Szamos, 1906. december (38. évfolyam, 96-103. szám)

1906-12-23 / 102. szám

XXXVIII, évfolyam. Szatmár, 1906. december hó 23. (vasárnap) SZAMOS. POL ITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI L A P „A Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületének“ hivatalos lapja. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Kgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza S. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatuiaron, a lap Ju^i*í>hi»ataiabfcir. imádok HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Karácsony. Századok, ezredek forognak le az idő kerekén, nemzedékek jön­nek és mennek egymásután, mint egymásra toluló hullámok a mú­landóság nagy tengerén, — de a karácsony öröme, a karácsony je­lentősége nem változik, nagy örö­möt hirdet az mai is az emberi nemzetnek. A karácsonyi öröm egy meleg napsugár a tél fagyában, egy fé­nyes csillag a szenvedés éjszaká­jában, szivárvány a viharüzött ha­jódnak az élet tengerén. Ez a fénysugár becsillan kará­csony estéjén a szegény emberek kunyhójába, bevilágítja a paloták termeit, bearanyozza a gyermekek, a családok örömét . . . angyali jó szivek hordják szét a „Jézuska“ ajándékait a jó gyermekeknek s nem feledkeznek meg a szegények­ről, az árvákról, a hajléktalan éhe­zőkről sem, hogy ezen az estén a fájdalom könye helyett örömköny ragyogjon a szemekben, hogy be­teljen az angyali szó: „nagy örö­möt majd hirdetek, melyen örvend ti szivetek.“ A karácsonyi öröm a lélek örö­me, a szív virága, tiszta, mint a frissen hullott hó, nem tapad ahhoz semmi földi szeny. Ártatlan gyer­mekek, tiszta lelkek érzik azt csak igazán és mily boldogok tudnak lenni a lélek örömében! Oh, bár mindnyájan olyanok tudnánk lenni, mint a gyermekek! Oh, ha még egyszer úgy tudnánk örülni a ka­rácsony estének ! De minket már nyomaszt az élet terhe. Munka és küzdelem, gond és aggodalom emészti erőnket a munka-mezőn, nyár heve, tél fagya kemény'ti meg szivünket az ártat­lan örömök előtt. A karácsonyest varázsa rég szétoszlott szemeink előtt, a bathlehemi ének utolsó ak­kordja is rég elhangzott füleinkben, a hosszú évek durva keze letörölte hamvát vallásos érzéseinknek s nem maradt meg számunkra egyéb, mint a hideg bölcselet, a rideg mathezis . . . Nem, ezerszer nem! A kará­csony a leghidegebb szívbe is be­lop egy meleg napsugárt, felol­vasztja a szív jegét és rezgésbe hozza annak húrjait. Van csalá­dod, vannak gyermekeid, vannak, akiket szeretsz, akikért dolgozol, akiknek örömet szerzesz karácson}' estéjén. Kedveseid örömének min­den sugára a te lelkedre ragyog s fénybe vonja azt, hála és szeretet sugárzik feléd minden szemből, minden arcról s lassanként érezni fogod, hogy neked is meghozta a karácsony a lélek igaz örömét. S ha nem \olna családod, ha nincsen közeledben senki, akivel együtt örülnél: menj csak a sze­gények közé . . . melegíts föl egy kunyhót, elégíts meg egy éhezőt, ruházz föl egy ruhátlant, meglá­tod hogy a hála könvei meglá- gy ják szivedet s kikeltik abban az ör< n-virágokaí, érezni fogod, hogy gye mek lettél újra a gyermeki ke- dél rel tudsz örülni a karácsony estenek. karácsonyi öröm tisztítja a szivet. Nem olyan öröm ez, mint a testnek, a világnak öröme, mely kifáraszt és elbagyaszt; a kará­csony öröme üdít, emel, nemesit és megszentel. Szerezzétek meg sziveteknek ez örömöt. Hagyjátok félbe minden­napi munkátokat, töröljétek le a munka porát, verejtékét arcotokról, szenteljetek egy estét, egy napot a lélek nemesebb vágyainak, tiszta örömének. Legyünk mindnyájan egyek ez ünnepen a Jézusban. Boldog karácsonyt kívánunk t. olvasóinknak! —y­•Magyar műveltség és magyar művészet. Két rendeletet adott ki legutóbb Appouyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter, amelyek arra vamiak hi­vatva, hogy előbbre vigyék a magyar kultúrát. Az egyiket az összes tan­kerületi főigazgatókhoz intézte; a másikat az orsz. képzőművészeti ta­nácshoz. Az elsőben arra hívja fel a főigazgatókat, hogy hassanak oda, hogy a vidéki városokban a közép­iskolai tanárok tartsanak népszerűén tudományos előadásokat a felnőttek számára a történelem, földrajz és a^_ természetrajz világából. A másikban kijelenti a miniszter, hogy 8—HL magyar festőművésznek 2500—3000 korona évi segélyt ad, hogy magyar nemzeti irányú tanulmányokat végez­zenek, természetesen művészi tanul­mányokat és ebből az eszmekörből egy-egy festményt alkossanak az ál­lam számára. A tanárok egy-egy nép­szerű előadásért 20 koronát kapnak a minisztériumtól. A tudományt népszerűsítő előadá­sok a fővárosban manapság már eléggé rendszeresek és gyakoriak is, A kül­földön, különösen Angliában és Né­metországban már évtizedek óta tar­tanak népszerű előadásokat és pedig olyan emberek is, kiket a tudomány díszeiül ismerünk. Tapasztalati tény, hogy a felnőtt ember egy ilyen nép­szerű előadásból többet tanul, mintha akárhány könyvet, és újságot olvasna, annál is inkább, mert hiszen a sze­gény ember nem igeu ér rá könyvet, vagy újságot olvasni. Biztosra vehe­tő, hogy ezek a tudományt népszerű­sítő előadások, melyek kell, hogy be­lépődíj nélkül tartassanak meg, nagy népszerűségnek fognak örvendeni, mert a józan raui'kás-jág nagyon sze­reti az ilyen előadásokat a fővárosban is. A munkás szívesen tanul, ha ueki ehez módot nyuj anak. S miután az általános műveltség felette gyönge lábon áll nálunk, ezen előadásoknak hasznát nemcsak a munkások, hanem a polgárság tekintélyes része is látni fogja bizonyosan. Természetes, bogy ezekben az elő­adásokban nagy súly helyezendő arra, hogy azokat a magyar nemzeti szel­lem lengje át s különösen a históriai fölolvasásokban súly fektetendő arra, hogy ez előadásokból kidomborodjék Á karácsonyfa. Tudjátok-e, mit jelent a karácsonyfa, Az a szép zöld karácsonyfa ? Feltámad benn1 tél idején Minden öröm minden remény, Eltűnt tavasz ujult lombja, Gyermekkorunk néz le róla mosolyogva. Tudjátok-e, ez a zöld fa mit jelent még ? Feledhetlen, drága emlék, Messze földön, réges-régen Zöld gally sarjadt észrevétlen4, Sarjadása néma csendjét A csillagok fényözönnel körülvették. Most a kis gally terebélyes, hatalmas fa, A világot ő uralja ; Győzedelmes ragyogása Messze csillog, száz határra, Áldás, béke terem rajta, Boldog, a ki oltalomra lelt alatta. Tudjátok-e, mit jelent a karácsonyfa, Az a szép, zöld karácsonyfa ? Annak a nagy fának képe, Egy ragyogó világ fénye, Mindnyájunknak szebb, jobb sorsa, Öröküdvünk néz le róla mosolyogva. Szabados Ede. Feszítsd meg! Irta és a Szatmármegyei Lorántffy Zs.- Egyesület december 15-iki estélyén fel­olvasta : dr. Hantz Jenő. Idestova 2000 esztendeje lesz, hogy a zsidók fanatizmusa Pontius Pilátus előtt a végzetes „Feszítsd meg !“ kiál­tással Jézus életének erőszakos kiol­tása elhatározott ténnyé válott. Pilátus egész magatartása bizonyítja, hogy nem akarta Jézust halálra Ítél­tetni. Még az utolsó percben is meg- kisérlette az időnyerést arra, hogy Jézusra a halálos Ítéletet ne kelljen kimondania. A történet szerint már előzetesen a Sanhedrinnek, a zsidók tanácsának tagjai közül is csak egyet­len szavazat nyilatkoztatta a Jézust halálos büntetésre méltónak s tudjuk, hogy mily gyöngének bizonyult az emberek belátása, akarata, a tömegek hatása ellen. A tömeg elvakult fanatizmusa a nélkül, hogy csak megkísérelné is gondolkozui elhatározásának inditó okai felett, felülkerekedett hatalmá­ban csak durva ösztöneinek kielégí­tésére gondol s száz meg száz torok egymást erősítve és egymást szugge- rálva mondja ki az ítéletet: Feszítsd meg 1 Azóta a történelem ezer példáját nyújtotta annak, hogy mikép esnek a legnagyobb igazságok, a legszentebb törekvések is — legalább egyelőre — az embertömegek szuggesztiójának áldozatául. S napjainkban, a mikor a néptömegek mindinkább előtérbe jut­nak, azt hiszem, nem érdektelen egy kissé gondolkozni a felett, hogy mi­ben rejlik az embertömegek erejs s miképen nyilvánul külömböző hatá­saiban. Ez a kérdés, azt hiszem, azért is órdekkeltő, mert az emberek talán sohasem igyekeztek annyira érdekcso­portokba verődni s tömegükkel hatni, mint ma, hogy anyagi, vagy politikai előnyeiket kivívhassák. Ma mindenki elvtársat keres vala­mely kibontott zászló alá, melyre hol a szocializmus, hol a feminizmus, hol a humanizmus és több efféle jelsza­vak vannak Írva, nyilván abból a gyakorlati tapasztalatból, hogy a tö­meghatásokkal lehet legnagyobb si­kereket elérni. Szóval ma mindinkább növekedőben van a hit a néptömegek hatalmában, úgy hogy az a kor, mely előttünk áll, igazában a néptömegek korának volna nevezhető. Hajdan a fejedelmek, ma a néptö­megek lelke intézi a nemzetek sorsát. Ma már mindnyájan világosan lát­hatjuk, hogy a tömegek hatalma fel- tartózhataílanul növekszik s ez által bizonyos fejetlenség felé haladunk, ami annyival nagyobb jelentőségű, mert tudvalevőleg a tömegek szerep­lése mindig romboló erejű volt. Az embertömegek lelki magatartá­sát vizsgálva, csakhamar arra a ta­pasztalatra jutunk, hogy a tömegben az egyes emberek egyénisége mintegy elhomályosul. Az egyes emberek, ha tömegbe verődnek, a tömegben más­kép fognak érezni, gondolkodni és cselekedni, mint különben magukban éreztek, gondolkoztak és cselekedtek wj áraljuk: a í. vevő-közösségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett. — iutiöár és viliké iöjnag/obb czipjramra. Megérkeztek Illaz őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevrau* bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom