Szamos, 1904. december (36. évfolyam, 96-103. szám)

1904-12-15 / 100. szám

2-ik oldal SZAMOS 100. szám tolta meg a közgyűlés a követ­kező eredménnyel: A közigazgatási bizottság tagjai: Korányi János, dr. Fejes István, Jákó Sándor, Uray Gáspár, dr. Kelemen Samu, A központi választmány: Uray Gáspár, Jákó Sándor, dr. Fejes István, Jákó Mihály, Antal Kristóf, Korányi János, dr. Keresztszeghy Lajos, Wallon Ede, Ferencz Ágoston, Pethő György, dr. Lehóczky János és Litteczky Endre. Az igazoló választmány: Bartha Kálmán, Demkő János, Antal Dániel, Csomay Imre, Uray Gáspár, Pethő György és Jankovics János. Az igazoló választmány: Elnöke Kristóffy József főispán. Tagjai: Korányi János, Jákó Sándor, dr. Lehóczky Já­nos és, Bölönyi László. Állandó bíráló választmány : Dr. Frieder Adolf. A lóavató bizottság. Elnöke Jákó Mihály. Hivatalból tagjai: a főkapitány, a városi állatorvos, Kristóffy József, Pethő György, dr. Lengyel Márton és Antal Kristóf. A szinügyi bizottság, Elnöke a fő­jegyző, jegyzője Ferencz Ágoston. Tag­jai : Pap Géza, dr. Vajai Imre, Bartha Kálmán, dr. Keresztszeghy Lajos, Ko­vács Leó, dr. Tanódy Márton, dr. Köl­csey Ferencz és Osváth Elemér. Az építkezési bizottság. Elnöke a polgármester. Hivatalból tagjai: a főka­pitány, gazdasági tanácsos és főmérnök. Választott tagjai: dr. Fejes István, An­tal Dániel, Teutelbaum Herman, dr. Ke­resztszeghy Lajos, Kőrösmezei Antal, Fogarassy Sándor, Kiszely Károly, dr. Vajay Károly, Heinrich Viktor, Ántal Kristóf és Göbl Ferencz. A bordélyügyi bizottság. Hivatal­ból tagjai: a főkapitány, t. főorvos, ke­rületi orvosok. Megválasztott tagjai : Dr. Kölcsey Ferencz, dr. Tanódy Márton, Márkus Márton, dr. Lehóczky János, dr. Török István, Wallon Ede, Roehrlich, Sámuel, Steinberger Éliás. Jegyzője a Il-od fokú aljegyző. Elnökét a bizottság kebeléből választja. A szegényügyi bizottság. Elnöke a közigazgatási tanácsos. Jegyzője az I-ső aljegyző. Megválasztott tagjai: An­tal Dániel, Heidberg Imre, Hehelein Ká­roly, dr. Lengyel Márton, Jankovics Já­nos, Göbl Ferencz és Kollár Gyula. A nyugdíj bizottság. Elnöke a pol­gármester. Választott tagjai : Jákó Sán­dor, Korányi János, Veréczy Antal. A vizárvédelmi bizottság. Elnöke a polgármester. Jegyzője az I-ső aljegy­ző. Hivatalból tagjai: a közigazgatási tanácsos, főkapitány, gazdasági tanácsos mérnök, tözoltó parancsnok. Választott tagjai: Antal Dániel, Kiszely Károly, Fogarassy Sándor, dr. Lengyel Márton, Félegyházy Ferencz dr. Fejes István, Bölönyi László, Kató Antal, Szentiványi Károly, Wallon Ede, Fehér József, Lé- vay József, Krassó Miksa és Zabari Ferencz. A számonkérő szék. Hivatalból tagjai: a polgármester, főjegyző, t. főü­gyész ét tanácsosok. Választott tagjai: Uray Gáspár, dr. Keresztszeghy Lajos. A sorozó bizottság. Elnöke a pol­gármester. Helyettessé a főkapitány. Tagjai: dr. Jéger Kálmán, dr. Vajay Imre, a bizottsági tagok közül megvá­lasztattak, Kovács Leó, Gyulay Lajos. A közművelődési szakbizottság. Elnöke a főjegyző. Előadója a tanács­jegyző. Tagjai: Uray Géza Hehelein Károly, dr. Kölcsey Ferencz, Biki Ká­roly, dr. Vajay Imre, dr. Fejes István, dr. Lehóczky János, Jákó Mihály, Jan­kovics Janos, Kovács Leó, Fodor György Kótai