hazai elmaradottságunk közölt se mellett alig jöhet számba, hogy szór­ványosan, elszigetelten, pgyes társas körökben ilyen irányú munkásság is észlel hetö. A miniszter e kuiturmunkásságot esetleg a törvényhozás közbejöttével is biztosítani akarja az egyes köz­hatóságok, községek, városok és me­gyei bizottságok közreműködésével s e célból a vidéken közművelődési gócpontokat airar létesíteni Egy Szatmáron építendő „Közművelő­dési Ház“ érdekében, Apponyi Albert gróf, közoktatás­ügyi miniszter közelebbről egy ter­vezetet adott át a Közoktatási Ta­nácsnak, mely országos, kulturpoliú- kai nagy jelentősége mellett minket közelebbről is érdekel. A kultuszminiszter körültekintő megokolással a művelt külföld példá­jára a nemzeti oktatásügyet exteu­Ennek a kulturmozgalomnak nagy értékét s kivált a jövőre irányuló széles perspektíváját, nem szándéko­zom e helyen részletesen méltatni; elég, ha kiemelem azt a tapasztalati igazságot, hogy mindenféle politikát megelőz időrendben, súlyban és láng­ban a kulturpoütika. Mert hogyan érthetné meg máskép valamely nép a poli'ika irányzatait és eszméit? Az is közismert dolog, hogy hiába árad szét az ország kulturális közép­pontjából a gondolatok és eszmék lettepénzt. No, most már mindent tud, el fecsegtem, pedig még tartogatni akartam, hogy majd egyszerre lepem meg vele. De mi lelte magát, micsoda arcot vág ? Mintha nem örülne a sze­rencsémnek ? — Dehogy nem örülök, — mondta erőszakolt vidámsággal a férfi. — Most már minden jó lesz, lám milyen jó az isten ke. Az én fizetésem, meg a magáé elég lesz nekünk. Ugy-e abból már megélhetünk édes Géza ? — Hogyne, hogyne, vetette oda szórakozottan, megélhetünk. — No jöjjön be, hogy lássa Brémer ur azt az urat, akiről aunyit beszél­tem neki. Nem árt magának sem meg ismerkedni vele. Már régebben mondta, hogy kár magának a szerkesztőségben kínlódni, majd szerez ő valami jobb állást, amely nem jár sok dologgal és ahol majd irhát, ami magának tetszik. No jöjjön, jöjjön ! Mit áldogál itt ? — Most nem megyek be, majd máskor. — Ahá tudom miért, a dolgozó ka­bátja van rajta, oh milyen hiú maga. Hát mikor látom ? — Holnap. — De biztosan, kiáltotta a leány utána, megszorítva a kezét, arait a férfi nem szorított vissza. Ili. Másnap pedig levelet kapott Ilonka Sándor Gézától. Osak ennyi volt benne : — Ha nem tudnám, hogy még be­csületes, nem írnék magának. De tu­dom, hogy még az, ki tudja meddig marad ! - Mert manapság nem tesz senki sem jót ingyen. És különösen nem a nagy urak. Előbb vagy utóbb fizetni kell magának is, itt a becste­lenség becsület dolga. Maga ingyen nem fogadhat el pártfogást senkitől, És azoukivü! észszerű dolog is lesz, hogy Bi einer urat szeresse, csak igy lehet boldogulni a maga pályáján s ón csak akadálya lennék az előreha­ladásnak, mert én nem akarnék elfo­gadni attól az úrtól semmit, se hiva­RÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát W ajánljuk a t. vevő-közön a égnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Sutmir fa yilike legnagyobb czipiPiUíM. Mii®mliM#(Síik a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, — valódi box és schevraux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom