Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)

1904-10-30 / 87. szám

2-ik oldal SZAMOS 87. szám szólottám a hegyi vasút specialitásai­hoz, csak miut néhanapján utazó kö­zönséges III. osztályú utas, ki telje­sen laikus s aki a jegyének tízszeres értékéért sem venné fel azt a boszu- ságot, aminek már nem ritkán volt áldozata! Bakó igazgató ur hivatkozik az üz­letszabályokra a helyek tekintetében. Igazat kell adnom ebben, csakhogy (hiszen nekem is szabad jogászkod- nom) itt is áll a summum jus summa injuria ! Mégis csak furcsa kis tétel az, hogy az utazó közönség köteles jegyet váltani, de nincs joga a hely­hez ! Hát akkor mi a fészkes fiilemi- léhez van joga ? Talán a motor füst­jéhez ? Még egy dologban engedek Bakó igazgató urnák, t. i. ha jól emlék­szem, a régi III. oszt. jegvfüzet, a milyet én használtam, 2 kor. 30 fill, volt, a mai 4 kor. 20 fill., tehát egy menet-jövet 46 fiiérbe került, mig most 84 fillérbe kerül s nem mint tévesen Írtam talán 86 fillérbe. (Ezért a 2 fillérért kár volt szót tenni, mert az 1 kor. 90 filléres emelkedés csak­nem 83 százalék s még eddig nem szólt érette senki nyilvánosan!) Hogy a Sz. E H. É. V. elsőbb­ségi tulajdonosai nem a szatmári szép szemekért fektették be tőkéiket, azt sejtem ; nem mindenki áldoz múló gyönyörökért ; de Freund & Oie-t nem féltem. A prioritások 100 név- értékét rendszerint 45—50 — 60 árfo­lyammal veszik át s az esetben nem 2 százalék a haszon, de valamivel több. Itt nem tudom ! Hogy egy reflexiót el ne feled­jek : a vasúton nem igen lehet kifo­gást tenni a társaság ellen. Én kü­lönben sem nézek le senkit és többre becsülöm a becsületes gubás atyafia­kat, mint a manchettes bárókat ! S ez nem is volt egyéb tendenciózus belemagyarázásnát ! Hogy miért szeretnek az embe­rek leginkább ahhoz szólani, amihez legkevesebbet értenek ? Igazán nem tudom ! De azt hiszem, hogy azért, mert sok ember akad olyan is, aki ahhoz fog, amihez nem igen ért ! Hogy a máv.-on való utazásai­mon esetleg előforduló kellemetlen­ségekért miért nem hírlapi czikkez- tem ? Nohát ez annvira az ón privát ügyem, hogy ehhez sem a Sz. E. H. É. V.-nak, sem az igazgatójának semmi köze ! Hogy a múltkori tanácsadásom­mal ielsültem, azt igazán restellem, de egy kis irás hiba; a két „vagy“ szót el kell hagjmi s mindjárt jó lesz a tanács ! Nem akarok a számtalan pana­szok részletezésével kedveskedni, a melyből sokról személyes tapasztala­tom van, a jó közönség - a birka­türelmű nép — pedig hozza az adat­halmazt, ha kell ! Még olyat is, amit magam sem hittem el: t. i. hogy az is megesett a uagy napokon, hogy ja III. osztályú kocsit előléptettek II. osztályúvá! Mégis legyen szabad két apróbb kifogást tennem. Az egyik, hogy a közönséget néha leszállítják a temető tájékán a sárban, hogy majd a villa­mos beviszi; azután vagy beviszi, vagy besétál a publikum ! A másik, hogy a motor-kocsikkal erökisérlete- ket tesznek és futás-próbákat végez­nek nemcsak gaudiumára a künnle- vőknek, de az is megtörtént, hogy a jó falusiak a vállaikkal próbálták mozdítani elő a sikertelen vállalkozást. Tanácsot adni már nem is me­rek, még ha tudnék is ; de egy alá­zatos kérést legyen szabad előterjesz­tenem : a közönséggel tele vonatok­kal ne tessék tolatást végezni, mert az nemcsak szabályellenes, de igen kellemetlen a türelmes közönségre ! Megelőző czikkem megírására nem az az elmés összehasonlítás ve­zetett, amit