Szamos, 1904. december (36. évfolyam, 96-103. szám)

1904-12-08 / 98. szám

POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor — Negyedévre 2 kor [ Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. iUindyniaeűra díjak Ssaticoaron, a kiadóhivatalaiban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fiiér. Á szatmári kir. kath főgimnázium jubileuma. A társadalmi és politikai -élet- hullámzása között egy kis időre méltán fordult a közfigyelem vá­rosunk egyik nagyfontonsságu kul-1 tur-intézménye felé. A szatmári1 kir. kath. főgimnázium e hó 6-án álte ujraalapittatása 100-ik évének jubileumát. Ez ünnepélyen őszinte tiszte­lettel vettek részt mindazok, kik ismerik, tudják a nagy jelentősé­gét annak, midőn egy intézet, az erkölcsök és tudományok hajléka, hivatása teljesítésének 100 éves múltjára büszkén tekinthet vissza. Ennyi idő alatt egy gimná­zium életében a tradicziók egész sokasága erősödött meg s a 100-ik év önként kínálkozott arra, hogy az emlékezés bejárja ama széles mezőt, melyen annyiszor vetettek és arattak. A szántóvetőknek is egész sokasága adta és vette át a nehéz, verejtékes, de legnemesebb mun­kát egymásnak. Mily nagy lehet azoknak a kalászoknak száma, melyeket ennyi idő alatt kévékbe kötöttek ?! E jubiláns ünnepély alkalmá' ból az életben levő tanítványoknak ezrekre menő száma gondolt vissza kegyelettel arra a hajlékra, mely­ben lelkének nemesbülését, isme­reteinek alapjait nyerte s akiken az enyészet pora ül, már az is egy-két nemzedék. Mennél zajtalanabbá, mennél nagyobb csöndben teljesiti egy gimnázium kötelességét, annál in­kább megvalósíthatja nagy fel­adatát. A jegeczek kristályododásá- nak a rázkódások nem kedveznek. E tekintetben aránylag sze­rencsés helyzetben volt a kir. kath. főgimnázium, mert, bár voltak küz­delmei, de létalapját nem rázkód- tatták meg felekezeti és politikai viharok s igy rajta a nemzeti éle­tünket fenyegetett felhők is köny- nyebben áthaladtak. Ami az intézet belső fejlődé­sét illeti, az 100 év alatt természe­tesen nagy átalakuláson ment át, mint hazánknak valamennyi közép­iskolája. Az if|u lélek czéltudatosabb nevelése, az ismeretszerzés mód­jának és eszközeinek megválasz­tása ennyi idő alatt s különösen az utóbbi 20-30 évben lényegesen megváltoztatta az iskola belső ké­pét s azoknak a száma is, kik a művelődés áldásaira áhítoznak, majdnem háromszorossá növe­kedett. Ehhez képest az intézet kül­seje is megváltozott, jelentékenyen megbővült s a tanerők száma megkétszereződött. — Az intézet gazdag alapítványai az ország leg­távolabb eső részein lakó ifjaknak is megnyitják az utat e főgimná­ziumba és igy ezen intézetnek igen jelentékeny része van abban, hogy városunk kulturális gócz- ponttá alakulhatott. A lőgimnázium 100 éves ju­bileumát vírosunk és tanintéze­teink fölemelő ünnepéllyel ülték meg s az intézet működése iránt r "’ozánsu! megnyilatkozott szép elismerések mellett mnden oldal­ról őszinte kifejezésre talált az az óhajtás, hogy ez az intézet még nagyon sokáig és zavar tahnul teljesítse azt a hazafias kultur- missiót, melyre elhivatott s amely elhivatásának nagy eredményű be­töltését immár 100 éves fenállá- sával is megpecsételte. Politikai mozgalmak. A szatmárvármegyei függetlenségi párt vasárnapi gyűlése. A szatmárvármegyei független­ségi párt a Vigadó helyiségében, e hó 4-én népgyülóst tartott, melynek ozélja az yoit, hogy a kormánynak nov. 18-iki magatartása ellen tiltako­zásukat fejezzék ki. A gyűlés 11 óra­kor vette kezdetét. Az országgyűlési szövetkezett ellenzéki képviselők kö­zül ez alkalomra lejöttek Bernáth Béla, Jókey Zsigmoud, Luby Béla, Luby Géza, Lennyel Zoltán és Ráth Endre. Az ülést Uray Géza vezette be, s a gyűlés elnökéül Luby Gézát, jegyzőül Dómján Jánost, dr. Rácz Endrét és dr. Veréczy Ernőt ajánl­ván, kiket e tisztre meg is válasz­tottak. Az első szónok Luby Géza volt, ki, miután örömét fejezte ki a felett, hogy p- megyei ellenzéki partok, kö­zös akczióra egyesültek s tiltakozá­sát, fejezvén ki a házszabály-revízió nov. 18-iki megszavaztatása ellen, a polgárságot támogatásra és összetar­tásra kéri fel. Bernáth Béla hosszabb beszédben fejtegette, hogy a kormány eljárása Versbirálat. „Qn nem is tudja, én is irok verset Szólott hozzám egy édes arczu lány, S ha nem untatom, és ha nem haragszik, Fölolvasok magának most talán. Mi jut eszébe ? ó dehogy haragszom, Feleltem megszorítva a kezét, Mig pergett édes, csókos ajakáról A költeményét mentő naiv beszéd. Olvasni kezdte, kedvesen rossz vers volt, De hangja édes, lágyan remegett, És hogyha rám tekintett, úgy éreztem, Pótolja két szem* a rímeket. Ritmusnak nem volt benne hire-hamva, De «sókra termett volt az ajaka ; S úgy vettem észre, hogy rósz verset olvas] Az ólő édes költemény maga. Ás megkérdezte: „Mi a véleménye, Ás mondja meg őszintén,, igazán,“ S szemét, mig félve reszketett a hangja, Esdeklően vetette én reám. S én mig elnéztem szivemen keresztül Oly édes érzések suhantak át, Hogy elhalóan, halkan igy feleltem : „Megmondom édes, szeretem magát...“ Hegedűs Gyula. Ä hétről. (Fővárosi levél.) A társasá ét kezdete ezúttal a házmesterek hajualáuák fakadását is jelenti -- Álmos, de mosolygó áb- rázattal számolgatja reggelente a cerberus az éj folyamán összegyűlt obulusokat — és még mosolygósab- ban változtatja a fizika törvénjm szerint a szilárd nikkelpónzeket csepp­folyós halmazállapotokká. — De nemcsak a mulatozás oltárán áldozok térnek ilyenkor későn, vagy mondjuk inkább, nagyon is korán haza, bizony nagyon is sokan vannak, akiket a keserves kenyérkeresetük tart távol a meleg, puha családi fészektől. Alig ereszkedik le a nyirkos köd fátyola a szenyes, csatakos ut- ezákra, füstölgő kis katlannal kezé­ben, kenyeres-tarisznyával a vállán, megjelenik a virstlis ember. Nyolca krajozárért forró kolbászt s karéj kenyeret ad, mindezt gusztu­sosán, valami régi újságpapírba cso­magolva ; vásárlóinak zömét legin­kább az a didergő mindkét nembeli fiatalság adja, mely kávéházról-kávé- házra, korcsmáról-korcsmára kínálja olcsó, de haszontalan portékáját, fog- piszkálót, czipöfüzöt, a legszemtele­nebb képes levelezőlapokat, jegyző­könyvet, meg a jó Isten tudja, hogy még mi mindenfélét. Tizenkettő után hangosan ko­pogó léptek verik fel az éjszaka csöndjét, — a lámpák oltogatója az, ki szabályos czik-czakvonalban kí­gyózik végig az utoza kétoldalú jár­dája között, le-lecsavargatván min­den második Auer-lámpát és felére redukálván a fővárosi éj világosságát. Oh, de még most se veszi át a tücsök csöndes birodalmát. Hangos rikoltozással rohan vé­gig utczáról-utczára egy négy-öt tag­ból álló alkalmi érdek-szövetkezés, — együttes erővel kürtölvén világgá, hogy „a Mikádó öngyilkossága. — éjféli bouleward újság egy krajezár.“ Akad mindig nehány mitsem sejtő jámbor polgártárs, kit a kíváncsiság nem hagy nyugodni és akit rend­kívül érdekelne az, hogy miként ha- rakirizte meg magát a sárga maj­mok fejedelme. Mikor azonban a leg­első gázlánghoz ér és izgatottan fel­bontja a lapot — megdöbbenéssel konstatálja, hogy a pajzán fiatalság egy tegnapelőtti „Friss Újság “'•ot, vagy egy múlt heti „Esti Újság ■‘-ot sózott a nyakára. Mire föleszmél, az élelmes ifjak szövetkezete persze már heted-hót határon is túl van. Égy után újra megélénkül az utoza; a sok éjjeli kávóház zenészé­nek ilyenkor ér véget hivatalos órá­juk. Ezen túl már esak a kedélyes szeparókban húzhatják, ha akad vál­lalkozó, ki egy reggelig tartó muri költségeit hajlandó viselni, legalább másodmagával Fázva-dideregve sietnek haza kopott, fakó felöltőjükben faraó füs­tös gyermekei, de szerencsére még ott gubbaszt tűzhelye mellett a gesz­tenyés asszony, ki 3—3 krajezár le- szurkolása után színig tölti forró gesztenyével a mórék zsebét. Ennél már csak nem kell olcsóbb és mele­gebb keztyü ? Három felé megnyílnak a nyom­dák kapui. Fáradtan hajtják immár álomra fejüket a betűknek rabszol­gái, kik az egész ország lakosságát látják el friss szellemi táplálókkal. Útjukban azonban már az uj nap első fecskéjével találkoznak; a szeszek friss mérője és ropogósra sült kiflik nagy átmérőjű suverénje már fölbocsátották görredőnyeiket és ha kezüket még fázósan dörzsölgetik, szivüket csendes boldogság derű­jével tölti el az a tudat, hogy a pá­linka meg a kenyér sohasem mennek ki a divatból. Maraschyno. Ráth Fülöp kárlsbádi czipöraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatinár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Megérkeztek lilaz őszi és tél idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi női, és gyermek lábbelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom