Szamos, 1904. december (36. évfolyam, 96-103. szám)

1904-12-15 / 100. szám

XXXVI. évfolyam, Szatmár, 1904. vasárnap deczember hó 15. 100-ik szám. X*T­;-ír‘ V ' SZAMOS ,v4\ 1 POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár; Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz Telefon: 107. Egyes szám ára 10 fillér. Sümöeimenic dijak Szatxnaron, a Li&tióbivaialafaan fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a iegjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Yárosi közgyűlés. Decz .12. Törvényhatósági közgyűlésünk képe hétfőn valóságos kis parla­menti szint mutatott. A hevesebb- nél-hevesebb, bazafiságban egy­mást felülmúló elhangzott beszé­dek egymást követték. DeTontos ügy is adott orré alkalmat, amit már *bból is meg lehetett volna Ítélni, hogy a varosatyák tekinté lyes számban jelentek meg. Egy kis parázs vitára, vá­lasztásra és tontos szakbizottsági jelentések tárgyalásárakil||jts. ami aztán elég vonzó arra, hogy a közgyűlés legritkább látogatói is megjelenjenek. A dr. Keresztszeghy Lajos s társai indítványa, az állásfoglalás és a kormány üdvözlése képezték a közgyűlés már politikai részének1 legfontosabb pontját. Ezen tárgyban a szavazás döntötte el, meg pedig elég ekla­tánsán, hogy gróf Tisza István politikája meleg visszhangra talált törvényhatóságunk körében. Majd a választásra és egyéb ügyek elintézésére került a sor, melyet összefoglalva, az alábbiak ban közlünk. (A közgyűlés megnyitása.) Kristóffy József főispán a köz­gyűlés elején üdvözölte a megje­lent törvényhatósági tagokat, majd rámutatott azon tontos kérdésekre, melyek döntés előtt állanak. Kéri a közgyűlés tagjait, hogy tiszta lelkiismerettel, higgadtsággal és objektivitással tárgyaljanak. Majd a közgyűlést megnyitja. A hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesí­tés helyének és idejének meghatá­rozása után, Kőrösmezei Antal fő­jegyző a polgármesteri havi jelen­tést olvassa fel. (A polgármester havi jelentése.) Beszámol azon fontos körül­ményről, mely szerint a csendőrség ügye befejezést nyert, ugyanis a belügyi kormány az ügyhöz hoz­zájárult és most semmi akadály nem áll fenn arra nézve, hogy a esendőrség január 1-én életbe lép­jen. Egyidejűleg ielhivta a belügyi kormány a várost, hogy a lak­tanya építéséről gondoskodjék. A városra nézve egy nagy- fontosságú ügy nyert meg elinté­zést, melynek kedvező kimenetelét Hieronymi Károly keresk minisz­ternek köszönhetjük. Ez az állami faipar-iskola .felállításának ügye, internálussal és tanműhelyekkel. A megállapodások értelmében a város telket ad és évi 6000 ko­ronával, mint ösztöndíjjal járul hozzá. Debreczen s még más nagyobb városok versengtek ezen iskoláért, előnyösebb ajánlatokat téve, mégis a miniszter figyelme Szatmárra irányult. Nem csekély áldozatról van itt szó az áliam részéről, mi­dőn oly iskolát létesít, minek évi fentartása 70,000 koronába kerül. Az iskola 1905-ben nyílik ineg. A lovassági kaszárnya ügye abba a stádiumba jutott, hogy az építkezésre vonatkozólag Grünwald Testvérek és Schilfer vállalkozóval 1903. évi ápril hó 16-án kötött s a biz. közgyűlés álta elfogadott szerződés némi módosítása mellett, az építés megvalósítható lesz. A jelentésében végre meg­emlékezik volt főispánunk, Simon- sits Béla min. tanácsos haláláról, beszámolva