az igazgató ur végzett az almával és körtével, hanem a Rózsa Károly alatti rózsás állapotok összehasonlítása a mostanival. Rózsa ur nem volt mindenkinek rokonszen­ves ember, de azt ma már mindenki elismeri, hogy kényelmesebben, gyor­sabban, pontosabban s ami nem mel­lékes : olcsóbban szálliott ! Szüret idején 4—5 különvona- tot indított s ha más kocsija nem volt, a villamost is felvitte a hegyig ! (Sosoj tanú reá!) (Itt jut eszembe, hogy előbbi czikkem egy lényegtelen paszusára Bakó igazgató ur nem terjesztette ki nagybecsű figyelmét és ez a .mozgó szemétdomb.“ Nem bolyga­tom fel én sem többet!) Hírlapi felszólalásom alapját soha sem képezte az én magam ér dekem, de mindig a közönség jogos érdeke. Igyekeztem harag nélkül irni, kerültem a személyeskedést s ha eset­leg valami kicsiben tévedtem is, lé­nyegében mindenki magáévá tette az általam előadott dolgokat. Még a felelősség súlyát sem az igazgató urra helyeztem, hanem a vállalatra, melynek vezetésében városunk pol­gármestere és főügyésze legalább nóvleg szerepelnek ; a vállalatra, mely — legalább a köztudomás sze­rint — csak egyetlen politikát kö­vet : a pénzpolitikát! Minden vállalat s igy e vasúti üzem is kell, hogy haszonra dolgoz­zék. De az erkölcsi alapot elvesztenie soha sem szabad; mert akkor a tisz­tességes polgári haszonból uzsora lesz! Hasznot csinálni kevesebb kocsi tartásával, meg nem felelő mozdonyt, vagy motorkocsit szerezni be, kevés szakmunkást alkalmazni, a kocsitisz- titókat egészen hidobni, általában a forgalmi személyzetet a minimumra redukálni s mindezek által a közön­ség kényelmét teljesen figyelmen kí­vül hagyni: ezek talán mégis túllé­pik a megengedett korlátokat! A mióta magamat ismerem, igyekeztem mindig nemcsak maga- mért, de másokért is élni. Lehet, hogy nem volt minden ténykedésem alkalmas arra, hogy barátaim számát szaporítsam, pedig mondhatom, hogy szeretem barátaimat s hiszem, hogy az igazmondás csak a pajtásokat és czimborákat riasztja el tőlem ! Min­den tettemben csak egy czél lebeg előttem: lelkiismeretem megnyug­tatása ! Ne haragudj Náczi! Kern bán­tottalak én téged, csak azt a kis vasutat (h. a. f. e. m.!) s azt sem a magam, de a közönség érdekében tettem ! A harag rossz tanácsadó ; a harag árt a szépségnek s még azt is mondják : hogy nem mindig annak vau igaza, aki haragszik ! Szeretettel üdvözöl igaz barátod : Tliurner Albert. A szatmár-bikszádi vasút. Városszerte őszinte nagy öröm­mel üdvözölik azon hirt, hogy az évek óta vajúdó szatmár-bikszádi helyi érdekű motoros vasút ügye végre a megvalósulás stádiumába jutott. Hála érte a gondviselésnek, mely a kereskedelmi kormány élére oly férfiút állított, aki kiváló szaktudá­sával elismert széles perspektiváju gyakorlati ismereteivel teljesen fela­data magaslatán áll. Oly vezetője e férfiú a kereskedelmi kormánynak, aki, ellensége minden sablonnak, aki bebizonyította, hogy vasutakat nem §§-al, nem szabványokkal kell és lehet létrehozni, aki minden vasút ügyét a saját specziális karaktere szerint ítélve meg, keresi és találja meg a kellő formát annak létrehozására, egye­dül attól a törekvéstől vezéreltetve, hogy fejlődésükben elmaradt vidékek­nek az újból való fellendüléshez módot nyújtson, anélkül, hogy a törvény által előirt kereten túl lépne, sőt még azokon jóval innen marad Ily módon köszönheti a mintegy 800 kim kátyúba jutott vasuttervezet rövid idő alatt a megvalósulást. Városunk fejlődéstörténetében hervadhatatlan érdemekkel örökítette meg emlékét szeretett képviselőnk ezen vasút létrehozásával. A város avas felsőfalusi határban több ezer hold gyönyörű bükk erdőnek tulajdonosa, mely ezideig holt tőkét képezett, sőt lábán pusztult, megfelelő közlekedési eszköz hiányában annak kitermelésére nem is gondolhatott. Ugyan igy áll a dolog a vasutmenti községek és egyes birtokosok tulajdonát képező mintegy 50000 hold őserdővel, mely e vasút végpontja körül fekszik. Ezen holt kincs most effektiv értékké vált, aminek beláthatatlan nagy gazdasági és kulturális következményei már a közel jövőben érezhetővé fognak vál­ni. így városunkban már régóta sür­gős közegészségügyi szükséglet a csa­tornázás és vízvezeték létesítése, de a szükséges tőke hiányában óvről-évre húzódott a dolog. Most a város er­deiből befolyó összegekkel meg lesz teremtve a fedezet és nemsokára mi is az egészségügyileg is rendezett városok között remélünk helyet fog­lalhatni. Politikailag is fontos hivatása lesz e vasútnak. Az ennek mentén fekvő községek lakossága elszegénye­dett oláhokból áll, akik a nehéz meg­élhetési viszonyok folytán elkeseredve, igen fogékonyak a nemzetiségi izga­tások iránt. Ezen a bajon fog segí­teni a vasút által teremtett uj fel­lendülés, mely a lakosságnak uj kere­seti forrásokat nyújtva, a növekedő jó móddal a magyarsághoz való simu- lásuk is remélhető. Jelentékeny kihatással lesz a vasút megépítése az annak végpont­jánál levő gyönyörű fekvésű Bikszád fürdőre, amelynek csodás gyógyha­tású forrásainál az eddigi nehéz meg­közelítés daczára is évenként ezerre menő beteg kereste és találta a gyó­gyulást. A most épülő vasúttal egy­részt ezen fürdő a legszebb fejlődés elé néz, másrészt a szenvedő embe­riség szegényebb sosru egyedei fognak gyógyulást találni a fürdő könnyen és olcsón megközelíthető forrásainál. Mint halljuk, a vasút építésére Pallós Ármin építési vállalkozó, előkelő bu­dapesti czég nyert megbízást, aki je­lenleg is az ország kölömböző helyein épit vasutakat. így folyamatban van­nak Somogy megyében a kaposvár- barcsi, Erdélyben a görgényvölgyi és Szlavóniában a piljenica-zailei va­sút vállalatainak munkálatai, minde­nütt nagy erővel. így hát mi is re­mélhetjük, hogy ínséges munkásaink már a legközelebbi jövőben munká­hoz jutnak az építés megkezdése által. Nevezett vállalkozó czég irodáját már meg is nyitotta városunkban s mérnökei is már serényen dolgoznak a vasútvonalon. HÍRROVAT. * Kinevezés, Dr. Dezső Kálmán szatmári kir. törvényszéki bírót az igazságügyi miniszter a debreczeni kir. táblához királyi táblai bíróvá nevezte ki. * Kinevezés Fejes István nagy­károlyi állampénztári ellenőrt a pénz­ügyminiszter a csepreghi állampénz­tárhoz adótárnokká nevezte ki. * Uj plébános. Mint értesültünk, Juhász József helybeli segédlelkészt, Meszlényi Gyula megyés püspök Zajta községbe plébánossá nevezte ki. * Választás. Borsos Benő ref. főgimnáziumi igazgató nóh. Horthy István helyébe a ref. egyházalkot­mányi zsinatelőkészitő bizottságába taggá választatott. * Nyugdíjazás Lukácsy György nagybányai fögimnáziumi tanárt, ki 1875 tői kezdődőleg 15 éven keresztül a helybeli kir. kath. főgimnáziumban is működött, a vallás és közoktatás­ügyi miniszter nyugalomba helyezte. * Hivatalvizsgálat. Dr. Róth Ferencz törvényszéki elnök október hó 26-án délelőtt a nagykárolyi járás­bíróság megvizsgálása