Szamos, 1905. július (37. évfolyam, 53-61. szám)

1905-07-23 / 59. szám

SZAMOS 3-ik oldal 59. szám ■r í * Elvi határozat a cselédek ille­tősége ügyében. Kétes illetőségű sze­mélyeket egy község sem ismer el szívesen magáénak, miután az terhes kötelezettségeket von maga után, pl. segélyezést, betegápolást, tartást stb. Ennélfogva gyakran évekig tartó huzavona után a legfelső fórum álla­pítja meg némely egyénnek vitás illetőségét, miközben az ápolásra, vagy segélyezésre szorult bizonyta­lan illetőségű passagier nem egyszer búcsút is vesz ez árnyékvilágtól, vagy végkáp elzüllik. A nagy váro­sokra, ahol sok a cselédek száma, nem nagyon kedvező, de mindenesetre igen humánus rendeletet bocsátott ki a belügyminisztérium a cselédek ille­tősége ügyében, amelyben kimondja, hogy ha a cseléd 4 évig állandóan lakik egy községben s a község ellene az illetőségi törvény 9. § ában föl­sorolt kifogásokat nem érvényesítette, amennyiben I. és II. oszt. kereseti adó után községi pótadöval van meg­róva s igy, habár csak közvetve, munkaadója utján hozzájárul a köz­ségi terhekhez, illetősége megálla­pítandó. Schmidt M. ig. ozirkuszában csütör tök óta a közönség nagtr érdeklődése mellett folynak az előadások. A ki­tünően összeválogatott “műsor, első­rendű tagok fellépte nagy közönsé­get vonz a kényelmes cirkusba. A sze­replők közül különösen kiemelendök: a the Greadles család mérósz mutat­ványai a lengő nyújtón. Pitrusinski jokey, a zenehohóeok, Piquet Paula a kéz egyensúlyozó és az igazgatónő, * Öngyilkos czigány asszony. Sztojka Anna 70 éves r. kath, sár- munkásnő, e hó 16-án délután a né­meti felső fordulón egy fűzfára fela­kasztotta magát. Mikor észrevették hozzátartozói az öngyilkosságot, a czigány asszony már megvolt halva. * A kanyaró. Miként, dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos 8 napos jelen­téseiből megállapítható, a kanyaró jár vány lassan, lassan alább hagy. — Össze hasonlítva a két legutóbbi je­lentés adatait elég kedvezőnek talál­juk a beállott fordulatot, Julius 3-tól 11-ig 19 megbetegedés történt, ezek­hez számítva a régebbi 9 beteget, 28 volt az összes kanyaró betegülósek szá­ma. Ezek közül julius 11-ig meggyó gyűlt 24 ápolás alatt maradt 4. A következő 8 nap alatt már csak 13 újabb megbetegülós fordult elő. Az előző 8 napról maradt betegekkel együtt 17. Ezek közül julius 20-ig 10 meggyógyult, 4 meghalt, ápolás alatt van 3. A járvány egész tartama alatt összesen 152 megbetegedés for­dult elő, meghalt 8, meggyógyult 141, ápolás alatt van 3. — A halálozások közül 4 az utolsó hétre esik. — azonban ez csak véletlen, hogy épen midőn szünőfóiben van a járvány, nagyobb a halandóság, mert általá­ban enyhe befolyású volt a betegség s a kis betegek fizikai gyengeségének vagy az ápolás hiányának tulajdonít­ható, hogy most egy hét alatt annyi halt meg, amennyi a járváuy egész eddigi lefolyása alatt. * Megriasztott tolvaj. F. hó 20-án P. J.-nó este tíz óra tájban sétából tért haza gyermekével. S a házának udvarára belépve egy alakot vett észre, ki az épület felé tartott mezít­láb lopózva. A bátor urinő nem vesz­tette el lélekjelenlétét, hanem a som- polygó felé tartott, hogy megnézze kicsoda, ez ószrevevén ezt, futásnak eredt és a kerten keresztül ig, ekezett menekülni. Itt is nyomon követte P. J.-né, azonban nem sokáig, miután az alak megfordult és leszurással fenye­gette üldözőjét. Ettől a komoly hang­ról már az asszonyi bátorság is meg­szűnt, és abba hagyta az alak köve­tését, ki azután a szomszédos kerten átugorva elmenekült. P-né a kony­hába sietett, hogy a cselédjét felköltse. A konyhában sötét volt, tapogatózva haladt tovább a leányzó ág3'áig. Hozzá ér és rázni kezdi, de sikoltva ugrik vissza. Egy férfi fejet érintett keze. Elképzelhetni mennyire megijedt, már a történtek után is. A. siboltá-ra a férfi fej tulajdonossá is felébredt és bemutatta magat, mint a szolgáló le­ány tisztességes szándékú udvarlóját. Komikus volt ebben a dologban, hogy az udvarló magjmrázata szerint a kedvese elment lövelet Íratni az uj szeretőjének és ő a várakozásban el­aludt. Az előkerült leány igazolta az álmos atyafit és csendőrökért mentek, kik azután végre megérkezve nyo­mozni kezdtek, persze bottal üthették az elmenekült nyomát. * Dehennai csendélet. Nagy ria­dalmat keltett e hó 20 áu, kora reg­gel, a Diánna-utcza 28-ik szám alatti háznál két asszonyságnak véres vere­kedése, kik valami haszoutalaságon összekapva, heves szóváltás után, csú­nyán elpáholták egymást. Schnszter Jánosnó az egyik amazon, — a másik pedig kedves lakója özv. Rendi Mi- hályné. Rendinó asszonyság ugyanis a szappan lének Ízléstelen kiöntözge- tésével házi rendszabályokba ütköző rendetlenséget követett el, e vakmerő­ség annyira felbőszítette Schusz terűét, hogy az épen kezeügyében levő seprő boldogabb végével egy párszor végig húzott a rendetlen Rendinó derekán. Ámde Rendiné asszonyom sem vala rest, mert egy jó! kifejlődött kefét ügy vágott a Schuszternó fejéhez, hogy azt rögvest ellepte a vér. Éppen ebben a kritikus pillanatban toppant be a Schuszternó fia Gyula, ki ilyen szokatlan sziuben látva anyját, miu­tán hamarosan t.iszfába jött a hely­zettel, vak dűvel rohatib a Rendinó lakásához, de ez bezárta a bősz ifjú orra előtt az ajtót. Miután egy pár ablaktábla beveróssel bosszúját némi­leg kielégítette, a csendőrökért rohant, kiknek aztán előadta, bogy az anyját főbeverték és — meghalt! Még a kér orvost is odafárasztotta, kinek azonban itt jóformán semmi dolga sem volt, mert ekkorra már a har­madik utczára szóló veszekedés ismét teljes tűzzel folyt, úgy hogy a meg­jelent csendőröknek a legerólyesebb közbelépésre volt szükségük, hogy a két dühös amazont végre észre té­rítsék és elhallgattassák. A dolognak különben, mint halljuk, a bíróságnál folytatása és vége következik. * Kereskedők s iparosok figyel­mébe. Az érdekeltek figyelmét a debreczeni keresk. és iparkamara fel­hívja a máv. igazgatósága által közzé tett, árlejtésre. Verseny tárgyát képezi 900 hlit. 95 fokos tényleges alkohol- tartalommal biró denaturált borszesz szállítása. Ajánlat teendő aug 25-ig, bánatpénz 5 százalék, mely a máv. budapesti központi főpénztárnál el­helyezendő. * Az ebzárlat f. hó 17-én megszűnt. * Verekedő czigányok. Békési Antal napszámos a napoküan betért a Perényi utcza 51 szám alatt levő korcsma helyiségbe, hol annak udva­rán nagyban folyt a kuglizás. Békési Antal nemsokára a kuglizó csoport­hoz szegődött s egymásután dobálta le a bábukat. Nyilván jó dobásai le­hettek, mert ez szemet szúrt egyik kuglizónak Gombos Lajos, czigány sármunkásnak és hamarosan belekö­tött Békésibe. A többi füstöskópü faraók erre vérszemet kapva, szintén Békésinek estek s csakhamar a főidre tepertők és véresre verték, úgy hogy az előhívott csendőrök szabadították ki szorult helyzetéből. A verekedő czigányokat, nóvszerint Gombos La­jost, Györgyöt, Józsefet és ennek fe­leségét s Kanálos Andrást letartóz­tatták és bekísérték. * Tolvaj világ. Az elmúlt hét fo­lyamán a kisebb-nagyobb tolvajlások száma elég szép rekordot ért el. — Éber csendőrségiinli azonbau miudeu egyes esetben pozitív adatot mutatott fe! s a tetteseket nehány kivételével mind kézre kerítette. Weisz Lébinó alsószamospart 3 szám alatti lakásá­ról négy pár czipö és egy női ruha eltűnt. A károsult nyomban jelentést tett a csendőrségnól, mely Siloiyi János és Kisháger nyomozó csendő­röket küldte ki. A csendőrök Tóth István polgári rendőr közbenjöttével csakhamar megtalálták az ellopott tárgyakat, Oláh Sándorné nevű, ócs­karuha árusnönél, ki épen az ócská- sok között árusiigatta a czipőket és a ruhát. — A csendőrök faggatására Oláhné elmondotta, hogy a lopott hol­mikat, melyeknek eredetét ő nem tudta, Boros István nevű egyéntől vette át 11 kor. 70 fiiérben. Azon­ban Boros a pénzért nem jött el, a mire elég oka is lehetett, mert már a rendőrség üldözte őt az Élső gőz- tóglagyárban történt gépszij tovaj - lásórt, a mennyiben a lopást itt is ö követte el Lámák Józseffel együtt. Boros tényleg el is szökött a várös- ról, mostan pedig körözik A másik tolvajlás a villám telepen történt, a honnan Nyíri Gyula fűtőnek egy ka­bátját lopták el, melyben 17 kor. 40 fillér készpénz és egy ezüst óra volt. Bernát Mór detektív közbenjöt­tével Debreczeni és Suta G.> örgy nyomozó csendőrök a helyszínén ala­pos vizsgálatot tartottak s megálla- pitották, hogy a tolvajlás gyanúja egy ottan dolgozó szénhordó munkást terhel. A munkásnál azonban semmi gyanús tárgyat nem talaltak a csen­dőrök, ed a körülmények ellene val­lanak, mert a gépházban az idő tájt, mikor a tolvajlás történt más idegen ember nem járt. A Balassa féle valódi Ugorka- tej a leghatásosabb szópitőszer, mely mint a tapasztalat bizonyítja, minden hölgynek nólkülözhetlen. Pár nap alatt 2 —3-szori bekenés után kisimítja, fi­nomítja az arcz-bört és teljesen eltá­volít szeplőt, pattanást, mitessert stb arcztisztátlanságot anélkül, hogy a bőrnek ártalmára volna. Egy üveg 2 kor., hozzá ugorkaszappau 1 K, pouder 1 kor. 20 fill, és 2 kor. Balassa K. gyógyszertárában Budapest Erzsébet- falva. Postai szétküldés naponta. Fő­raktár Szatmáron Bartók L. drog. Antidol a legjobb gyógyszer : fej­fájás, ideges fejfájás és nátha ellen. A szert nem kell bevenni, egy pár csepp a tenyéren eldörzsölve s a hasz­nálati utasítás szerint belélegezve, azonnal megszünteti a bajt. Sok ezer ember használja s mindenki csak a legjobbat mondja róla: kérdezze ös- merőseit, hogy: „használta-e már az Antidol-t“ ? Égy üvegcse ára 1 kor. 20 fillér; 35 szőr mulaszthatja el vele a fejfájást. Szatmáron kapható Bossin József, Rohrlich Sámuel és Unger Ulmann S. gyógyszerész uraknál. — A valódi hírnévé» „Málnási SiCUla“ (székely) gyógyforrásviz főraktára s vezórképviselője Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bereg és Ung megvék területére : Szőnyi Ferencz és Fia kereskedelmi ügynök Szatmá­ron. — Kapható g}'ógyszertárakban és füszeriizletekben. — Budapesten főraktár: Lux M. drogueria. VIDÉK. * Nagy-Károly városa és az ex-lex. Károlyi István gróf. és 66 városi kép­viselő indítványt nyújtottak be a kópviselőházhoz, melyben indítvá­nyozzák, hogy a tisztviselők az ön­kéntes adók átvételétől és az ujou- czozásnál való részvételtől tiltassanak el. Az indittvány f. hó 30-án kerül tárgyalás alá.-{• Gyászhir. Brán Gyula hiripi kör­jegyző és megyebizottsági tag élete 38- ik, boldog házasságának 11-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szent­ségek ájtat.os felvétele után, folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor elhunyt. * összeszurkált biró. Az elmúlt héten Mátészalka község bíróját Kazinczy Jánost részeg legények az utczán megtámadták és veszélyesen megszurkálták. A súlyosan sebesültet a Rokuskórházba szállították, hol f. hó 19-én meghalt. * Főtárgyalás a zilahi kaszsza- betörés ügyében. Mint tudósi tónk jelenti a kasszafurók ügyében a vizs­gálat még néhány hónapig fog tar tani, úgy, hogy a zilahi törvényszék előtt a főtárgyalás csak november hóban lesz megtartható. A betörőket a fogház levegője ugylátszik nagyon megviselte amennyiben állításuk sze­rint betegeskednek. Halállal végződött osztozkodás. F. hó 21-óu Hiripen a czigány részen nagy volt a lárma és veszekedés. — Muzsikáltak a morék és a „csárózott lóvén“ (tányérozott pénzen) osztoz­kodtak. Kerestek 1 frt. 25 krt., de sehogysem tudták mindenik kedvére kiadni a „riszt“. Ebben a heves vi­tában Varga József fiai, Pető Antal, Varga Gáspár, Gáspár Ignácz és en­nek apja Gáspár Náczi, Krizsán Jó­zsef mindnyájan muzsikális emberek, mint a banda tagjai vettek részt. A legnagyobb lármázó Pető Antal volt, ki egy kissé be is volt pálinkázva. Ez kötött ki az öreg Gáspár Náczi- val, sőt még ütlegelni is kezdte, mire az öreg czigány jajveszékelt és segít­ségért kiáltozott. — Fia megpróbálta védelmezni apját, de a nagytöbbség­gel, mely szintén Gáspár Náczi ellen volt nem birt. A nagy kiabálásra a szomszédban lakó Krizsán J ózsef nagybőgős kiszaladt, látni akarván, mitörténik. Pető dühében amint meg­látta Krizsánt egy hatalmas karóval neki esett és úgy vágta fejbe, hogy menten össze esett. Lett erre persze nagy riadalom, amint Pető látta, hogy mit tett, menten kijózanodott, de már késő volt. A nagybőgős nem veszi többé kezébe a vonót. A szegény ár­tatlanul leütött ember nehány óra alatt kiszenvedett. Szombaton zeneszó mellett kísérték ki utolsó útjára. TÖRYÉNYKEZÉS. §. ítélethirdetés. Még 1902. óv telén történt, hogy Lázár Sámuel ügynök Nagybányán járván, meg­tudta, hogy egy Braun József nevű egyéntől olcsóbban lehet aranyat vá­sárolni. Lázár ezt Krenovics Mayer alsószolcsvai kereskevővel, ki arany és másnemű órczeket szokott liferálni, tudatta is. Krenovics nemsokára levél utján kereste meg Braun Józsefet az aranyvásárlás ügyében s a vásár ha­marosan létre is jött. Braun eladott 540 gramm súlyú érezgolyókat 738 koronáért Krenovicsnak, ki 680 ko­ronát ki is fizetett. Ámde az ércz- golyók nem voltak aranyból s ezt a vevő csak Abrudbányán, mikor azo­kat beváltani akarta, az órczváltó hivatalnál tudta meg nagy szomorú­ságára, miért is Nagybányára utazott s felszólította Braunt pénzének visz- szaadására. Braun hallani sem akart erről s igy Krenovics az ügyészség­nél emelt ellene panaszt. A szatmári kir. törvszék ez ügyben 1903. nov. hóban tartotta meg a főtárgyalást, de nem látva beigazoltnak Braun csalását, őt felmentette. Úgy a kir- ügyész, mint a sértett fél felebbezés- sel éltek és a debreczeni kir. ítélő­tábla a vádlottat csalás bűntettében mondta ki bűnösnek és 8 hónapi bör­tönre Ítélte. A vádlott az Ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be, de a kir. Curia ezt elvetette. Az Ítéletet a kir. törvszék tegnap előtt hirdette ki a vádlott előtt. § Elkobzott kivándorlási hajó­jegyek. Missel F. brémai kivándor­lási ügynökség nemrégiben valósággal elárasztotta kivándorlási jegyekkel a vármegye több községét. Daczára, hogy a nevezett ezógnek semmi jog- czime sem volt arra, hogy Magyar- országon hajójegyeket hozhasson for­galomba, azért mégis a ezég titokban űzte ezen manipuláczióját mig rajta vesztett. Az erdődi járási főszolga­bíróé az érdem, aki Mis&ler féle hajó jegyet, felfedezte Merk Károly, Kindl Antal és Márton krasznabólteki lako­soknál, a kik már éppen útra akartak kelni az újvilágba. A kir törvényszék ez ügyben pénteken tartotta meg a tárgyalást, mely alkalommal itélaiileg kimondotta, a már elkobzott három jegy megsemmisítését, azonkívül el­rendelte Missler F. brémai ezógnek a kivándorlásra irányuló nyomtatványai és a küldött hajójegyek bárhol talál­ható elkobzását és megsemmisítését. Ezen Ítélet az ország összes törvén - hatóságaival közölve lesz. Felelős szerkesztő: Dr. HantZ Jenő. Főmunkatárs: Ferencz Ágoston. Lap-kiadótulajdonos: Liíteczky Endro.

Next

/
Oldalképek
Tartalom