Lajos, Osváth Elemér, dr Papolczy Gyula. A rendészeti szakbizottság. Elnöke a főkapitány. Előadója a főmérnök. Jegy­zője az első aljegyző. Tagjai : Antal Kristóf, Wallon Lajos, dr. Vajay Károly, Békéssy Géza, Lengyel Endre, Kollár Gyula, Miklosovszki Ántal, Kiszely Ká­roly, Markos György, dr. Lengyel Már­ton, Fogarassy Sándor, dr. Török János, Virág András, Ekker János, Kató An­tal, Szentiványi Károly, Félegyházy Fe- rencz, Heinrich Viktor, dr. Törzsök Ká­roly, Beiter Béla, Losonczi Józssf, Bö­lönyi László, Csomay Imre, Dómján János, Biky Károly, Törzsök Károly, és Göbl Ferencz. A villamvilágitási bizottság. Elnöke a polgármester. Tagjai : a főjegyző, gazdasági tanácsos, főkapitány, főmér­nök, Teitelbaum Herman, dr. Vajay Ká­roly, Novák Lajos, Gőbel Ferencz, dr. Kelemen Samu, dr. Fejes István, dr. Kölcsey Ferencz, Fogarassy Sándor, dr. Keresztszeghy Lajos, Losonczi Jó­zsef. Előadója a villamvil. igazgató. Jegyzője az I-ső aljegyző. Ä politikai és jogi szakbizottság. Elnöke a főjegyző. Előadója a t. főü­gyész. Jegyzője a tanácsjegyző. Tagjai: Jákó Sándor, Korányi János, Békéssy Géza, Vaday Károly, dr. Farkas Antal, Csomay Imre, dr. Kelemen Samu, dr. Fejes István, dr. Keresztszeghy Lajos, Veréczy Antal, Tankóczi Gyula, Uray Géza, dr. Frieder Adolf, Bakó Lajos, Uray Gáspár, Pap Endre, Balogh József Bartha Kálmán, dr. Papolczy Gyula, Raab Sándor, dr. Lénárd István, Pap Zoltán, Demkő Sándor, dr. Dómján Já­nos, dr. Törzsök Károly és dr. Nagy Barna. A háztartási és gazdasági szakbi­zottság. Elnöke a polgármester. Előadója a fő és tanácsjegyző. Tagjai: a t. főü­gyész, főmérnök, főszámvevő, gazdasági tanácsos, erdész, pénztárnok, I-ső al­jegyző, Il-od aljegyző, a bizottsági tagok közül megválasztattak: Antal Dániel, Békéssy Géza, Lengyel Endre, Fried Emil, dr. Farkas Antal, dr. Papolczy Gyula, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Fe­jes Iztván, dr. Frider Adólf, Gyulay Lajos, Félegyházi Ferenez, Jákó Mihály Seres István, Stenberger Éliás, Kató Antal, dr. Nagy Barna, Teutelbaum Herman, Heidberg Imre, Klein Vilmos, Krassó Miksa, Markovics Ignácz, Mar- kovics Mayer, Bossin József, dr. Török István, Csomay Imre, Fodor József, dr. Tanódy Márton, Fogarassy Sándor, An­tal Kristóf, Pap Endre, Reiter Béla, Kó­tai Lajos, dr. Kölcsey Ferencz, Bölönyi László, Schwarcz Albert, Tankóczi Jó­zsef, Jákó Sándor, Pethő György, Za­bari Ferencz, Jankovics János, Losonczi József, Miklusovszki Antal, Szatmári Adolf, Kovács Ábrahám, Korányi János, Halmi János, Uray Géza, dr. Jéger Kálmán, Markos György, Göbl Ferencz, Szentiványi Károly, Márkus Márton, dr. Kelemen Samu, Wallon Ede, Lévay Jó­zsef, Raab Sándor és dr. Lénárd István. (Tanácsi előterjesztések.) Az október havi adó elő- ec leírások ezúttal nem történtek meg oly simán, mint évek hosszú sora óta. Az ellenzéki hang ugyanis itt is megszólalt dr. Dómján János bizottságitag személyében, ki nem kívánt ezúttal sem kevesebbet, sem többet, mint azt, hogy jövőre azon egyének névszerint legyenek kimu­tatva, kiknek neve után az adókat törölték. Szóló ezen kimutatásokat az adókivető bizottsággal óhajtja közölni a végett, hogy ne rójjanak meg jövőben adóval olyan egyé­neket, kik úgy sem fizetnek adót. Pap Géza polgármester, ki most a távozó főispán helyett el­foglalta az elnöki széket, válaszá­ban kifejtette, hogy ő maga is sze­retné azt, mit dr. Dómján János bizottságitag óhajt, de ezt a tör­vény világos rendelete tiltja, azon­ban az ellen, hogy a kimutatás mindazon egyénekről, kik után az adó töröltetett bemutattissék, kifo­gása nincs és ezt határozatilag ki is mondta. A városi épületeknél a folyó évre előirányzott munkálatok vég­rehajtása tárgyában beadott jelen­tést, melyszerint a kívánt munká­latok kifogástalanul teljesítve let­tek, a közgyűlés egyhangúlag fo­gadta el, nemkülönben tudomásul vette Hieronymi Károly köszönő nyilatkozatát, melyet a törvény­hatósághoz intézett a bikszádi vasút ügyében történt üdvözlő feliratra. (Gazd. szakbiz. javaslatok.) A gazdasági szakbizottság által beterjesztett javaslatokat egytől-egyig az ellenzék heves támadással fo­gadta s mindjárt az első tárgynál, az állami ipari szakiskola felállítá­sánál dr. Kelemen Samu volt az első, ki amúgy ellenzéki tónusban fogadta az ipariskola eszméjét és sietett azon nézetének kifejezést adni, hogy nem találja valami nagy kegynek azt, ha a kormány Szat- már városnak adja a nevezett isko­lát, mert azt nem ingyen, de nagy áldozatok árán kaphatjuk meg. Egyebekben félti a szatmári iparo­sokat, kiknek konkurrencziát csinál a faipariskola. Végül bizonyos dol­gokra, melyek iránt aggályai van­nak, a polgármestertől felvilágosí­tásokat kér. Papp Géza polgármester sie­tett is megadni a kért felvilágosí­tásokat, de válaszában azt is meg­mondta, miként dr. Kelemen bizott­sági tag ur az áll. ipariskola léte­sítését politikai szemüvegen vizs­gálja. Sajnálja, hogy akad a köz­gyűlés tagjai közt csak egy is, ki nem látja be mindazon üdvös re­formeszméket, melyek az ipariskola felállításával varosunk iparososztá­lyát a jövőben érik. Az ipar-szakiskola felállítása ellen még Szentiványi Károly be­szélt, ki szintén a szatmári iparo­sokat félti a konkurrencziától A nagy többség azonban elfo­gadta az ipari szakiskola felállítá­sára vonatkozó gazd. szakosztály javaslatát s elhatározta, hogy annak megfelelő telket bocsát a kormány rendelkezésére s évenkint 6000 K összeggel járul hozzá az ösztöndíjak adományozásához. A városi taná­csot pedig megbízta, hogy a to­vábbi tárgyalásokat Vigh Albert ipariskolai főigazgatóval haladékta­lanul kezdje meg, végül Hieronymi Károly keresk. miniszternek a ne­vezett iskola létesítéséért köszöne­tét nyilvánítja a közgyűlés. A csendőrség bevezetése a függetlenségiek körében szintén el­lenzésre talált. Csomay Imre és Uray Géza kísérelték meg a csendőrség beve­zetése ellen szólani, de a közgyűlés nagy többsége nem vette tekintetbe az ellenzék ijjedelmét a csendőrség felállítása körül, hanem készséggel hozzájárult a beterjesztett szerző­déshez s igy most már a közbiz­tonsági állapotokat 1905. január 1-től a csendőrség látja el. A huszár és tüzérségi lakta­nyák építési ügye sem ment olyan simán. Hiába olvasta fel közkívá­natra Ferencz Ágoston tanácsjegyző a vállalkozók által beadott terje­delmes és szakszerüleg megindokolt szerződéstervezetet, hiába adta elő Pap Géza polgármester nagy ob­jektivitás és alapos informácziók között a kaszárnyák ügyére eddig megtett fáradságos intézkedéseit, az ellenzék egyes tagjai a már ural­kodó ellenző tónustól nem akartak eltérni. Heinrich Viktor volt az első, ki megtámadta a benyújtott szer­ződést és kérte, hogy annak tár­gyalását a napirendről vegye le a közgyűlés. Klein Vilmos, dr. Tör­zsök Károly és dr. Kelemen Samu az ellenzék főbb szónokai, mind­annyian tőlük telhetőleg támadták a szerződést s annak elfogadásához nem járultak hozzá. Antal Dániel azonban alapo­san ráczáfolt az ellenzéki szóno­kok beszédjére s férfias komoly­sággal fejtegette a maga álláspont­ját. — A közgyűlés tagjai a Grüa- wald czég által beadott szerződést elfogadták, hét szavazat ellen, — ugyanis 23-an szavaztak a szerző­dés mellett és határozatilag kimon­dották, hogy a vegyes bizottsággal a tárgyalások megkezdhető Ezután a rendészeti nzottság javaslata intéztetett el, (Hatósági átirat ) Torda-Aranyos vármegye azon átiratához, hogy a folyó évi száraz­ság miatt, a kaszálók és rétekre az adómentesség engedélyeztessék és ez irányban az országgyűlés felira- tilag kerestessék meg, — közgyű­lés hozzájárult. Ezzel a gyűlés a polgármester éltetésével fél 8 órakor véget ért. Fiumei levél. n. Mikor valakinek régente a háta, vagy a deraba fájt, vagy ha a szive tájékán szúrást érzett, pióczát raktak rá, vagy pedig a borbély mesterrel megköpölyöztettók. Ráfogták, hogy sok is meg bolond is a vére, jó lesz egy kicsit megereszteni. A régi em­berek még most is azt vallják, hogy a gyakori orrvérzés szerfölött egész­séges. Jaj pedig, milyen kár minden csöpp kifolyt vérért. Tökéletes igy vagyunk a kiván­dorlással is. Eret vágnak az országon. Lecsapolják a vérünket, erőnket, mert úgy mondják, sok is, meg bolond is ennek a népnek a vére. Valami hires angol tudós úgy vélekedik a kivándorlásról, hogy en­nek segítségével megtisztult az or­szág a fölösleges és salakos elemtől. Bizonyára hazai tapasztalatain épí­tette föl eme tételét, a melyben sok lehet sz igazságból is, de nincs hijján az álokoskodásnak sem. Reánk ma­gyarokra, akik úgy is csak maréknyi nemzet vagyunk, semmi esetre sem vonatkozhatik. Mi, kik nem a kékvérüek előkelőén lusta, petyhüdt, sápadt csoportjába tar­tozunk, hanem a munkabíró, tiszta, jó és egészségtől lüktetü pirosvérüek osz­tályához, mi tudjuk, hogy ez az angol tudós egy thesissel boldogabbá tette a tudományt, mi érezzük azomban mint hagyja el szivünk táját egy-egy csepp vér akkor, mikor a Cunard-Line va­lamelyik hajója magába rejt egy ma­gyart, aztán még egyet, sokat ezret. Mikor a magyar Brémán és Hamburgon vándorolt ki, akkor a német végtelenül jól érezte magát. Elég drágán, lehetne mondani, barom- szálitásra alkalmas hajóin vitte ki a szerencsétleneket. ígért füt-fát. Ámde mikor már úszott a szállítmány, bor­zasztóan gbántak velük. Tökéletesen ehetetlen disznósngokkal traktálták m&mt ln»'' itóe mr tüdőbetegségeknél, légzőszerveké hurutos bajainál ^úgymint kiült bronehitis szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in- ---------■■■ fluenza után ajánl tátik. r 4a a .a kWígéetée a kepetet és aaegeefateti ai ájfelM—ééai. Kaftenea Maga A. gyégyaaertirábban üregenkiBt 4 k.-ért kaphat*. Figyeljünk, kegy xknéw üreg alanti

Next

/
Oldalképek
Tartalom