azon intézkedésről, hogy a tanács a város nevében koszorút helyezett az elhunyt ra­vatalára és részvétét fej <zte ki a családnak. (Bizalom a kormánynak.) Dr. Keresztszeghy Lajos és társai indítványt uyujtanak be, hogy a beállott politikai fordulat alkalmából foglaljon a törvényha­tóság állást és a kormányt üdvö­zölje. Dr. Keresztszeghy Lajos rá­mutatott arra, hogy jelenleg az 1848. törvény legfőbb vívmánya, a pprla- mentárizmus van veszélyeztetve. — Az 1848-iki törvénynek a házszabá­lyok megalkotására vonatkozó utasí­tása nem czélozbatta azt, bogy a kisebbség a határozathozatalt meg­akadályozhassa, de ilyen nem is volt eszébe sem a Kossuth-tal szemben álló ellenzéknek, sem annak, amelyik a 67 et ellenezte. Az obstrukczió újabb találmány s főkép a technikai obstrukczió állandó törvénysértés és kijátszása a 48-iki vívmányoknak. Valójában azok támadják a szólás- szabadságot, kik a jelenlegi házsza­bályok revízióját ellenzik. Ma 20 kép­viselő bármikor és bármily hosszú időre megakaszthatja a parlament működését. Ezt megtehetik p. o. a horvát képviselők is, mert amint az ellenzék azt megtanulta Bécstöl, ép úgy megtanulhatja azt tölők a kép­viselők bármely magyarellenes cso­portja is. Magyar ember nem enged­heti, hog}' a parlamentarizmus csődje bekövetkezzék, már pedig a jelenlegi állapotok odavezetne». Ezért nagy igaza volt a miniszterelnöknek, mikor az érdemleges vitáknál a szólássza badság korlátozása nélkül a techni­kai obstrukczió kiküszöbölését tűzte ki, hogy a költségvetés idejében való letárgyalása biztosittavsék s a durva­ságok és féktelenségek a házban le­hetetlenné tétessenek. A kormány csalódott az ellenzékben, a higgad­tabb elemeket, terrorizálta az a cső port, mely az obstrukcziókból és a skandalumokból él s megobsiruálta a bizottság kiküldését kérő inditváuyt is. Jól tette a szabadelvű párt, hogy É nem ment bele a paktálásba s férfias atározás^al ragaszkodott az öt meg­fő jogokhoz, nem tűrte tovább a kisebbség zsarnokságát s elhatározta, hogy habár a formák megsértésével, helyreállítja a valódi alkotmányossá­got. Törvényeink is felmentik a jogos önvédelem terén állót; még inkább kell azt mentenünk, aki nem önma­gát, hanem mindnyájunk legdrágább kincsét, a parlamentarizmust védel­mezi. A szabadelvű pártból kilépett '"szteletreméltó férfiak aggályaira pedig azt keli felelnünk, hogy nem lehet egy szájból egyszerre hideget és meleget fújni s hogy nem komoly dolog elismerni az obstrukczió jogta­lanságát és kárhozatosságát, de meg- állani a véuasszonyok sopánkodásánál, sőt gáncsot vetni a férfiasán küzdők- uek ! — Kéri az indítvány elfoga­dását. Dr. Farkas Antal beszéde kez­detén elismeri, hogy a kisebbség visz- szaélt a házszabályokban részére biz­tosított jogokkal és az úgynevezett ex-lex állapot felidézésével az ország­nak sok anyagi és erkölcsi károkat okozott. E ismeri azonban a katonai túlzott követelésekkel szemben tanú­sított küzdelem jogosultságát, hivat­kozik arra, hogy a szatmári szabad­éi vüpárt ezen küzdelmet támogatta. Helyteleníti azt, hogy az ellenzék a házszabályok módosításánál a tárgya­lást, sőt a bizottság kiküldésére vo­natkozó indítványt is megobstruálta. Ezzel szemben pedig helyteleníti a kormány azon eljárását, hogy a ki­sebbségen egyszerűen keresztül gázol és azok kizárásával alkot törvénye­ket. Nem látja beigazoltnak azt sem, hogy — végszükség — forgott volna fenn, melylyel a törvények megsze­gését menthetnék. Meggyőződésének ad kifejezést, hogy törvényes utón, helyes taktikával a kormány úgy is czélt ért volna. Utal a vészes követ­kezményekre, melyeket a parlamenti csínyek előidézhetnek. — Kéri az in­dítványt a napirendről levenni. Kováts Leó hivatkozik arra, hogy néhány évvel ezelőtt, mikor ö egy indítvánnyal állott ellő, Hérmán Mihály polgármester és Hugonnay főispán kérték, hogy vonja vissza indítványát, ne politizáljunk, ez a hely nem arra va ó. Ő ezt helyesnek találta és a kérésnek eleget is tett. Most tehát méltán fordul a törvény- hatósági közgyűléshez, hogy ezen erőszakos bizalmat, mely nem biza­lom, vegj-e le a napirendről. Ne vi­gyük a politikát e terembe, ez szen­tély legyen, itt dolgozzunk. Csomay Imre kéri a közgyűlést, hogy az indítvány felett térjenek napirendre. Egy olyan kormány, mely a nemzeti ellenállást és a szabadsá­got letöri, véleménye szerint nem érdemli a bizalmat. Ez a politika nem vezethet másra, mint bekebelezni ezt az országot az összbirodalomba. Kéri elvettetni ezt a hazafiatlan in­dítványt, különben csatlakozik Kovács Leó indítványához. Uray Géza figyelmezteti a köz­gyűlést, hogy ne ujjongjon annak, hogy sikerült az ellenzéket megbéní­tani, hogy törvénytelenség történik, miután tart attól, hogy ez ismétlődni fog. Az ellenzék nem ,'saját uralmi vágyaiért küzd, hanem a túlzott kö­vetelések ellen és az alkotmányért. — Nem fogadja el a javaslatot. Dr. Kelemen Samu utal azokra az eredményekre, melyeket az ellen­zék politikájával kivívott. Törvény­telenséget követett el a kormány, midőn kivette az ellenzék kezéből az ellentálló fegyverét. Nem helyesli a kormány erőszakos politikáját. ; Végül Mátray Lajos reflektált dr. Kelemen Samu beszédére, hivat­kozván Kölcsey Ferencinek hazafias szavaira. Végül azzal fejezi be beszé­dét, hogy a talpra esett indítványt elfogadja. Ezután Kristóffy József bezárja a vitát és névszerinti szavazást ren­del el, melynek eredménye az lett, hogy közgyűlés tagjai dr. Kereszt­szeghy Lajos indítványát 48 szóval 25 ellenében elfogadta. — Nemmel szavaztak : dr. Farkas Antal, Farkas L. János, Halmi János, Henrich Vik­tor, Jákó Sándor, Klein Vilmos, Ko­vács Leó, Sz. Török János, Uray Géza, Vaday Károly, Biky Károly, Csomay Imre, Debreczeni Károly, dr. Dómján János Félegyházy Ferencz, Jákó Mihály, Kató Antal, dr. Kele­men Samu, Lévay József, Páskuj Imre, Seres István, Teutelbaum Her­man, dr. Törzsök Károly, Virág And­rás, Losonczy József. (A számtiszti állás betöltése.) A kandidáló bizottság mindkét pályázót Báthy Sándor s Litteozky István számtiszteket jelölte, kik közül utóbbit a közgyűlés közfel­kiáltással I. o. számtisztté megvá­lasztott. (Különféle bizottságok megalakítása.) A választás megtörténte után az 1905. illetve 1906. évre szóló egyes bizottságok tagjait válasz­t,f fíóth Fülöp kárlsbádi ezipőrakitárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mini legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és YidTke legnagyobb czifőraktára. Megérkeztek Illaz őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készü \t férfi női, és gyermek lábbelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom