Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)

1903-10-29 / 87. szám

Szatmár, 1903. csütörtök október tii 29. 87-ik szám, SZAMOS, 'S POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP^L. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. 4 politikai kibontakozás nehézségei. A politikai válságból a kibontakozás ut­jai ma sokkal nehezebbek, mint ezelőtt pár hónappal lettek volna, midőn az elhatáro­zások gyors egymásutánja még nem nehe­zítette meg a helyzetet. ' Most a kibontakozás főnehézsége ab­ban áll, hogy nem lehet visszacsinálni az azóta történt eseményeket. Chlopy alaposan eltorlaszolta a békés megoldás uiját s most nem marad más hátra, mint az, hogy vagy az osztrák-íelfogás módosuljon a tekintetben,' hogy a vezényleti nyelv megállapítása ki­zárólag a felségjog körébe tartoznék, vagy a helyzet tovább is fennmarad beláthatlan következményeivel együtt Tulajdonképen az a kérdés, ami élére állíttatott, gyakorlati szempontból nem is olyan döntő jelentőségű, ha azt a törvény félremagyarázhatlan értelmében nézzük, mert a vezényleti nyelv megállapítása akár a ki­zárólagos felségjog körébe tartoznék, akár a törvényhozás, tehát a király és nemzet együttes hozzájárulása alapján történik, a végső döntés mindkét esetben a király ke­zében van, mert alkotmányunk értelmében SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők a törvények a kiráiy szentesítésével jöhet­nek létre. Ma már- az a kérdés, hogy a vezény­leti nyelv megállapításának joga kizárólag a felségre ruházott jog-e, vagy a nemzet törvényhozásának és a királynak együttes joga, — ez a kérdés, mondjuk, nem lappang­hat tovább. Ha tovább is latens kérdés maradt volna, természetes, hogy az alkot­mányos élet gépének kerekei mozgásba vol­nának hozhatók, a nélkül, hogy jogelisme­rés vagy jogfeladás történnék akár a ki­rály, akár a nemzet részéről. A kibontakozás nehézsége abban rej­lik, hogy a magyar vezényleti nyelv megál- lapittatása mint nemzeti kivánalom, tehát mint a nemzetnek adandó kedvezmény ál­líttatott fel, holott az 1867. XII. t. ez. 11-ik szakaszára való hivatkozással ehhez a tör­vényhozásnak, tehát a királynak és nemzet­nek együttesen van joga. Rohonyi Gyula, orsz. gyűlési képviselő é kérdést tárgyalván „a felségjogok és a nemzeti törekvések“ c. czikkében, kifejti, hogy az 1867. XII t. ez. 11-ik szakasza egyáltalán nem teremt oly legfőbb haduri jogot, mely a vezényleti nyelv tekintetében való rendelkezést a királyra ruházná át. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Hogy az egész hadseregnek egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó alkotmányos fejedelmi jog nem vonatkozhatott a vezénylet nyelvére is, semmi sem igazolja inkább, mint az, hogy a 1868-ik évi XLI. t. ez. 18-ik szakasza a honvédség nyelvéül, — daczára annak, hogy a honvédség is kiegészítő része az egész hadseregnek — a magyar vezényleti nyelvet állapítja meg. Hasonló intézkedés történik a népfölkelésről szóló 1886-ik évi XX. t. ez. 7-ik szakaszában is. Ennélfogva a törvényhozás, a király és országgyűlés tör­vényalkotás rendjén határoznak a honvéd­ség és népfölkelőség szolgálati nyelvéről. Hogy a vitatott kérdésben a magyar felfogásnak van törvényes jogalapja, az a hivatott törvények rendelkezéséből is kitet­szik. Tény az, hogy a törvény magyarázata