czéljából el­utazott. * A Lorántffy-Zsuzsánna egye­sület rendező bizottsága a felolvasó esték első cziklusának programmját következőleg állapította meg : a fő­gimnázium tornacsarnokában felolvasó estélyeket tart okt. 31-én, nov. 12-én. nov. 26-án, decz. 10-én, mindig esti 6 órakor Deczember 24-én megtartja a szeretet vendégséget, a szatmári s németi egyházak támogatásával a szegények számára. Erre már most fölhívjuk a nagyérdemű közönség figyelmét, hogy a szegények részére adandó viseltes ruhákat, vagy pénz­beli kegyes adományokat a szatmári és németi ev. ref. lelkészi hivatalok­hoz beküldeni szíveskedjenek. — A felolvasó estélyek látogatása díjmen­tes, önkéntes perselyadományokat szívesen fogad az egyesület. * Erős, egészséges gyermeket nevelni minden anya egyedüli czélja, s ezt eléri, ha gyermekét a serdülő korig csukamájolajjal táplálja. E czól- ra legjobb a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek se rossz ize, se szaga nincs s a gyermekek nagyon szívesen ve­szik. Üvegje 2 korona a helybeli gyógyszertárakban. * Városi bizottsági tagok vá­lasztása. Az igazoló választmány legutóbbi ülésén a városi tanácshoz beterjesztette az 1898.ik évben meg­választott városi képviselők névsorát, kiknek mandátumok ez óv végével lejár. A választmány mind a négy kerületben ez év nov. 27-ik napjára kérte a választás megejtését. Ez al­kalommal kerületenként a következő bizottsági tagok helyeinek betöltése kerül választás alá : az I. kerületben, Veréczy Antal, Uray Gáspár, Szentivá- nyi Károly, Litteczky Endre, Páskuj Imre. A II. kerületben: Dr. Fechtel János, Papp Lajos, Bölönyi László, Dr. Biró Elemér, Morgenthal Antal. A III. kerületben: Csomay Imre, Kató Antal, Szimonisz Albert, és Komka Alajos. A IV. kerületben: Félegyházi Ferencz, Mátray Lajos, Boronkay József, Gyulay Lajos és Debreczeni Károly. Itt megjegyezzük, hogy Bölönyi Lászlónak a helye ok­vetlen betöltés alá kerül, mivel ő időközben a virilisek sorai közzé vé­tetett fel. * A Szatmárhegyi szüret ered­ménye. Az idei must-termelés álta­lában véve kielégítette a várakozásokat sőt sok helyen még nagyobb vo't az eredmény mint amennyi az előbbi évek termése alapján várható volt. Ez különösen a szüret előtti esőzéseknek köszönhető, mely a nyári nagy forró­ság után, a már fonnyadni készülő szemeket bő víztartalommal növelte. Néhol azonban visszaesés is tapasz­talható az előbbi évek eredményéhez képest, különösen ott, hol a szőlő megerőltetett. Az évi összes must termelés kb. 5000—5500 hektoliterre tehető, mely 27 fillér átlagos árral számítva 135,000—141,750 K. érték- vek felel meg. Általában az idén a must ára 26—28 f. között váltakozott. Egy igen örvendetes körülményt kell itt megjegyeznünk, hogy t. i. borke­reskedőink és a vendéglőseink legna­gyobb része a Szatmárhegyen szerezte tüdőbetegségeknél, légzőszerveki hurutos bajainál r ‘tugymint idült bronehitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in-' ". . ..........fluenza után ajánl tátik. -------------- ■ ....-.-.s...— ^Su mH a* étvágyat és a t estmiyt, eltávoHtja a köhögést és a köp etet és megsettnteti az éjjeli »adást. KeHeme s szaga és jé ■ nO gyermekek íj ntvQk. A. gyógyszertárakban üvegenknt 4 k.-ért kaphaéé. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czégget 4 ellátva: F. Hoffman-La Booh« ft Co vegyészeti gyár Basel Svájci. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom