Szamos, 1905. december (37. évfolyam, 97-104. szám)
1905-12-24 / 103. szám
103. szám SZAMOS 5-ik oldal Finnország úgyszólván kardcsapás nélkül esett az oroszok kezébe s az 1809. szept. 17-én Hamina városában kötött béke a Svédországgal 700—800 évig fennállott uniónak véget vetett. Azóta Finnország Oroszországgal pll personál-unióban ; nagyherczege azóta a Romanov-Holstein Gassorpi családból való orosz czár, jelenleg II. Miklós, ki 1868. május Í8-án született s elődjének trónjára lépett nov. Ló 1-én. Finnország felülete átmenet a hegyes Skandináv félszigetről az orosz alföldre. F.gészben véve alacsony, gránitgneisz és porfirból alakult felföld, melyet sziklás földhálak, tavak, mocsarak s rengeteg erdők borítanak. Legnagyobb emelkedései az ország észak- nyugoti részében, Norvégia határán vannak, hol a Halditshokko, mint Finnország legmagasabb hegye az 1254 métert éri el. A felföld öt fővölgye egymással egyenközü irányban halad északnyugatról délkeletre. Ben nük nagyobb folyókat csak a Bott- ni-öböl mellett fekvő, teljesen sik Ös tér Botten (finnül: Pohjan maa) nevű vidéken találunk, de gyors folyásuk miatt a hajózásra nem alkalmasak. Ott a vonaton utazva 10 órán át sik földnél nem lát egyebet az ember. Leghosz- szabb folyója a Kérni joki, mely 500 km. hosszú, legnagyobb tava a Saimaa- tó, melynek területe 1760 |~j km. E tónak lefolyása a Vuoksi, mely az oroszon szági Ladoga tóba torkol és lefolyásában a nagyszerű Imatra zuhatagot alkotja, ahol a folyó 42 méternyire szorul össze és 60 méternyi utón rohan le 19 méterrel mélyebre. Vizének nagy bőségére nézve egy európai zuhatag sem múlja felül, dörgése elhallatszik néhány kilométerre. A Finn öböl észak keleti Végéből Viborg városa mellől 56 km. hosszú .csatorna 28 zsilip se gélyével fölvisz a Saimaa-tóba, melyen gőzhajókkal is feljuthatni. E magas északon fekvő országnak, melynek tengerpartjait a melegitö Golf áram sem érinti, éghajlata nem oly zord, mint következtetni lehetne. Igaz, hogy a hőmérő télen néha — 30u, sőt — 40° ot is mutat különösen az északibb vidékeken, de viszont nyáron nem ritkán az árnyékban fölszáll a hőmérő -f30u-ra. A hőmérséklet tehát nagy különbségeket mutat fel s nagy károkat okoz gyakran a már augusztus hóban is beköszönté fagy. Nyári közép- hőmérséklet —[—12° és —|—X5° között váltakozik. Az ország összterületének 10 szá zaléka viz, mocsár, ingovány, tudna s a 89 százaléka szárazföldnek aránylag még mindig csekély része áll művelés alatt, körülbelül 1,222.848 hektár. Az évi termésnek 47 százaléka zab, a többi százalékra esik kevés len, kender, tatárka s burgonya, mely utóbbiból évenkint átlag 5 és fél millió hoktoli- tert termelnek. Erdőségei, melyek hétharmad részben a kincstár birtoka, óriási területeket borítanak (vagy 29 millió hektárt.) Igen jelentékeny Finnország állattenyésztése. Jelenleg van. 1,186,000 szarvasmarhája, 293,000 lova, 211,000 sertése, 985,000 juha, 17,500 kecskéje és 119,000 szelíd rénszarvasa. Eöld- müveléssel s állattenyésztéssel foglalkozik a lakosságnak 75 százaléka. Bányászata jelentéktelen, elhanyagolt; csak az északi vidékeken nyernek némi aranyat, a keleti vidékeken kevés czinnt, rezet és ezüstöt; a mocsarak és tavak fenekéről csekély mértékben vasat. Gránitja jó hírnevű építési anyag. Halászata csak a tengerparton jelentékenyebb. Iparral a lakosságnak nagyon csekély része foglalkozik. Legjelentékenyebb iparága a fa, azonkívül vas, papír, gép, szövő, fonó és bőripar. Háziipara csekély s alacsony fokon áll. Kereskedelme élénk. Kivitele van faárukban Angolországba, Dániába, Hollandiába, Belgiumba s Francziaország ba; külföldre szállít azokon kívül jelenleg 17 millió kilogramm vajat 34 millió finn márka értékben (egy finn márka 96 fillér a mi pénzünk szerint,) papirost s papir-machét Angliába és Oroszországba 21 millió márka értékben. A kiviteli czikkek összértéke jelenleg: 203 millió márka. Beviteli czikkek: gabona (búza és rozs), liszt 66 millió márka értékben (abból szerez Oroszország 45 milliót, Németország 18 milliót, a többit más országok), gyarmatáruk 24 millió értékben (többnyire Orosz- és Németországból), gyári czikkek (érczáru, posztó, gépek s géprészek) kivált Németországból és Angliából. 1902-ben a bevitel volt posztóban 12 millió, érczáru 18 és fél millió, gyapot és gyapjú 12 millió, gépek és géprészek Í0 és fél millió értékben. A beviteli czikkek összértéke jelenleg 224 millió márka. Közlekedési vonalai: kitűnő karban tartott országutjai, vizi utjai s kevés vasútja. '10.000 |~: km.-re esik Belgiumban 2288 kin. vasút, Ausztriában 797, Magyarországon 598 km., ellenben Finnországban 81, legkevesebb Norvégiában : 72 km. Ezek szerint vasút dolgában Finnország Európában az utolsóelőtti helyen áll. Annál nagyobb a hajózása. 1902-ben volt 2344 vitorlás hajója 287,000 tonna tartalommal és 301 gőzhajója 16,000 tonna tartalommal. Vasúti díjszabályzatát mutatja be e táblázat: Km. 11. osztály 1 III. osztály 1 m á r k a 10 0'55 0-40 20 1T0 0-75 30 1-65 110 50 2 70 1-80 100 5T5 3-45 200 9'75 6-50 500 20-25 13-50 1000 27-45 18-30 Finnország gyér lakossággal bir 1 rí km.-re esik ott 7 lélek. (Nálunk Magyarországon 55, legtöbb Belgiumban : 215.) Lakosainak száma 1900. év végén volt: 2,712,562, és pedig férfi: 1,342,082, nő : 1,370,840. Házas nem volt.: 1,656,569, házas volt: 907,265. Özvegy (férfi és nő) 147,344, törvényesen elválasztott: 13S5 személy. A házasságok száma 1900-ban volt: 18,295 s ugyanabban az évben született 44,4-15 fiú és 41,904 leány; a született, gyermekek közt törvénytelen volt: 5431. Kor szerint volt: O-10 éves 24-0 százalék 10-20 V 20-3 r> 20-30 » 16-7 30-40 12-2 n 40-50 n 10-2 n 50-60 » 8-3 60-70 rí 5-2 70-80 n 2-6 71 80 éven felül 0.5 V Száz évesnél idősebb volt: 5 asszony. Anyanyelvre nézve voltak 1900- ban: finn 2,352,990, svéd: 349,733, orosz : 5939, német: 1921, más 1975. Ezek szerint a finnek a lakosság 86 százalékát, a svédek 12 9 százalékát teszik. 1885-ben a finnek száma volt 85'3 százalék, a svédeké 14'3 százalék. Vallásukra nézve Finnország lakosai voltak 1900 ban : ev. ág. hilv. (lutheránus) 2,662,171, görög katholikus 46,406, más hitvallásuak (róm. kath., baptista, methódista és izr.) 3925. Az 1902 ik évben Finnország 37 városában lakott: 359,646 lélek, falun pedig: 2,421,371. Az 1900. évi kimutatás szerint 2,712,562 lakos közül Írni és olvasni tudott: 905,025 (40'7 százalék) csak olvasni tudott: 1,289, 404 (58'1 százalék)1 sem Írni sem olvasai nem tudott: 1 2 százalék. Ezek a számok ékesen beszélnek! Magyarországon a felnőtt (6 éven felüli) lakosságnak közel fele (45.5 százalék nem tud sem Írni, sem olvasni (1000 ujonczból 250). Milyen kölömsé- get látunk e tekintetben Finnország és Magyarország között 1 Eltekintve az országban lakó tekintélyes számú svédektől s néhány ezer orosztól, az óriási többség finnül beszél- A finn nyelv az ugor nyelvek családjába tartozik s azoknak nyugati ágából váll ki; legközelebbi rokonai egyfelől a lapp, másfelől a mordvin, cseremisz és magyar. Fejlődésére kétségkívül nagy hatással volt a lithván — lett nyelvcsalád s valamely germán nyelv, de a mint sok szót vett át kivált a svédektől, másfelől az orosz nyelv is volt reá hatásssl. A finn nyelvet jellemzi a magánhangzókban való gazdagsága; ezért hangzása erőteljes, kiejté-e tiszta és határozott, olyan, mint a magyar; a hangsúly az első szótagra esik. A magánhangzók nyújtására ékezete nincsen, a helyett kétszer Írja a magánhangzót, pl. kulkee (kulké), sulkee (szülké), pintaa (pintá), rintaa (rintá). Van benne kettős magánhangzó is pl. au, ei, oi, mik a magyar nyelvben nincsenek meg, viszont nyelvtani alakjainak, a rágós és képzős formáknak bőségével megközelíti a magyar nyelvet. Bemutatónak hadd álljon itt csak néhány szó, melyekből a magyar nyelvvel való rokonságát könnyen kiolvashatjuk : Magyar. Finn. Magyar. Finn. ad anta kéve kupo alá alle köt kuto agg ukko kettő kahte (becs) ár arvo kelte käittä él elä mi me estve ehtoo név ni me egér kliré nyel niele egy yhte nyil nuoli fa pun szarv sarve fal pala szív siöm falu paljo száj suu fecske pääske ti te fon puno vaj voi fuj puhu vén vanha hó kuu vér vere hol kala véső veitsi hova kuhu s igy tovább. hő kive Ámbár, mint magunk is meggyőződhettünk, a finn rokon a magyarral, a két nép embertani összetartozását ed- digelé nem sikerült bebizonyítani, jóllehet mindakettő az u. n. platy-me- sokephalokhoz szokott számíttatni, mely koponya alkatuakhoz egyébiránt a többek közt a hollandus, a német s az igazi faj Zsidó is tartozik. Ámde mig a hollandusoknál a koponya szélességi és magassági kettős viszonya: — 6'8, a németnél: — 8.4, a fajzsidónál : — 10'°, addig a finn s a magyarnál : —- 5'7 ; a khinaiknál: — 11, a janánoknál: — 2'2, az ó-görögöknél : — 3'5. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a finnek embertanni típusuk szerint mintegy átmenetet képeznek az európai s a mongol faj közölt. A finn tipus fő- jellemvonásai : átlag a középnél kisebb termet, fehérszinü és rendszerint vörös szeplőfoltokkal fedett bőr, sovány arcz, kiálló pofacsont, kicsiny ajkak, egyenes orr, kicsiny orlyukakkal, szűk szemrés, bozontos szemöldök, kissé bemélyedt kéklő vagy szürke-zöldes szem, hosszú vörhenyes haj, közepesen kifejlett szakái, vékony nyak, szűk mellkas, hosszú kar, rövid lábszár, többé-kevésbé lúdtalpunk. Erkölcseikre nézve egyszerűek, kevés szavuak, de nem hallgatagok, honszeretők, rendkívül becsületesek, vendég- szeretők, könnyen neheztelők, hűségesek, állhatatosak, rendkívül törvénytisztelők, de a mellett személyes szabadságuk és függetlenségük iránt igen érzékenynek, tudomány- és zenekedvelők. Zenéjük mélabus, szerkezete feltűnő egyezéseket mutat a magyarral. Általában az ország és lakossága úgy intézményeit, mint művelődését tekintve a legérdekesebbek egyike. Műveltségét, mely általánosnak mondható, kitűnő iskolák mozdítják elő, népnevelése is aránylag magas fokon áll. Van az országban egy állami tudomány egyetem s egy műegyetem finn és svéd tannyelvvel Helszingforszban. Ugyanott van két u. n. Normal-Lyceum, melyek a mi gyakorló gimnáziumunknak felel nek meg; van 9 finn nyelvű és 4 svéd nyelvű classikus-lyceuma; reál-lyceuma van 10, azok közül finn 8, svéd 2. A elassikus lyceumai megfelelnek a mi gimnáziumainknak, reál-lyceumai a mi reáliskoláinknak. Normal-lyceum, elassikus- és reál-lyceum mind megannyi állami intézet. A jelzetteken kívül van egy svéd nyelvű privát-lyceum Hel- szingforszbiin s 25 finn és svéd nyelvű privát-lyceum a vidéken, hová fiuk és leányok együtt járnak. Leány-lyceuma van 3 svéd nyelvű. Hét osztályú felső leányiskolája van finn nyelvű 9, svéd nyelvű 5. Van az országban 2 állami felsőbb leányiskola, az egyik finn, a másik svéd. Privát-leányiskolája van 6 finn, 2 svéd, alsó leányiskola van 5 finn s 5 svéd. Az elemi iskolák 3, 4, 5 osztályúak, ezek mind államiak és pedig van finn nyelvű 3, svéd 4. Ezen iskolákat a polgári rend fiai és leányai látogatják. Ä tanító- és tanitónőképzők száma 2, csak tanitóképezde 2, csak' tanitőnőképezde van 2, melyek mind finn nyelvűek, de van egy svéd nyelvű tanító- s egy svéd nyelvű tanitónöké- pezdéje is. A népiskolákba, melyeknek száma 1998, a fiuk és leányok együtt járnak, s csak a nagyobb városokban unnak külön népiskolák a fiuk, külön népiskolák' a leányok számára. Az enlilett iskolákon kivül vannak még u. í. privát-felsőbb leányiskolák dán miitára, hol előadásokat tartanak, de tancöny- vet nem használnak; ilyen iskok van finn nyelvű 15, svéd nyelvű 7. Kilön iskolákban oktatják a siket, a néna, a hülye gyermekeket. Ezek közül pivát 1, állami s finn nyelvű 5, svéd nyilvü 2. A vakok számára van 1 privát s 1 állami iskola, melyekben finn és réd nyelven tanítanak; csak finn nyelvű is van külön: 1. A hülyék számára van 1 privát iskola. Állami ipariskola van finn és svéd nyelvű 2, csak finn 4, csak svéd 1. Felsőbb iparművészeti iskola van: 1 állami. Államsegélyed emeltek 2 finn és svéd nyelvű és 7 finn nyelvű felsőbb ipartanoncziskolát. Alsó ipartanoncziskola van finn és svéd nyelvű 9, csak finn 24, csak svéd 3; ezek mind államsegélyesek. Felső kereskedelmi iskoláik mind privát intézetek. Köztük van 3 osztályú : 1 finn, 1 svéd tannyelvű; 2 osztályú van: 1 svéd ; 1 osztályú 1 finn tannyelvű. Alsóbb kereskedelmi iskola van svéd és finn nyelvű, csak finn nyelvű 5. Tengerészeti iskoláik mind államiak; van finn nyelvű állandó 3, nem állandó 4; svéd nyelvű s állandó 4. (Az aránylag nagyszámú svéd tannyelvű iskolákat magyarázza azon körülmény, hogy Finnország partvidékének egy részén s a finn öböl szigetein svéd nyelvű' parasztság lakik.) Rajzta- nitó iskola van 2, ezek a művészek körének képezik tulajdonát. Conserva- torium van egy privát, mely államse- gélyes. Felsőbb gazdasági és erdészeti iskolája van egy, olyanforma, mint nálunk Magyar-Óvár és Selmeczbánya együtt. Egyébként van 2 osztályú gazdasági iskolája finn nyelvű 17, svéd nyelvű 3; egyosztályu van 1 finn s 1 svéd ; ezek mind államiak; de van 4 privát kertészeti iskolája is. Tudós társaságai között a finn irodalmi társaságé az első hely. Czélja Finnország ismertetése, a finn nyelvnek és irodalomnak előmozdítása. Finn irodalomról a szó szoros értelmében tulajdonképen csak a XIX. századtól lehet szó, mert addig Finnország költői svéd nyelven írtak. Első búvárai és nyelvtanalkotói közül a XVIII-ik századbeli Petrüus Martinus Mátyás ein- littetik. A múlt századból valók Ren- walt és Lönnrot finn nyelvtudósok szótárai. Lönnrot gyűjtötte össze s alkotta nemzeti hőskölteménynyé az ősrégi szájhagyományokképen fennmaradt finn dolgokat; ez a gyűjtemény „Kalevala“ (Kaleva hős országa) név alatt ösmeretes. A „Kalevala“-n kivül az 1840-ben megjelent „Kanteletar“ nevű gyűjtemény érdemel említést, melyben 600 dal van. A legrégibb finn nyelvű emlékek Agrikola „Uj-testamen- tom“-a 1548-ból és a „Szent-írás“ lefordítása 1542-bőt. Finnország kiválóbb irói az idyllt, eposzt és drámát kultivált Franzén, továbbá Snellmann, ki elbeszéléseiről, meg Coráus, ki zsoltárairól nevezetes. Kiválóbb lyri- kus és történetiró Topelius: a honszerelem költője Tengström. A magyarok történetét kiváló magyar államférfiak életrajzában magyar kútfők nyomán s alapos tudással ismerteti a közlemény élén általam bemutatott Jalava Antti, a magyar költőket Genetz, Cetälä, (ki a mi városunkban is járt) és Paaso- nen, ki már többször fordult meg Magyarországon s innen nősült. A népmondák gyűjtése által sok érdemet szerzett Rudbäck, de a nép nyelvének megmentése a sokoldalú iró, Yrjő Kos- kinen nevéhez fűződik. A finn nemzeti dalnak, a „Suomi sang“-nak Ovenken Emil a költője; finn szomorujátékot irt Langervall, regényt Kivi Alexius, vígjátékot Paul Adolf. Legszebben képvisel a lyrát Ahlquist, ki alapos tudásánál fogva az egész nyelv mozgalom fötámaszaként tekinthető. A finnországi költők közt, kik svéd nyelven Írtak, kétségkívül az első Ru- neberg Lajos, kinek „Karácsony est“ czimü költeménye a finn népnek leg- megkapóbb leírása ; „Stahl zászlós“ czimü elbeszélése pedig, melyben Finnország becsületes harczát írja le az orosz tulhatalom ellen, valóságos mes- termü.