az idézett szakasznál el nem kerülhető -s elöbb-utóbb e magyarázat alapján kell a kérdést megoldni s h nni tudjuk, hogy ki­rályunk, ha bátor és bölcs tanácsadók a bécsi befolyást ellenőrizni tudják, nem is fog kitérni azon törvény alkalmazása elől, melyet II. Lipót király 1790. évi dekrétu­mának 12-ik czikkében kijelentett. Ez a sza­Légyott. Irta: Wolfgang Madjéra. Ha megtudná azt jó anyám, Leánya most veled hol van Te, te kedves, gonosz ember, Mit is gondolna énrólam ! ? Ne szólj ! — Az orgona leheli illatát. Figyeld csak a rigó halk, ábrándos dalát. Igen az orgona virág . . . De nézd, nem jön amott néném ! ? Fehér köténye már látszik, Most még kikerülhetném én! Ne szólj 1 — Lenn ott a folyóparti fövényen, Csak a kövek csillámlanak a hold fényében. Igen, igen a holdsugár . . De figyelj itt a zörrejre, Én azt hiszem valaki most Halk lépésekkel jő erre. Ne szólj,! Már csend borult le az egész tájra. A kis Ámor suhan ép éji útjára. Forditotta : Szilágyi Ivor. ©J-ÍS! Az uj doktor. Domahidi Gáspár megelégedetten sétált végig a nagy akáczos udvaron, a melynek vége oda szolgált egészen a vasúti állomáshoz. Ez időtájt ugyan máskor mindig délutáni álmát szokta aludni Gáspár a nagy verenda lefüggö­nyözött üveges ajtaja mögött s jaj volt annak, aki ezt a szendergést, meg akarta zavarni. Ö maga tiltotta el magát az ósdi pamlagtól s a forró napban kéralelgette a vasúti töltés sár­gára pörkölödött füvét. A vonatra várakozott Gáspár ur s nagyon nagyon meg volt elégedve magával. Úgy érezte magát, mint valami diadalmas hadvezér,' aki a győzelmi zsákmány megérkeztét várja, hogy lábai elé rakják. Egész lényén meglátszott Gáspár urnák ez a lelki állapot. Máskor örökké ránezba szedett szemöldökének tüskéi mintha barátságosabban meredtek volna előre s még hangja is engedett valamit érdességéből, amint magamagában beszélgetett. Domahidiné, aki a verendáról nézte Gás­pár urát, amint gömbölyű alakjával tova gör­dült a hosszú fasorban, önkénytelenül elmoso­lyogta magát. O tudta csak az igazi okát Gás­pár nagy megelégedettségének s ha nem is osz­tozott teljes mértékben férje ura örömöben, ta­gadhatatlanul megelégedetten várta a követ­kezményeket, amelyek végre alapos változást idéznek elő házi életükben. Tulajdonképpen a Sárika rovására készült itt valami. Sárika egyetlen leánya volt Doma- hidiéknak, akik nagyon is különös viszonyok közt éltek. A kis faluban senki sem volt tisz tában, hogy miképpen állnak Domahidiók. Va­lamikor gazdag ember volt Gáspár ur s nagy befolyású a vármegyén. A vagyon arányában fogyott aztán a befolyás is, amikor a Lörincz- házi pusztán is túl kellett adni Gáspár urnák, annyira megcsappant a tekintélye, hogy a sa­ját fiát sem tudta beválasztatni szolgabirónak. Nagy keserűséget okozott ez Gáspár urnák, elannyira, hogy teljesen visszovonult az úgy­nevezett közélettől. Ekkor történt, hogy a körorvosi állás megüresedett Lőrinczházán, miután az öreg Halmi bácsi negyven esztendei szolgálat után elköltözött az örök nyugalomba. Gáspár urat, aki jó barátságot tartott az öreg doktorral, ez Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czípóMtára W** ***>**[* *> **§**]• \\ az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek ITMWyfJUK • • “ezipők és csizmák a legjobb kivitelben. - - — Jk

Next

/
Oldalképek
Tartalom