Szamos, 1906. december (38. évfolyam, 96-103. szám)
1906-12-09 / 98. szám
XXXVIII, évfolyamSzatmar, 1906. dictaber hó 9. (vasárnap) 98. szám. SZAMOS. POLITIKAI. SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI „A Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületének“ hivatalos lapja. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész éyre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rókóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű díjak Sxatmaron, a lap kiadóhivatalabax* fixctemdók HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A gróf Andrássy-szobor leleplezése alkalmából A nemzeti kegyeletnek ismét kimagasló alkalma volt a megnyilatkozásra, midőn egyik legnagyobb államférfiunknak, Andrássy Gyula grófnak szobrát leleplezték. A király parancsából hullott le a lepel annak a nagy férfiúnak a szobráról, ki előtt a legérzékenyebb hazafiság is mély tisztelettel te- jezte ki hódolatát. Azok a beszédek, melyek a nagy államférfiu szobránál elhangzottak, úgy tetszik, mintha a politikai széthúzó irányokba egy pillanatra teljes összhangot teremtettek volna. Az Andrássy nagy egyéniségének széles perspektívájába mintha beleolvadtak volna a különböző párt- politikai törekvések s mikor az Andrássy nevéhez fűződő nagy alkotások előtt tisztelettel hajtották meg a pártok zászlóikat, mintha hallgatagon olyannak ismerték volna el az Andrássy politikai alapját, mely a jelenben is legalkalmasabb arra, hogy nemzeti államunk a haladás utján tovább fejlődhessek. Még azok is, kik az Andrássy- szoborban a 67-es alap egy zárókövét látják, melyen innen a fejlődésnek uj, a 67 es alappal való szakítás irányát vallják követendőnek, Írásaikban és beszédeikben az Andrássy nagy államférfiul egyéniségének hatása alatt állanak s abból kibontakozni készakarva sem tudnak. Mert elösmerik, hogy a dualizmus alapján épen úgy lehetnek nagy, sőt legnagyobb hazafiak, mint akik a 67 összerom- bolására törekednek. Az a leleplezett érc-szobor leg- igazabb tanúsága annak, hogy ál- lamíórfiaink közül a hatvanhetes Andrássy alakja marad a legnagyobb. A nagy államférfiu alapvető kezére ismerünk a magyar államiság első berendezésében, a Balkán- félsziget magyarellenes államalakulásainak meghiúsításában, a hármas szövetségben, amelyre a béke ma is támaszkodik s a magyar nemzeti politika egyéb fényes diadalaiban. Groí Andrássy ez alkotások terén Deák Ferencznek nemcsak munkatársa, hanem müveinek végrehajtója is volt. Ezt abban a szilárd meggyőződésében tette, hogy a dualizmus állandó alkotás és nemcsak átmeneti intézmény. A 67-es alapnak ujabbi időben való ostroma arra a kijelentésre támaszkodik, hogy állami fejlődésünkben ilyen állandó alkotások nem lehetnek s a fejlődő kor szükségletei uj alapozásokat igényelnek. Csakhogy úgy látszik, e tisztán elméleti igazság a gyakorlatba legalább a jelenleg belátható politikai viszonyok közt át nem ültethető; mig ellenben Andrássy nagy tényekkel bizonyította be, hogy a 67-es alap a nemzetközi politika terén is, a nagy világ-politika erőviszonyaiban is elhelyezhető. A dualizmus törvényeit örök törvényeknek bizányára maga Andrássy sem tartotta, de a nemzetre vonatksteój ||á|f08*ságukat és ál- landóságöfew^sSKsegét senki sem vallotta oly tisztán, mint gróf Andrássy Gyula. Ebben győzelmes politikai ellenfelei is igazat adnak, midőn habár más elveket hirdetnek is, egész berendezésükkel csak erre az alapra helyezkednek. Ha ezt a tényt konstatáljuk is, azért el kell ismernünk nagy értékét annak a másik erő küzdelemnek is, mely a nemzeti függetlenség eszméjének forrásaiból táplálkozik. Hiszen nemzetünk politikai életét már jó idő óta e kettős küzdelem táplálja, de viszont azt is látjuk, hogy a 67-es irány az, mely a nagy nemzeti emóciókat a nemzet fejlődésének javára hasznosítja s annak esetleges káros túlzásait, íölös erőnyilvánulásait elvezetni tudja. A fejlődés folyamatának ezt a természetes módját senki sem látta be jobban, mint gróf Andrássy Gyula. Az a hódolat, melyet szobra előtt a nemzet nyilvánított, méltó az ő nagy hazafiságáboz, mert az élő nemzedékben nincs egy sem, aki hazájának többet és nagyobbat használt volna életében, mint ő. Nemcsak jót akart a nemzetnek, nemcsak szerette a hazát, — ami elvégre könnyű dolog, — hanem tett is érette sokat és maradandót még akkor is, mikor mások a népszerűség hajóján kényelmesen ringatva magukat igyekeztek alkotásai elé akadályokat gördíteni. -Alkotásaiért megküzdött fölfelé s mindent eltűrt érette lefelé, ami nagy államférfiak egyik legmaradandóbb érdeme. Andrássy Gyulában a tündöklő tehetség, a tiszta, világos gondolkozás és széles látókör egyesült hazaszeretetével. Széchenyi, a legnagyobb magyar úgy nyilatkozott róla, hogy ő az egyetlen talán, „aki a mi ügyeinket magasabb szempontból tekinti.“ S Andrássy eszébe és szivébe vetett bizalmát egész politikai pályája igazolta. Államférfiul igazságának legnagyobb elismerése és megdicsőitése az a tény, hogy halála után nagyrészt épen politikai ellenfelei azok, kik hódolva leplezték le szobrát. Búcsúbeszéd Borsos Benő, ev. ref. főgimn. igazgató ravatala mellett. A néh. Borsos Benő ravatalánál elhangzott és mély megihletődéstől áthatott beszédek közül térszüke miatt csupán azt közölhetjük, melyet a néhai legrégibb kartársa Bőd Sándor a következő szavakban mondott: Ä herceg a nép közé megy. Irta: Fehér Jenő. A kis hercegnek egy napon bolondos ötlete támadt. Az ötlet nem volt épen eredeti, de reá nézve az újdonság ingerével birt. Sokszor olvasta ugyanis a históriai tankönyvében, hogy egyik őse, — akit az utókor a „nagy“ névvel tisztelt meg, álruhában a nép közé keveredett s ilyen módon kifürkészte a szegény emberek buját-baját, gondolkodását, hogy aztán szemleutjáról tapasztalatokkal dúsan megrakodva térjen vissza csillogó kastélyába. Ezek a kalandos kirándulások nagyon izgatták a kis herceg fantáziáját. Folyton ott kóvályogtak fekete fürtökkel beárnyékolt fejecskéjében és ■ötét szemei valósággal tüzeltek, ha arra gondolt, hogy öt százados szarkofágjában nyugvó őse példáját ő is követhetné. Egy tavaszi reggelen a kis herceg grófi nevelőjével a hatalmas park tölgyei alatt sétált. Egyszerre minden bevezetés nélkül igy szólt: — Kedves gróf, ón a nép közé akarok menni ! Olyan határozott, ellenmondást nem tűrő hangon mondta ezt, hogy a gróf meglepetten és egyúttal ijedten nézett ifjú neveltjére. — A nép közé, Fenség ? — Igen, igen a nép közé, a szegény nép közé akarok menni, ismételte a herceg A gróf, az udvari etikett ellenére, megvakarta a füle tövét. 0 fensége átértette e mozdulat jelentőségét és a meggyőzés fegyvereihez folyamodott. ön, kedves gróf, monda, gyakran magyarázgatta nekem, hogy ősöm Nagy Ágost különösen azért volt a legkitűnőbb fejedelmek egyike, mert közvetlen tapasztalásból ismerte meg népének kívánságait. Én, aki felséges nagybátyámat egykor követni fogom a trónon, póldányképemül Nagy Ágostot választottam. Éu is meg akarom ismerni a népemet, ismerni akarom titkos vágyait, rejtett gondolatait. — Bocsánat, Fenség, vágott közbe a gróf, Istenben boldogult, dicsőséges uralkodónknak, Nagy Ágostnak egyéb kiváló erényei is voltak, a melyek követésre méltók. — Aztán meg ma egészen más időket élünk. A mi ötszáz évvel ezelőtt dicséretes cselekedet volt, az ma már legalább is avult dolog. A nép megismerésének van ezer más módja, ö Felsége a király tanácsosai... — Képmutatók ! mondá megvető mozdulattal a herceg. — De Fenség ... — Bocsásson meg, kedves gróf, nem akartam megbántani senkit. — Kérem fenségedet, kőnyörgött a gróf, verje ki fejéből ezt a fura ötletet. — Megmondtam, hogy a nép közé akarok menni a ön kedves gróf, velem fog jönni. — Éu? — Igenis, ön! Ha valaha a trónra kerülök, ígérem meg fogom önt érte jutalmazni. Azon nap délután egy negyvenöt óv körüli, egyenes tartásu férfi és egy tizenöt éves fiú sétáltak a főváros legnépeseb boulevardján. A férfi széles karimáju kalapot s kissé kopottas felöltőt viselt, a fiún egy gombjavesztett kis kabát volt, a melynek egyik zsebe félig le volt tépve, a fejét olcsó fajta sapka födte. Ez a fiú a trón várományosa volt, a férfi pedig a nevelője. A széles járdán fel és alá hullámzott a nép. A gróf folyvást aggodalmasan tekintett körül, kalapját mélyen a szemére húzta. A kis herceg ellenben vidáman, fürge léptekkel tipegett mellette. Gömbölyű orcáját pirosra festette a hüs májusi szellő, a szemei titkos örömtől ragyogtak. Alkonyodni kezdett. A széles utoa kétoldalt sorjába kigyultak a gázlámpák. A gróf halkan megszólalt: — Azt hiszem fenség, elég lesz már a mulatságból, A szomszéd utcában vár a kocsink. Rótfa Fülöp kárlsbadi ezipőraktárát Ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Sxatmár és Yideke legnagyobb cziporaifcára. Megérkeztek Illaz őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.
