Szamos, 1904. december (36. évfolyam, 96-103. szám)

1904-12-08 / 98. szám

2-ik oldal SZAMOS 98. szám törvénytelen volt s a nagyhatalmi politika támadása ellen védelemre hívja fel ae ellenzéket. Lengyel Zoltán éles támadást intézett a kormány ellen s hangsu lyozta, hogy meg nem fogyó hittel s lankadatlan kitartással kell az ellen­zék álláspontjának érvényt szerezni. Ráth Endre szólalt fel ezután s különösen az általános válsztói jog kivívása érdekében beszólt. Majd Jékey Zsigmond fejezte ki örömét a felett, hogy a polgárság mély, hazafias lelkesedéssel van eltelve. Luby Géza a kormánypárt moz­galmát műlelkesedésnek, a bizalmi nyilatkozatokat pedig megrendelésre készülteknek nevezte. Mónus József, a szocziálisták vezére jutott szóhoz ezután. Beszé­dében azt fejtegette, hogy a szoczi- ilistók csak az esetben tudnának a küzdőkhöz csatlakozni, ha látnák, hogy valóban a nép érdekében szál­lanák síkra s az általános titkos sza­vazáson alapuló választói jogot köve­telnék. így azonban az ö támogatá­sukra nem számíthatnak. Dr. Kelemen Samu emelkedett ezután szólásra s beszédében erős reményét fejezte ki a fölött, hogy a nemzeti ügy az egész vonalon győ­zedelmeskedni fog. Csomay Imre az oroszországi viszonyokat a magyarországiakkal veti egybe s összehasonütásáuak ered­ményéül a mi parlamenti helyzetün­ket elitéli. Határozati javaslatot ter­jeszt a uépgyülés elé, melyben a szat mari és szatmámegyei függetlenségi párt a kormány nov. 18-ki tettét el­ítéli. Egyben a szövetséges ellenzéket üdvözli és harczához sikert kivan. „Véres napokról álmodom“ — monda Petőfi a forradalom előtt. Ilyen a helyzet most is, — monda a szónok s felhívta a jelenlevőket, hogy véd­jék meg a hazát s őrködjenek felette. Végül az elnök, Luby Géza ki­mondta, hogy a uépgyülés a határo­zatot egyhangúlag elfogadta s meg­köszönvén a polgárság érdeklődését, a gyűlést berekesztette. A rendező bizottság a Pannó­niába gyülekezett ebédre, hol Uray Géza mondott felköszöntőt a képvi­selőkre. kinek jókivánatát a képvise­lők nevében Bernáth Béla köszönte meg. A vármegye bizalma a kormányhoz. Vármegyénk törvényhatósága a kedden tariott rendkívüli közgyűlésén 190 szóval 60 ellenében bizalmat sza­vazott a kormánynak. Két inditváuy állott egymással szemben: a Nagy Béláé, ki a bizalmat és Luby Gézáé, ki a bizalmatlanságot indítványozta. A mindkét oldalról támadt, heves beszédeket és vitákat tórszüke miatt nem közölhetjük, de Szerdahelyi Ágoston beszédét ide igtatjuk, ki a parlamentben utóbbi időkben lábra- kapott anarchi-kus állapotokat a tár­sadalmi életre való vonatkozásaiban a következőleg világította meg: Mélyen tisztelt tekintetes közgyűlés ! Méltóságos Főispán ur ! Mint e vármegyének virilis tagja, — bár ugyan az utolsó kimutatásból ki vagyok hagyva, pedig adóhátralékom nincs, nem is igen szokott lenni — (fő­ispán, alispán közbe szólanak : ki van igazítva !) tehát e megye gazdaközönsé­gének is egyik igénytelen tagja, tehát nem mint politikus kívánok hozeászó- lani a szőnyegen levő tárgyhoz azon előleges kijelentéssel, hogy Nagy Béla bizottsági tag ur indítványát osztom, elfogadom. Ezen felfogásomat, ha megengedik röviden meg is indokolom egy a gazda­sági életből vett példa illusztrálásával. Én legénykorom idejétől fogva a mai napig, pedig ez nem kis idő, télen-nyáron falusi lakomban, gazdál­kodással foglalkozom, még pedig tényleg valóságos tevőleges gazdálkodással, az