Szamos, 1904. augusztus (36. évfolyam, 62-69. szám)
1904-08-25 / 68. szám
66. uái SZAMOS 3-ik oldal Ipar-fejlesztés. A lezajlott parlamenti viták folyamán kétségtelen, hogy a kereskedelem s a földmivelósügyi ágakba tartozó javaslatok voltak azok, melyek hatásukat az egész államéletre s az egyes polgárokra legjobban éreztetik, mint általában minden a mi anyagi boldogitásunkkal jólétünkkel összefüggésben áll. Hatalmas és 'tartalmas expozét terjesztett elő, tárczája költségvetése alkalmával, varosunk képviselője Hie- ronymi Károly. A pártszempont, mely sajnos nálunk Magyarországon, mindenek felett áll, találhatott benne kifogásolni valót s azok, a kik elvi okokból kiindulva, mindent elleneznek, mi bármely kormánytól kerül ki, nem is voltak az expozéval megelégedve, de ez korántsem rontja le az expozé értékességét s abban talán, pártkülömb- ség nélkül meg lehet egyezni, hogy a mit a miniszter az ipar-politikára s iparunk fellendítésére vonatkozólag mondott s a mit az iparpártolására nézve hogy ugymondjuk az egész országhoz szólva, javaslatba hozott, abban nagyon sok az igazság. A miniszter sem zárkózhatott el annak a ténynek konstatálásától, hogy iparunk alig számba vehető s a mi van is, külömböző okokból nem versenyezhet a külföldivel. Érezzük, látjuk, hogy ezen minden erőinkkel, minden rendelkezésre álló s tehető eszközökkel segítenünk kell, mert országunk fejlődésének, boldogitásának egyik igen jelentős alapköve egy hatalmas, versenyképes ipar s látjuk, be kell látnunk, hogy abban az óriási világversenyben, melyben a nagyhatalmú állasra való tekintet nélkül, a nemzetek állanak, osak úgy leszünk képesek megállani, ha virágzóipart, kereskedelmet tekintve. a midőn az egyes állampolgároknak anyagi jóléttót általa emeljük, fokozzuk az állam gazdasági vagyoni erejét. Sok mindent, helyes és helytelent összeírtak s összebeszéltek arról, hogy mi minden is kell iparunk felvirágoztatásához, de a legszebb javaslatok is csak az óhajok himes mezején maradnak mindaddig, mig ná unk az ipari foglalkozásnak becsü- lóse minden rétegében a társadalom nak, gyökeret nem ver s a mig az intelligensebb eleme az országnak az ipari foglalkozástól teljesen elzárkózik. Ebben látta s meggyőződésünk szerint helyesen látta a miniszter, az ipar-pangásának legfőbb okát. Az állam megteszi a maga kötelességét annyira, a mennyire a rendelkezésére álló eszközökkel lehetséges. Támogatja anyagilag a fejlődő ipart, állít fel szakiskolákat, de az állami tevékenység nem pótolhalja az iparfejlesztése körül azt, mit megtenni a társadalom tehet s a társadalomnak kötelessége. Az állam bármily irányú tevékenysége, bármilyen áldozatkózsóge egy államban sem teremtett virágzó, nagy ipart, azt csak a társadalom teheti meg, a hatalmas alkotó erejével. Nálunk a társadalomban, a ma- gyarnép sajátságos előítéletében az ipari foglalkozás iránt rejlik a legnagyobb akadálya az ipar kifejlődésének. Mit ó" a sok ipar-iskola, ha nincs a ki látogassa s mit ér a legszebb inteutió a magyar ipar pártolására, ha nincsen kellő szakképzett s olyan iparos, ki a versenyt a külföldi iparosokkal felvegye ! Isten csapása rajtunk, hogy a magyar ember csak két foglalkozást kultivál : a mezőgazdaságot s a hiva- taloskodást, az-az helyesebben a maHÍRROVAT. A férj-jelölt. Szatmár, augusztus 23. Ennek a szájról szájra járó kis pletykának a hőse egy áltlánosan ismert szatmári úriember; a hősnője pedig egy eladósorban lévő szép vidéki leány, aki hosszabb idő óta szatmári rokonainál időzik — fórjkeresés szempontjából, A szép kis férj fogónak alig hogy Szatmárra jött, akadt egy bámulója Az ösmerkedés hamar megtörtént és attól fogva a fiatalember mindennapos vendég volt a kisasszony rokonainál A család már befejezettnek látta a házassági ügyet, mert a fiatalember nap-nap után érthetőbb beszéddel magyarázta, hogy milyen szükséges, milyen üdvös dolog a házasság. Offen- zivába azonban még nem lépett és a család egyre fokozódó türelmetlensége daczára sem kérte meg a leány kezét A napokban aztán dűlőre jutott a házassági ügy A férj-jelölt fiatalember akkor már körülbelül a huszonötödik vacsorát ette végig a lányos háznál. Amikor szivarra került a sor, a hölgyek ügyesen visszavonultak. A fiatalember nem győzte dicsérni a kitűnő kosztot és a szép leányt. — Igen igen — türelmetlenkedett a családfő — de most már beszéljünk komolyan a dologról. — Éppen ezt akartam mondani — szólt a fiatalember. — Nos hát tetszik önnek a leány? — El vagyok ragadtatva. Micsoda menyecske lesz belőle! — Úgy e ? ! Tehát ön . . . — El vagyok ragadtatva! — Ugyan kérem — szólt idegesen a családfő, ne legyen már annyira elragadtatva, hanem beszéljen világosan : vagy nem veszi el ? — Én kérem ? — Hát nem is én ! — De hiszen én egész más szándékból voltam bátor önöknél látogatásokat tenni. — Más szándékból ? Hát ugyan mi a osudaszándékból eszik itt már egy hónap óta. Nem vagjmk ón traktéros ! — Szó sincs róla kérem. Hiszen a félreértés köztünk nem olyan nagy, mert az ón czólom is az, hogy bekössük a kisasszony fejét. — No hát akkor ? Csakhogy ón nem lehetek az a sze rencsés . . . Én érzem, hogy nem tudnám a kisasszonyt boldoggá tenni. Legalább nem úgy, ahogy ő megérdemli . . . — Hát akkor mi az ördögöt akar itt már hetek óta ? Őrült maga ? . . . — Szó sincs róla kérem ... Én szabad óráimban házasságközvetitö vagyok . . . A „férj-jelölt“ gyorsabban és korábban távozott, mint gondolta volna .. . T — ó. * Személyi hir. Tecsői Móricz Péter cs. és kir. kamarás, drinápolyi consul, Móricz Lajos ny. kir. törvényszéki elnök fia, családjával városunkba érkezett és szabadság idejének egy részét szülői körében tölti el. * Esperes választás. A tisza- vidéki ág. hitv. ev. egyházmegye S.-A.-Ujhelyben tartott közgyűlésén egyhangúlag Bortnyik György kölesei lelkészt választotta meg ismét, újabb 6 évre esperessé. ° Közjegyzői kiuevezés. Az igazságügyiminiszter a nagykárolyi közjegyzői állásra Nemestóti Szabó Antal nagykárolyi gyakorló ügyvédet nevezte ki. * Igazságügyi kinevezés. Az igazságügyiminiszter Moys Győző kecskeméti kir. törvényszéki joggyakornokot, a nagysomkuti kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. * Kinevezés. Sarkadi Adolf szatmári vasúti főmérnököt, a kereskedelemügyi miniszter Nyíregyházára osztálymórnökké nevezte ki. Tanügyi kinevezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter a szatmári állami népiskolákhoz Papp Já- nosnó szül. Madzsar Bella, Kőrösmezei Erzsébet és Horváth Erzsébet h tanítónőket rendes tanitónőkül nevezte ki. * Hymen. Kosári István budapesti áll. főgim. tanár eljegyezte brassói Szűk Atalát, brassói Szűk Lajos beregszászi kir. törvsz. bírónak és feleségének Ékkel Gizellának szép és kedves leányát. “ Esküvő. E hó 15-ón tartotta esküvőjét Felsővisón Orosz Mihály kir. aljárásbiró Krüzselyi Blanka k.-a.-nyal, néhai Krüzselyi Bálint jogtanár és Pellády Erzsébet ursszony szép leányával. * Gyászhir. Seregi József köz- és váltó ügyvéd f. évi aug. hó 21-ón Budapesten délután 3 órakor hosszas szenvedés után élete 80-ik évében jobblétre szonderült. Hült tetemei f. évi aug. hó 23-án, délután 4 órakor tétettek örök nyugalomra. Seregi Jó- szefnó szül. Dubai Jozefa neje. Özv. Ruprecht Antalné sz. Orosz Anna. testvére. Unger Gusztávnó sz. Seregi Aranka, Bachó Kálmánná sz. Seregi Irma, Millig Adámné sz. Seregi Etelka, özv. Gavora Józsefné sz. Seregi Jolán, Seregi Árpád, Seregi Béla, dr. Seregi Zoltán, gyermekei : Unger Gusztáv, Bachó Kálmán, Millig Ádám vejei : Seregi Árpádné szül. Gonda "rma, dr. Seregi Zoltánná sz. Martin Erzsébet, menyei. Számos unokái és dédunokái gyászolják az elhunytat. * Köszönetnyilvánítás. A szatmári tűzoltók, Mikola, Egri, Szárazberki, Homokiak és mindazok, kik nálunk megtörtént nagy tűz alkalmával önfeláldozólag az oltásban közre működtek, fogadják a leghálásabb köszönetünket. Mikola 1904. aug. 22. Kölcsey Antal és özv. Galgóezy JenÖnó Köszönet nyilvánítás. Mindazon jó ismerősöknek és barátoknak, kik néh. férjem temetésén megjelenni szívesek voltak és ezzel mintegy osztoztak bánatomban, őszinte köszö- netemet fejezem ki. Özv. Kávási Sománó. * Kossuth Lajos nevenapja. Szatmármegyei függetlenségi párt Kossuth Lajos szelleméhez fordul és a meg nem alkuvás apostolának névnapját meg akarja ünnepelni, hogy az ö emlékéből mentsünk erőt a küzdelemre s öntsünk bizalmat abba a népbe, a melyik hitében,1 lelkesedésében, hazafiul kitartásban annyira csalódott. Augusztus 28 án Botpaládon ünnepük meg Kosuth Lajos névnapját s erre a párt tagjait ezen utón is meghívja Az ünnepély részletes programmját az alábbiakban közöljük. Program: 1. Szózat. Előadja a botpa- ládi énnekkar. 2. Ünnepi megnyitó beszéd, Luby Gézától 3. Kossuth Lajos emlékezete. Biki Károlytól. 4. Yendégképviselők felszólalása. 5. Bezáró beszéd. Thury Zsigmondtól. 6. Hymnusz. Előadja a botpaládi énekkar. A Pártgyülés augusztus 28-án délután 5 órakor kezdődik. Este 7 órakor tánczmulatság a botpaládi erdőn, jó czigányzenekar mellett, melyre a párt tápjainak családjai szívesen láttatnak. * Főszolgabírói pályázók. A Dienes Dezső halálával megüresedett nagybányai főszolgabírói állásra több pályázó nevét emlegetik. A hírek szerint pályáznak Domokos Ferencz erdődi főszolgabíró, Dr. Péchy István vármegyei másod aljegyző, Dr. Komo- róczy Iván csengeri h. főszolgabíró és Kováts Sándor nagybányai járási szolgabiró hivatalvezető tb. főszolgabíró. * Költözködő halott. Ezelőtt mintegy 11 évvel Dinnyés Gábor szentesi lakos látogatóba jött Szatmárra vejéhez, Yajnai Lajos építészhez. A látogatás alatt hirtelen megbetegedett és meg is halt. Itt temették el. Most a család visszakivánta a halottat. A hatóság helyt adott a kérelemnek és a holttest maradványait 11 óv múltán augusztus 19-ón ásták ki a temetőben. Az átszállításnál a hatóság részéről dr. Vajai Imre kerületi orvos és Papp István rendőrtiszt voltak jelen. Megemlítésre méltó, hogy az érczkoporsó, melybe Dinnyés temetve volt, több helyen behorpadt. A holttestből csupán a csontváz maradt meg, ellenben a ruha teljes épségben volt a csontrószek felett. A töldi maradványokat a szokásos óvó- intézkedések megtétele mellett vitték el Szentesre. * Érdekes áttérés. Az egri főszékesegyház a napokban érdekes áttérés színhelye volt. Fekete Mihály József kárpitos tért át a zsidó vallásról a kathoükus vallásra. A kikeresz- telkedést az teszi érdekessé, hogy az áttért már hetven óv körüli aggastyán. Tehát „az emberi kor legvégső határáig“ élt a zsidó vallásán s — a mi ritkaság — csak élte alkonyán hagyta ott ősei hitét. * A Miskolczi iparművészeti kiállítás. Miskolcz város társadalma az országban a második kezdeményező lépést kísérletté meg : a szép iránti PÍP Uj könyv- és papirkereskedés. Az összes intézetekben használt ranHönyileK pjT oooooooooo Kuszát Maflát könyv-, zenemű- és papirkereskedésében kaphatók. —^-----— Szat máron, Deák-tér 9. sz. (Dr. Lengyel Márton ur házában.) A „Pannónia“ szálló mellett, o o o o Legolcsóbb árban kaphatók: Rajz-eszközök, vonalzók, rajztömbök, füze- zek, jegyzőkönyvek, valamint mindenféle papír-, iró-, rajz- és festőszerek, o o o o o o Használt tankönyvek és szótárak - jó állapotban — félárban kaphatók. 2;yar intelligensebb nép rétegből job- jadára csak gazdák s honorátiósok terülnek ki. Pedig a tehetség más, íaszonhajtó foglalkozások iránt is nem hiányzik a magyarból, de meg van bennük a bizonyos előítélet, mely a múlt dicsőségéből datálódik, minden más foglalkozás iránt. Vájjon nevelteti-e az inteligen- sebb elemhez tartozó ember iparosnak a fiát ? Elvétve akad eg}' olyan okos, olyan liberális ember, a ki ha észreveszi hogy fia nem boldogul a tudományos pályán, iparosnak adja. A legtöbb szülő azonban szívesebben vállalja, ha fia a honorator pályán, valami alantos tisztséget tölt be s marad egész életén át nyomorgó közönséges sarlatán prolelárnak, mint- íogy kikópeztetnó az ipari pályára. A magyar mániával özönlik ez u, n. tudományos pályákra, s mániával beamtereskedik, lesz ügyvéd, orvos vagy máshasonló foglalkozású állampolgár. S miután lehetetlenség, hogy a honorátió-pálya annyinak el fogadható existencziát nyújtson, nyomorog s tengődik napról-napra egy nagy számuk, a mig az ipari pálya kínálva kínálja magát a jobb anyagi körülmények között való megélhetésre. Helyesen mondá a miniszter, expozéjában, hogy mig a társadalom mindent el nem követ arra, hogy az ipari pályára minél többen, a születésüknél fogva intelligensebb elemek menjenek, addig a magyar ipart virágzóvá tenni nem lehet s ezen nem az önálló vámterület s sem semmi más törvényhozási constructio nem fog és nem tud segíteni, csakis a társadalom maga s annak az egészséges társadalmi felfogásnak kiépítése, hogy minden becsületes munka egyforma becscsel, egyforma értékkel bir s hogy az ipari foglalkozás ad, adhat olyan társadalmi állást és tekintélyt, mint a milyet a mezőgazdasági vagy a honorátiói foglalkozás ad.
