Szamos, 1905. december (37. évfolyam, 97-104. szám)
1905-12-24 / 103. szám
6-ik oldal. SZAMOS 103 szám, A fűnek költészete egészen eredeti, Főjellenvonásai a gyöngédség, humor, melarcólia és érzelgősség. A képzőművészet terén Edelfelt Albert fostő tűnik ki francziás irányával. A finnek bámuatos haladást mutatnak fel minden éren, mióta szabadon érvényesit- hetikfaji és nemzeti sajátságaikat; nemes versenyt látunk társadalmának mimen rétegében. Finnország társadalma négy rendből áll: fő- és köznemesség, papi osztály, potyán rend és parasztság. Az egyetem és lyceumi tanárok, valamint az álltmi tanitók a papi osztályhoz tartósnak. Teljes jogegyenlőség van ; adómentesség vagy más privilégium nincsen. Kiváló érdemet szerzett férfiak a nemesek osztályába emeltetnek, ami aionban csak kitüntetés. Áz ország fejlődésének, sőt mondhatni létének alapföltétele a maga nemében talán páratlan tőrvénytisztelet. A kormányzást, törvényhozást köz- igazgatást illetőleg jelen közleményem elején bemutatott kartársamnak hozzám intézett leveleiből (lehetőleg szó szerint) adom a következőket: Finnország élén jelenleg Ivan Mic- héilovitcs Obolenski helytartó (Gene- ralgeuverneur áll, segédje Wladimir Feodorovics titkos tanácsos; mindkettő orosz. A helytartónak, mint a végrehajtóhatalom személyesitőjének az a teendőie, hogy a czárnak, mint Finnország nagyfejedelmének, parancsai és rendeletéi pontosan végrehajtassanak, hogy Finnország lakosai számára a törvények megtartása s polgárjogaik garantáltassanak. Kölön finn minisztérium Szt. Péterváron nincsen, de van egy Sz.-Péterváron lakó miniszteri államtitkár, aki finn s aki a felségnek minden Finnországot érdeklő s a köz- igazgátásra vonatkozó ügyekben referál s aztán Finnország helytartóját a felség elhatározásairól értesiti. A köz- igazgatás élén áll a szenátus, melynek székhelye Helszingforsz. A szenátusnak van 2 főosztálya, u. m. az igazságügyi és a gazdasági. Az igazságügyi főosztály Finnország legfelsőbb törvényszéke, a gazdasági főosztály a legfőbb kormányzási hatóság. A szenátus elnöke a helytartó, de van a szenátns két főosztályának külön helyettes elnöke, aki finn. Az igazságügyi főosztály tagjainak száma: 9, ellenben a gazdaságinak: 10. Ez utóbbinak van nyolcz ügyosztálya, u. m. a jogi, a polgári, a pénzügyi, a kamarai, a vallás- és közoktatásügyi, a földmi- velésügyi, a közlekedésügyi s az ipari és kereskedelemügyi osztály. A szenátorok mind finnek ; 3 évi hivatalviselés után vagy újra megérősiti őket hivatalukban a nagyfejedelem, vagy újakat nevez ki helyettük. Fizetésük 25—28000 korona évenkint. Az 1772, 1789 s 1869. évi alkot- mánykészitő tövvények értelmében joga van Finnországnak országyülési képviselői által a törvényhozásba befolyni. Az országgyűlés hozzájárulása nélkül sem uj törvényt hozni, sem régi törvényt felfüggeszteni, sem uj adókat ki vetni nem szabad. A nagyfejedelem a rendeket legalább is minden öt évben rendes országgyülélésre hívja össze. 1882. óta az országgyűlés minden há rom évben tartott üléseket, ide nem számítva az utóbbi négy évet (1905 ig). 1904. és 1905 ben az országgyűlés állandóan együtt volt. Ha a nagyfejede- lem szükségesnek látja, rendkívüli országgyűlést hívhat össze, de azon más ügyek nem tárgyalhatok, mint a melyek a rendkívüli országgyűlés egybe- hivását szükségessé tették. Az országgyűlésen mind a négy rend van képviselve. A nemesség képviselői az egyes nemes családok fejei. A nemesi család feje a nemzetség idősebb ágának legidősebb férfi tagja. Ha az illető személyesen nem kíván az országgyűlésen résztvenni, helyére a korban jövő családtag áll, de szabadságában áll nemzetségét más nemes ember által is képviseltetni. A papi rendet képviselik a főpapok: 1 érsés 3 püspök i (mindlutheránusok), továbbá a lelkészek, az egyetem s a gimnáziumok képviselői. A papi rend maga állapítja meg képviselőinek számát, mely azonban 28- nál kevesebb nem lehet. Az egyetemet képviseli egy vagy két képviselő, a gimnáziumi tanárokat a püspökség négy tagja, tehát 4 tagja képviseli. A polgári rend képviselői a városi lakos ságot képviselik. Az olyan város, melynek lakossága 6000 leieknél kisebb, négy képviselőt küld az országgyűlésre, a nagyobbak minden 6000 lélek után egyet-egyet. így pl. Helszingforsz lakó sainak száma: 100,812, ennélfogva a f. évi országgyűlésen 16 képviselője volt; ha azonban 102,000 lakost számlálna, lenne 17 képviselője. Választói joggal bir a község min den férfi tagja, ki községi adóját ki fizette és sem nemesi, sem a papi rendbe nem tartozik. A szavazatok száma melyekkel minden választó a választás alkalmával rendelkezik, attól függ, mekkora a községi adója; azok, kik legtöbb adót fizetnek, a képviselő- választásnál legtöbb zsavazattal rendelkeznek. Azonban ugyszólváa Finnország minden városában a választók szavazatainak száma törvény által kor- látoztatik; igy pl. Helszíngforszban egy választónak nem lehet legfeljebb 25 szavazata, Szt. Michelben legfeljebb 10. Ezen régi szavazatleadás nem felel meg a nép kívánságának s valószínűleg rövid időn belül meg fogják változ tatni, mert az u. n. ó-finn párt erősen sürgeti az általános választói jogot a nagykorú férfiak, férjhez ment és férjnél nem lévő asszonyok számára is. A parasztrendet képviselik az országgyűlésen a parasztok s a vidéken lakó földbirtokosok. A papi és polgári rend képviselői dirckht utón választat nak, ellenben a paraszt rendjének kép viselőit akképpen választják, hogy va lamely vidéki község parasztjai — és földbirtokosai 2—2 ezeren együtt egy egy választót (elektort) választanak. Pl. amely községnek 8500 lakosa van, az választ egy elektort. Az egy és ugyanazon járásban lévő községek elektorai aztán a járás bírája elé járulnak s annak elnöklete alatt választ ják a járások képviselőit. Választó és választható minden paraszt, a vidéken lakó földbirtokos és jószágbérlő. Az országgyűlési képviselők száma 1900-ban volt: 309. Képviselte a ne mesi rendet 130, a papi rendet 47, a polgári rendet 69, a parasztrendet 63. Ezek szerint a nemesi és papi rend képviselői együtt abszolút többségben vannak. Az ügyek előkészítésére a rendek bizottságokat küldenek ki, melyeknek jelentéseit aztán mind a négy rend tárgyalja s azok felett határoz. Hogy országgyűlési határozat létrejöhessen, a legtöbb esetben három rend hozzá járulása elégséges; ámde de mi az alkotmány esetleges megváltoztatását, a rendűk előjogait s az adóztatást illeti, föltétlenül szükséges, hogy mind a négy rend egy véleményen legyen. Ha ezen ügyek bármelyikében a rendek közt egyező véleményt létrehozni nem lehet (pl. az adó ügyben), s melyet az országgyűlésnek okvetlenül el kell intéznie, akkor az az ügy u. n. megerősített választmányhoz tétetik át, amely aztán a rendek állásfoglalásának megfelelőleg határoz. Közigazgatási szempontból Finnország hajdan kilencz provincziára volt felosztva, u. m.: Yarsinais-Suomi, Ah venanmaa, Satakunta, Unsimaa, Häme, Savó, Karjala, Pohjamaa, Lapi. Ezen provincziáknak, csakúgy mint a magyar vármegyéknek, autonómiájuk volt s históriai fejlődöttségükről külön czi mereik is tanúskodnak, melyek kettő kivételével mind egy mezőből állanak. Ma azonban az ország nyolcz kormányzóságra van osztva, — melyeknek az élén — egy nagy fejedelem által kinevezett kormányzó (Gauver- neur) áll. Ezeknek kötelessége első sorban őrködni kormányzóságuk lakó sainak biztonsága felett, továbbá éven kint egyszer a kormányzóságot alkotó járások állapotáról jelentést s esetleges javaslatokat tenni. A belső ügyeket, pl. a községi adót illetőleg minden vidéki és városi község autonom joggal bir. A vidéki és városi községek fér iái s a férjhez nem ment nők, kik köz. ségi adójukat befizették, azon joggal bírnak, hogy maguk választják a köz ségi, illetőleg a városi tanácsot. Hogy Finnország minden lakosa s minden hatósága a törvényeknek enge delmeskedjék, az gondját képezi az állami prokurátornak. A lakosságnak — mint láttuk - túlnyomó része falun lakik. Falun házaik fából készültek, a városokban modern az építkezés. Külön nemzeti viselete a lakosságnak nincsen; csak népünnepélyek alkalmával látunk Finnország keleti részében a műveltebb elem leányainál is igen csinos, festői nemzeti öltözetet. A nép főtápláléka a kenyér, vaj, burgonya, hal, hús, ta tárka-kása, tej és „kalja“, azaz egy házilag előállított, úgyszólván teljesen alkoholmentes sörféle ital. Pálinka és sörmérés falun sehol nem található és sehol Európában nem ért el annyi eredményt az alkoholellenes mozgalom, mint éppen Finnországban, mennyiben ott egy emberre évenkint esik: l-8 li liter szeszes ital fogyasztás! Ezen eredményre a finnek méltán büszkék lehetnek. A városok és fürdők vendég fogadói egyszerűek, az élet bennük patriarchalis, a kiszolgálást nők teljesítik még a fürdőkben is. Finnországban is a karácsony ün; nepe a családok legnagyobb ünnepe ; olyankor vígan vannak a kicsinyek és nagyok egyaránt. Nemzeti ünnepet ülnek minden év február hó 5-én, legnagyobb költőjüknek, Runeberg Lajos Jánosnak születése napján. Ez is jel lemző! Kérdem, mely ország becsüli többre szellemóriásait ? S ez a rokonszenves, jóravaló nép nem hiába érdemelte ki a müveit vi lág rokonszenvét, érdeklődését és köz benjárását. Tűrt és várt — és nem hiába! A folyó 1905 ik év november hó 6-ika reájuk nagy eseménynek napja lett: a czár visszaadta régi alkotmányát Finnországnak. Egy czári rendelet éri elmében az orosz kormánynak azon rendeletéit, amelyeket Finn ország igazgatására vonatkozólag ki bocsátott, felfüggesztették, a régi al kotmányos állapotokat helyreállítótták és a czár megbízása értelmében a szenátus hozzáfogott olyan törvénytervezet kidolgozásához, amely a finn nép alkotmányos jogait szélesebb alapokra helyezi, Suomi vivat, floreat, crescat in aeternum! Az ország anyagi és szellemi törekvéseinek központja: Helszingforsz 1819. óta a kormány székhelye. Finnország fővárosa a Finn öböl déli partján egy félszigeten épült 1550 ben. Van czári palotája, tudomány- és mü egyeteme, egyetemi könyvtára, botanikus kertje, nagy kórháza, meterologiai intézete, több középiskolája, ipar s kereskedelmi iskolája, mechanikai és sörgyára, ezu kor, porczellán, dohány, vitorlavászon és tapétagyára. Keleti részében van Svaebora nexö erőssége; az Espland nevő széles utczájában Runeberg szob ra látható, az Ulrikasborgpark villákkal és tengeri fürdőintózettel, 100,812 lakossal. Abo (finnül Turku) a Bottni öböl mellett lutheránus érsek székhelye, hajógyártással, bőr és vászon gyárakkal. Tamerforsz (finnül Tampere) és Tavastahus ipari központok. Waasa és Uleaborg a Bottni öböl mellett, előbbi élénk kereskedelemmel, 16.609 lakossal; utóbbi rénszarvastenyésztéssel-, dohány és hajógyárral, 17,096 lakossal. Vihorg (finnül Viipuri) a Saimaa csatornának a Finn-öbölbe való ömlésénél, van vasgyára, arzenálja, az országban legélénkebb hajózással s 33,000 lakossal. Szt. Michel (finnül Mikkeli) főgimnáziummal, 47433 lakos sál. Hangő, Lovisa, Máriahamm Aland szigeten mind tengeri fürdővel. Nyal ott Finnország legjelentékenyebb fürdőhelye gyönyörű szép helyen fekszik; legkedveltebb helye a „Punchaherjő“ szigetecske. Ezekben akartam ismertetni „Finn országot és lakosait." Mennyire sikerült ez nekem, —' nem én vagyok hi vatva megítélni. Egyet azonban bátrán állíthatok, azt,' hogy szívesen foglalkoztam közleményem tárgyával, s ha csak egy porszemmel járultam ahhoz, hogy a mi rokonszenvünk Finnország és lakosai iránt gyarapodjék, az nekem elég jutalmam. Az én tisztelt barátom pedig ott fenn a magas északon fogadja ez utón is sok szives felvilágosításáért leghálá- sabb köszönetemet és kiváló tiszteletem kifejezését. *) Segédforrásaim ezek voltak : Kan- sanvalistus—Seuran Kalenteri 1905. Kah- deskymmenesoiides vuosikerta. Helsingissä 1904. Georg Weber—Alfred Balda- mus : Weltgeschichte II. K. Leipzig 1902. és IV. K. Leipzig 1905. Oscar Peschei: Völkerkunde, Leipzig 1885. — A Pallas Nagy Lexikona VII. és IX. K. Budapest 1894-1895. Bocskai István Szatmar város magisztrátusához, A legrégibb tanácsi jegyzőkönyv legrégibb feljegyzése azon levél másolata, a melyet Bocskai István az 1604 —1606. évi vallási mozgalmak feje, a magyar protestántizmus szabadságainak megalapítója 1605. okt. 20 án Szatmár város föbirájához és a többi esküdt biráihoz intézett. A levél eredetijét nem sikerült városunk levéltárában feltalálnom. — Hihetőleg elpusztult a többi városi oklevelekkel, melyek részben az 1680., részben az 1703, évi tűzvész martalékaivá lettek. A levélnek annyiban van töriénelmi fontossága, hogy Bocskai a bécsi béke előkészületeiről szól benne ; fölkelésének sikerében bízik s büszkén említi, hogy a fővezér is, Mátyás herceg is sietteti Becsbe való félmenetelét, de ő előbb a reformációt befogadó városok megbízottait — köztük városunk kiküldötteit is, — generális gyűlésre hívja, hogy annak konklúziójára támaszkodhassak. Érdekes, hogy e levélben a legcsekélyebb ellenséges indulat sem szólal meg, jóllehet ugyanazon évben négy hónapig vívta Bocskai Szatmár várát, mig Beck Joachim várparancsnok azt éhség miatt feladta. Nyelvtörténeti szempontból is érdekes ez a levél, mely azon kor leghelyesebb magyarságával van megírva. A levelet kétségtelenül 1606-ban, a bécsi béke után írhatták be a tanács jegyzőkönyvébe emlékezet okáért, — miután a levél fölötti jegyzet Bocskairól, mint Erdély fejedelméről emlékezik meg. (Paria litterarum illus- trissimi principis Stephani Bei Gratia Traiisilvauiae princeps et sicolo- rum Comes.) Erdély fejedelmévé pedig a bécsi béke után lett, de nem sokáig ült a fejedelmi széken, mert még ugyanazon év decz. hó 29 ón meghalt. Az egész levél szó szerint igy7 szól : „Prudent, et circumspect! fideles Similiter nobis dilecti salutem et gra- tiam nostram. Országunknak és az magyar res- publicának egyik tagiának ismervén kigyelmetekeet, minthogy az mostani Generális expeditió alatt, melyben Isten segitségébűi indultunk, oly dolgokról való tractálásunknak és végzésünknek kell lenni, az két császár között való állapotunk és (ha véghez vittünk) frigyünk felöl, melyre nem akartunk csak magunktól, bizonyos resolntiót adni, miért hogy ez mindenek 1 őrében és szabadságának megmaradásában áli, holott az fővezér is igen sietett bennünket az oda fel való menetelre és Mathias Herceg is fő követe által kért arra, hogy7 az két császár közöt a békességet véghez vigyük. Teczet azért tauácsiuktul, hogy ugyanazon táborban mikor azoknak derekas traktálására jöttünk, hogy országos generális gyűlés celebráltas- sék és megmaradásunkra commuuibus votis végezzünk, valamint végeztetünk, kinek hogy it bizonyos napot prefigeáiunk, abban módunk vagyon, mert az tractatus ideje is csak függőben áil előttünk, és az dolgokról is kikről végzésünknek kell lenni, csak részben vadnak. Ott fenn penig mikor az idő elő jő haladék nélkül bizonyos reso'utiót kell adnunk mindenekről. Intünk azért kegyelmeteket fölötte, hogy7 az Kiegyelmetek városából bizony os számú Attjókfiát, kik az mint generális gyűlésen szokott bocsássák hozzánk vigyázást rendeljenek, hogy bejussanak mellénk és oly készülettel, — hogy continue mellettünk legyenek táborunkban, valahol és valamikor generális gyűlést celebráitatni kívántatik, az több tagjaival az országnak okvetet- len compareáljanak, mely gyűlés helyéről és idejéről bizonyosok nem vagyunk, de azért az választott emberek, halogatás nélkül táborunkba jöjjenek. Sicut sub poena constiiutio- nibus sancita non facti. Datum Sáros- Patak die 20 ok’obris 1605 Stephanus princeps.“ Közli : Ferencz Ágoston. * A Kölcsey-Kör múzeuma minden szerdán és vasárnap d. e. 11 — 12 óráig nyitva van. Belépődíj 20 fillér.