ekeszarva utáni bandulkodástól a ka­sza pengés gyönyörködtető melódiájáig. Élvezem annak örömeit, viselem nem ritkán — hátrányait. Eme foglalkozásomban arra a ta­pasztalatra jutottam, hogy egy valódi alapokra fektetett, komolyan vezetett gazdálkodás hasonlít egy ország jól situált állami háztartásához, mert úgy itt, mint amott, feltétlenül megkívántatok a zavartalan szigorú rend, megszakítás nélküli munkásság, a gazdálkodás fel­virágoztatására czélzó-, a gazdaság veze­tője tulajdonosa által inaugurált törvé­nyek szigorú tiszteletben tartása, azok kötelező erejének respectálása. Már most ha az én gazdálkodá­somban az én fizikai gazdasági fakto­raim, érthetőbben cselédségem, munká­saimnak egy kis zavarosban halászni vágyó része: hogy a parlamenttel szól­jak, annak törpe minoritása, — eltanulva a parlamenttől, — gazdasági obstruetiot indít: megállítja gazdálkodásomat, kizök­kenti a gazdálkodás rendes menetét, nagy károkat okoz, valóságos gazdasági ex- lexet teremt! Kérdem tek. közgyűlés, mi ekkor a teendő, hogy megmentsem exis- tentiámat, megmentsem a létkérdését, megmentsem a velemtartó j ózanabb rész existentiáját? Bizony uraim, mélyen tiszt, gazda társaim, azt hiszem, együtt éreziink ab­ban, hogy ha a megkísérelt eszközök meghiusittattak, nem lehetünk nagyon válogatósak azon módok megválasztásá­ban, melyekkel a káros obstructio meg­szüntetését elérhetjük. Ne öltöztessük a hazafiság mezébe az éllenzéknek mester­ségesen, de mégis rosszul összetákolt eljárását. — Maradjunk mindenben és mindenkor a tisztesség, a törvénytiszte­let utján, a műveltség színvonalán! Nyugodjunk meg a Miniszter El­nöknek kényszer parancsolta eljárásában és támogassuk őt bizalmunkkal nehéz helyzetében. * A Krassói képviselőválasztó kerület szabadelvű pártja Erdődön tartott nagygyűlésében vasárnap B ö- sz örményi Sándor tartotta me, beszámoló beszédét. Nagyhatású t. szédében rámutatott az ellenzek erős és helytelen agitácziój ára, melj' a parlamenti anarchia állandósítását idézheti elő. A nagygyűlés kimondta, hogy a kormányelaököt, a házelnökét és Podmaniczky bárót üdvözli. * Bizalom a kormánynak. F. hó 4 én Szinérváralja és vidéke sza­badelvű polgársága tekintélyes szám- han jelent meg a polgári olvasókör helyiségében, hogy a kormány politi­káját helyeselje és bizalmat szavaz­zon gróf Tisza Istvánnak. Egyidejű­leg elhatározták, hogy gróf Tisza István miniszter elnököt, br. Podma­niczky Frigyest a magyar országgyű­lési szabadelvű pártjának elnökét s Kristóffy József főispánt táviratilag üdvözöljék. Nyilatkozat. Tisztelt Szerkesztő Ur ! Azon különös malheur ért, hogy miután teljes loyalitással, nyíltsággal és tárgyilagossággal helyreigazítot­tam a „Magyarország“ jelen nem volt tudósítójának a szatmári szabadelvű- párt gyűléséről és a pártból való ki­lépésemről közölt tudósítását, most már magának a gyűlés vezetőjének, dr. Keresztszeghy Lajosnak ugyan­ezen tárgyban az „Újság“ f. hó 3-ki lapjában megjelent czikkét kell ree tificálnom. Azt még nem venném a párt­elnök úrtól rósz néven, hogy a gyű­lésen történt állásfoglalásomat ten- dencziozusan úgy tünteti fel, mintha csak lényegtelen formasértést és nem határozott alkotmánysértést tulajdo­nítottam volna a kormánynak s több- j ségének, azt sem neheztelem, hogy indítványomat, mely a megtörtént sérelem reparálására és a törvényes útnak betartására vonatkozott, álta­lános bizalmi szavazat indítványozá­sának kereszteli, hiszeu természetes, hogy e specziális kormánypárti lap­ban minél szebb színben iparkodik a gyűlésen megnyilatkozott egyetértést és bizalmat feltüntetni, — de azt már méltán kifogásolhatom, hogy a pártból — és nem mint ö mondja — a végrehajtóbizottságbói való kilépé­sem jelentőségét oly módon kívánja még inkább csökkenteni, hogy zár­jelben megjegyzi, miszerint ón Ká- rolj’i Sándor gróf urad. ügyésze va­gyok. Értsd: csak azért lépett ki, mert grófjának kívánt kedvében járni, vagy talán, hogy grófja egyszerűen ráparancsolt Hát én természetesnek találom ugyan, hogy a tisztelt pártelnök ur még elképzelni sem tud embert, akit ne érdek, vagy presszió vezessen meggyőződésében, de bármily öröm és felemelő tudat is reám nézve az, hogy gróf Károlyi Sándor ur 3 exel- lencziájávai egy nézeten lehetek, mégis kénytelen vagyok azon szelíd gyanúsítást visszautasítani, mintha e körülmény meggyőződésem keletke­zésére, vagy a pártból való kilépé­semre nézve bármiféle befolyással lett volna. Csak arra emlékeztetem a tisztelt pártelnök urat, (Tisza István gróf urad. ügyészét) hogy gróf Ká­rolyi Sándor ur sokáig volt mérsé­kelt ellenzéki akkor, mikor a párt­elnök ur is az volt s én szabadelvű- párti voltam — s hogy ha nem a tiszta, önzetlen meggyőződés vezetett volna, sokkal inkább visszatarthatott volna a pártból való kilépéstől azon tekintet, hogy a kormánj^ egyik tagja, a honvédelmi miniszter ur közeli vérrokonom. — Hagyjuk tehát a gyanúsítást, eu loyalis magamtartá- sával egyáltalán nem szolgáltam arra. Végül még egy megjegyzés. Ha a pártelnök ur annyira biztos abban, mint áz „Újság' ban hirdeti, hogy városunk egész szabadelvű pártja osztja a végrehajtó bizottság állás­pontját, ugyan miért nem mari észt az egész pártot bizalmi nyilatkozatra összehivni s miért elégedett meg csak a gondosan megválogatott, kipróbált gárda, az n. n. végrehajtó bizottság megkézdezésével. Attól tartok, hogy pártelnökur kijelentésére a pártgyü- lés alaposan rá találna czáfolni. *) Ezen nyilatkozatnak szives köz­lését kérve, maradok Szatmári, 1904. deoz. 5 teljes tisztelettel Dr. Farkas Antal. *) A fenti nyilatkozat személyi vonatkozású részére az igazság érdeké­ben meg kell jegyeznünk, hogy a legil­letékesebb helyről nyert értésülésünk szerint dr. Keresztszeghy Lajos ur Ti­sza István grófnak nem uradalmi ügyésze. — A mi a pártelnök urnák imputált azon módszerét illeti, hogy az értekezletre a szabadelvüpárti gárdának csak kipróbált tagjait hívta meg, — ennek a nyilatkozó dr. Far­kas Antal ur pohtikai magatartása is ellentmond, ki bár szintén meg volt hiva, az értekezlet álláspontjával nem mindenben értett egyet s igy végső kö­vetkezményéhez, a bizalmi nyilatkozat­hoz hozzá sem járult. Szerk. Irta bulyi Jékey László. Miezdyswiec. 1904. nov. 24. A miezdyswieci birtoktest egy teljesen nem egész 1200 kát hold területeket foglal el, s mégis mily óriási sok vállalkozást s gazdasági ágat találunk itt föl. Meleg őszi nap árasztja szét sugarait, a halastavak lakóit most szállítják át téli lakhe­lyeikre, külömböző fajok, nagyság sor szerint más és más medenezékbe kerülnek. Rendes névjegyzéket vezet­nek róla s a felügyelő tartozik szá­molni minden egyes darabról. Nagy­szerű egy ilyen kis halastónak az elrendezése, s mégis mily egyszerű : a hegyoldalról lerohauó patak vizét a völgyben a használhatatlan kavicsos területen fölfogják, s az egész me- denezét több szakaszra osztják, me­lyekbe az övék szerint s a fajok után helyezik el a halacskákat, e szakaszok sűrű rostélyokon át érint­kezésben vannak egymással s a leg­utóbbi medenezéböl a fölösleges vizet kibocsátják, igy a patak az Összes rekeszeket minid friss vízzel láthatja el. Télére áthelyezik őket igen mély kicsiny medenezékbe, s itt most már táplálékot is kapnak. A tavacskák közepén egy kiemelkedő helyen áll az örbáz, honnan kényelmesen átte­kinthető az egész terület. A vetemények itt is nagyobb­részt ugyanazok, mint a mi vidékün­kön, búza, gabona, árpa, zab, zabos bükköny, lencse s lóherei hiányzik a tengeri és a repeze, az előbbi ugyan takarmányozás czéljából csaiamálókó- pen előfordul, termesztenek répát s elég nagy mennyiségben burgonyát. Csak a muukásviszonyok kissé gyöngék, a lakosság itt majdnem kizárólag lengyel, itt speciell egy el- korcsosodott népség, mely már ifjú korában életmódja által fejlődésében meggátoltatik, hozzá még szegényes viszonyai miatt az éles levegő s erős viz is nagy hátrányára szolgálnak. A tehenészetnél az asszonynópség van alkalmazva, mely nem itt jóval fölötte áll mind értelmiség, erő s munkabírás tekintetében a férfiaknak. Gvönyörü nagy tejgazdaságot láthatunk, — óriási nagy istálókban 100-120 drb. tehén áll bekötve, nagy tisztaság s rend mindenütt, betonbur­kolat, nagy vas szellőztető ablakok, jegyzék táblák s kimutatások a falon. Más istálókban idő szerint a megfelelő s majd használatba veendő kis hornyuk, rendesen beoltva a tu­berkulózis ellen, bő takarmányozással s jó gondviseléssel ellátva, a sarokban itt látjuk a Förbuuk féle móröt, me­lyen minden héten megméret, bogy a szokásos súlygyarapodást elértók-e. Egy spiritusgyár van berendezve a gazdaságban s ennek czéljaira basználtatik föl az itt elég nagy mennyiségben termesztett burgonya, persze ez nem elegendő az egész évi gyártmányhoz, hanem a környék készletét is beszerzik. Ami pedig kü­lönösen érdekes s megfigyelésre méltó egy kereskedő Magyarországban szedi össze a burgonyát, ide szállítja s az uradalom amellett, hogy illő árban átveszi a mennyiséget tőle, még mé­termázsánként circa egy forint tiszta hasznot mutathat ki. H zánkban pedig ezen iparág pang ! Az átdolgozott burgonya részek pedig takarmányozás szempontjából kitűnő szolgálatot végeznek. Vidáman füstöl a tégla s cserépgyár kéménye, csekély befektetéssel tetemes hasznot hajtva az uradalomnak. Utunkban a gazdaságon kerese­tül, egymásután tűnnek föl a nyájak, nagy elkerített területen jó gyepes talajon vidáman ugrándoznak a csi­kók. A miezdyswieci uradalomban négy tanyát láthatunk, mindegyiken tehenészet s külömböző állattenyész­tés a viszonyoknak megfelelően. E négy tanyai fölosztást szükségessé teszi a természeti fekvés, mert a minduntalan emelkedő dombok miatt a közlekedés nehéz s sok időveszte­séggel járna egy központi tanyáról a földek művelése. A férfi munkaerő bizony itt gyönge, már a mi viszonyainkhoz {•SSSmSÍi t&natáuZmr. tüdőbetegségeknél, légzőszervek! hurutos bajainál úgymint kiült bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in­.. 0uenza után ajánltatik. 1 ciraBccr fa * tasinbA tlMklIXI» a kOhfaofatfa ikMtt fa atMfaeÜM «M iudfat. laHene » mmc. fa Jfrfaftfatott í • fcOhfapfatfa a tehetőt fa megartateti — áfcü iuMst. XeHeaes üvegcekfat 4 k.-ért kaptafa. Figyelj ö«k, hogy mioáern ürog afaatí * Ob Ttgyfaaih gyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom