Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)
1904-10-30 / 87. szám
XXXVI. évfolyam. Szatmár, 1904. vasárnap október hó 30. 87-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Saatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Halottak ünnepén. Borús, ködös a láthatár. A természet sötét, gyászos köntösét öltötte magára s szomorú hangulatot kelt mindenfelé, Ólmos eső csapkodja a sárga avart s a kopár fűszálak beomlott sirokat takarnak. A természet e gyászával, mintegy hozzá idomul a gyászos hangulathoz, mit e nap minden földi halandóban kelt. Felujulnak a fájó emlékek sziveinkben, reá a behegedt sebhelyek íelszakadnak s újból köny gyülemlik szempilláinkra eszünkbe juttatva az elmúlt idők keserveit. Nincs senki sem, kinek ne lenne siratni való kedvese, kit a sors kegyetlen karja ne ragadott volna el köréből, nincs senki, ki hijjával lenne a gyászos emlékeknek. Az emlékezet az egyedüli paradicsom, amelyből nem űzethetünk ki soha. Az emlékezet a kegyelet édes testvére, egy emlőn táplálkoztak, egy anya vére cser- gedez bennük. Mindkettő az érzelmek valódi nyilvánulása. A kegyelet, melylyel elhunyt kedveseinknek áldozunk, ama le- róhatatlan hála egy kisded paránya, amelylyel az elhunytak emlékének áldozunk. S ez az áldozat az Urnák tetsző, az emberi cselekedetek legnemesebbike. A szomorú napon megelevenednek a sirkertek. Az elkorhadt kereszteket illatos koszorúk díszítik s lobogó mécsesek űzik el a borult ősz komor, szürke ködét, hogy világosságával eloszlassa a homályt szeretettünk emlékéről. E kisded lobogó lángokat az emlékezet gyújtotta a kegyeletnek. S miként e lobogó lángokat még burok védi a természeti erők külső behatása ellen, úgy védi a kegyelet örökkévalóságát az erkölcs s a tanítás, mit mindennap kell, hogy gyermekeink szivébe csepegtessünk. Ha a kegyeletet nem engedjük kiveszni gyermekeink szivéből, nyugodtak lehetünk, mert jó hazafiakat nevelünk hazánknak. Hol a kegyelet tisztán lobog az utódok szivében, ott biztos alapokon nyugszik az erkölcs, az erkölcs pedig kell, hogy alapja legyen minden nemzetnek, amely léteiét biztosítani akarja. Sötét e nap. A természet is gyászt ölt magára e napon, d* * mégis derült resignatio sugárzik ki belőle, a megnyugvás, az áhitat derűje. Eszünkbe jutt Ttja, hogy e szép ünnep mikép kelti fel az utódban az előd emlékezetét, hogy nem veszett kárba a fáradság, mit utódaink nevelésére fordítottunk, mert ime a kegyelet oltárán ott íöstö- lög az áldozati mécses, az illatozó virág ott díszeleg szinpompájával, fellendítve az esti köd egyhangú szürkeségét. A keresztyéni szeretet gyönyörű eszméje nyilvánul ez ünnepben, mely tendentiájával a legnemesebb czélt szolgáltatja. Ne is hunyjék ki az emlékezet lobogó fáklyája sohasem, mert ennek éltető lángja éleszti erkölcsi erőnket. Sok a füstje — kevés a parazsa, (Vagyis a nagy magyarázatban elveszett a kis czáfolat.) írtam egy czikkecskét, czimül adtam neki a „Birkatürelmet“ s ad- ressáltam a város polgármesteréhez és főügyészéhez, mint akik a várost a „Sz. E. H. É. V.u-ban képviselik. A tintán kívül nem epébe, de a nagyközönségnek a „Sz. E. H. É. V.“ iránt táplált érzelmeibe mártottam toliamat. Nem bántottam senkit, csak a közfigyelmet akartam felkölteni a közönség szolgálatára rendelt intézmény iránt, mely a közönség filléreiből tartván fenn magát, kellene, hogy fenntartójával szemben legalább a köteles respektust megtartsa. Nem tudom, bányán olvasták el igénytelen soraimat, de akikkel találkoztam, - sorra megnevezhetem a gubás és kaputos atyafiakat is — kivétel nélkül mind hajlandók aláírni az általam mondottakat. Akadt egyetlen ur, aki nem ért egyet czikkemmel, akinek elnézését nem kértem és legkevésbé is vártam, aki nem ért egyet velem és a nagy közönséggel: Bakó igazgató ur! Ügyesen kihegyezett pennájára az én csekély személyemet szúrja fel ; s nevem gyakrabban fordul elő válaszában, mint a czáfolat. Mondhatnám, bogy a segítségemre sietett volna czikkóve), vagy bogy a malmomra hajtja a vizet, de erre nem sok szükségem van. Ha czikke megelőzhette volna lényegében az enyémet, akkor talán mindenki abban a megnyugvásban Jehetett volna a szüreti kirándulás után, hogy bizony akadt egy-egy kis baj, de az mindenen múlott, csak az igazgató ur jószándékán nem! De igy ? Nagyjában nem egyéb az egész válasz, mint a hibák beismerése és indokolása! Meg van-e czáfolva, hogy a közönség túlzsúfolta a kocsikat? Vagy talán a vonatok kellő időben jöttek- mentek? Nem lett volna szükség több vonatra ? Kocsira ? A közönséggel telt vonattal nem végeztek tolatást? A menetjegy nem drágább-e most, mint Rózsa idejében ? A közönség kényelme talán több-e, mint a kites- sókelt Rózsa alatt volt? A föld kerekén vannak-e még piszkosabb jármüvek mint itt ? Nincsen-e beleszólása közrendőri, közegészségi szempontból a városnak, mely tetemes anyagi áldozatai révén közvetlen gyümölcsét a befektetett tökének nem látja ? Kérem, a nagy szó áradat csak indokolása volt a mizériáknak, de nem czáfolata! Nem is czáfolat kell sem nekem, sem a nagy közönségnek, hanem olcsóbb, pontosabb, gyorsabb és kényelmesebb közlekedés és tisztább kocsi! Ez lesz a czáfolat! Voltam én is vasutas egyszer; nem szégyenlem, de nem is dicsekszem vele. Azonban a könyvelési szak és a forgalmi, az kettő. Nem is mint kiérdemelt vasutas Á háború. Két héttel ezelőtt történt a hadüzenet. Minden üzlet beszüntette a forgalmat és a lóversenyeket hirtelen félbe hagyták. A kiválóbb bookmakerek és a nagyobb játékosok ennél fogva a katonai mozgósítás központjába siettek, a hol a barczra kész ellenfelek közt már a legnagyobb mérvben megindult a fogadás a háború esélyeire. 18 .. augusztus 19-óu a Tugny- sur-andelle mellett várható döntő ütközet nagy kozmopolita társaságot hozott össze, haditudósítókat sport- férfiakat, bookmakereket és fiatal, kalandos hölgyeket, akik hangos csoportban gyűltek össze egy régi malom terraszán. Ebben a csoportban sok kiváló férfiú társaságában ott láttuk Z. báróuót, aki az estéit a két ellenséges tábor parancsnokai, Perencz föberczeg és Vendengeur tábornok között felváltva megosztotta. A kó*- fővezér állítólag mit sem képes i szép és kívánatos bárónő előtt, aki ilyen módon a legpontosabban értesült a legjelentősó- gesebb hadi titkokról. * Reggeli 10 óra tájban hangzott el az első ágyulövós. Csakhamar ezután fogadások köttettek. Köztudomású volt az ellenség haderejének túlnyomó száma. Egy öreg csilei tiszt, aki nagy szakértőnek látszott a hadakozás terén, kijelentette, hogy Ferencz főherczeg hadállása renkivül erős. Mindazonáltal nagy volt a bizalom Vendergeur tábornok barczi tehetségében, úgy hogy a bookmakerek tábláin a fogadások, amelyek kezdetben 3 : 1 voltak jelezve, később 7—4 arányra változtak. * Egy haute-maréei fakereskedő, aki nagy összegekben szokott játszani, ebben a pillanatban érkezett a ter- raszra. Véletlenül útközben egy kémmel találkozik, aki neki ezer frankért nevezetes hadi titkot árult el. Ferencz föberczeg Fligney falunál elfoglalt hadállását, amelyet Vendergeur tábornok a legerősebbnek hitt, hirtelen feladta. A falut nagy tömeg katonaság az éj folyamán elhagyta és olyan kanyarulattal helyezkedett el, hogy Vendergeur tábornok rosszul védett pozícióját teljesen körülzárta. Ez a sakkvonás föltétlenül eldönti a háború sorsát. A fakereskedő lázas sietséggel jött a terraszra, hogy a bookmakerek- nól a föberczeg hadseregét megfogadja. Nyolczvanezer frank volt nála. Az ilyen zilált viszonyok között készpénzzel kellett fizetni. A főherczegre kettőt fizettek egyre. A mi azt jelenti, hogy a fakereskedő nyolczvanezer frankjával egy csapással nyegyvenezer frankot nyerhetett bolt biztonsággal. Holt biztonsággal. De hát csakugyan oly bizonyos ? — Teringettét, mondta a fake- ieskedő, Vendengeur 15 : 8-on áll, vagyis, rá teszek és ha ő győzne 150,000 frankot nyernék. Egyszerűen tehát Vendengeurt fogom megtenni. És elhatározta, hogy azt a hadi titkot, amelyet ezer frankért a kémtől megvásárolt, ingyen átengedi a tábornoknak. — Ezzel a tettel, gondolta magában a fakereskedő, még hazafias cselekedetet is végzek. * Amit elhatározott, azt meg is tette és az ő érdeméül rovandó fel a háború további sorsa. Amint Vendengeur az értékes titkot megtudta, megelőzte Ferencz főherczeget, megerősítette a maga hadállását és bevonult Fligney faluba. Ugyanezen az estén a tábornok egybe gyűjtve a vezérkarát, ünnepélyes módon Grobo- urg fakereskedőnek a mellére tűzte az elismerés érdem keresztjét. — A mai nap kétszázezer frankot hozott a mi Gobourg barátunknak l kiáltott fel Ralph bookmaker. Csak 150 ezret, szólt közbe Jephré bookmaker, aki jobban volt értesülve. Hát a rendjel ? kiáltotta Ralph. Azt mennyire becsüli ? Takács Béla. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb Cáipőraktára. Megérkeztek Illaz őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi női, és gyermek lábbelik
