Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)
1903-10-15 / 83. szám
XXXV. évfolyam. Szatmár, 1903. csütörtök október hó 15. 83-ik szám. SZAMOS POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. LAP. Előfizetési ár: Ijész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Városi közgyűlés. Szatmár-Németi szab. kir. város törvényhatósága, f. évi október hó 12-én tartotta rendes havi közgyűlését, melyen Hu- gonnai Béla grót. főispán elnökölt. A közgyűlésen, tekintettel azon körülményre, hogy három rendbeli választás volt, a bizottsági tagok igen nagy számban jelentek meg. Elnöklő főispán röviden üdvözölve a közgyűlés tagjait, a közgyűlést megnyitotta, mire a polgármester havi jelentését olvasták fel, melyet a bizottsági tagok tudomásul vettek. A polgármester havi jelentése első sorban is megemlékezett a múlt hónap közegészségügyi viszonyairól s örvendetesen jelentette, hogy a járványszerüen fellépett hastífusz és a vörheny csaknem megszűnt, nemkülönben a különböző állatbetegségek annyira javultak, hogy a több hónapon át való zárlat feloldatott és az állatvásárok megnyíltak. Az egészségügyre vonatkozólag a polgármesteri havi jelentés megemlékezik arról is, hogy a múlt hóban itt járt dr. Hajós egészségügyi felügyelő, ki a városunkban észlelt tapasztalatairól teljesen kielégi- ! tőleg nyilatkozott. A jelentés végül beszámol a tüzér és huszár laktanyák építésére vonatkozó vegyes bizottság tárgyalásáról, melyet lapunk előző számában annak idején részletesen közöltünk. Dr. Törseök Károly kérdést intézett most a polgármesterhez, hogy az általa beadott és az önkéntes adó fizetések el nem fogadását tartalmazó indítványa miért nincsen napirendre tűzve? Polgármester válaszában a szervezeti szabályrendelet 16-ik §-ára hivatkozva, kijelenti, hogy az indítvány a közgyűlés előtt való napon, azaz vasárnap délelőtt 10 órakor adatván be, oly napon tehát, midőn hivatalos óra nincs s igy tekintettel az indítvány fontosságára, a tanácsnak nem volt módjában azt a közgyűlés elé terjeszteni, kéri válaszának tudomásul való vételét. Küzgyülés tagjai e polgármester válaszát dr. Törseök Károly kivételével tudomásul vették. Ezután a I., és II. oszt. aljegyzői, nemkülönben a gazdasági tanácsosi állás betöltésére kerül a sor. A kijelölő bizottság tagjai a következők lettek: Korányi János, Uray Géza, Ve- réczy Antal, Keresztszeghy Lajos, dr. Fech- tel János dr. és Fe;es István dr. Az I. aljegyzői állásra Pap Zoltánt, mig a II. aljegyzői állásra Demkő Sándort és Seeberg Ármint jelölték. A jelöltek közül 'Pap Zoltán egyhangúlag, mig Demkő Sándor 51 szótöbbséggel lett megválasztva. A gazdasági tanácsosi állásra jelölték a következő pályázókat: Árokháty Vilmost, Bartha Kálmánt, Burrián Jenőt és Szegedy Antalt, kik közül erős küzdelem után 3 szótöbbséggel Bartha Kálmán választatott meg gazdasági tanácsossá. A választások megtörténte után az esküdtek lajtsromának egybeállítására a közgyűlés Antal Kristóf, Komka Alajos, Gyu- lay Lajos és Korányi János bizottsági tagokat küldötte ki, és az ipartanácsba jegyzőül Ferencz Ágoston tanácsjegyzőt választotta meg. . Az iparos és kereskedő tanoncziskola ügyében a közgyűlés elhatározta, hogy ez évben is felir a segélyezés iránt az illető minisztériumokhoz, továbbá átiratot küld a debreczeni kereskedelmi és iparkamarához. Miután a kántorok és segédlelkészek Á helyi hajón. Mikor a tavaszi napsugár első hevesebb csókja zizegő bogár-rajokat mozgósít a bársonyos fűszálak hüs árnyékában, a fővárosi ember belsejét valami ideges nyugtalanság lepi el. Képzelete titokzatos ábrándokat termel a levegőről. Milyen szép dolog is az a levegő! Már t. i. az az igazi levegő, künn a szabadban, hol a fecskék vidáman hasogatják, hol nincs elpancsolva mindenféle ártalmas illatokkal, hol tisztán kapható, mint a legenda szerint, Budán a vörös bor. Hiába, csak a fővárosi ember tudja méltányolni a levegőt. Hát még ha a tiszta levegőhöz tormás virslit is ehet és olcsó sört ihat! Ez a boldogság ideálja. Hála neked, oh dicső természet, hogy ez az ideál nem tartozik az elérhetetlenek közé. Ezekből könnyen kimagyarázható, hogy a kirándulási düh miért harapódzott el oly rohamosan a fővárosi lakosság alsó százezrei között. A legfavorizáltabb kiránduló helyek egyike kétségtelenül Promontor, hová tavasz tói kezdve késő őszig ezrivel szállítják a kirándulókat a fürgén közlekedő helyi gőzösök vasár és ünnepnaponkint. Promontor nevéhez valami különös babonás hit fűződik. Alkoholja iránt szent borzalmat érez a budapesti borzsuá. Emberemlékezet óta még nem volt rá eset, hogy valaki onnan józan fővel tért volna vissza. Mértékadó polgári körök felfogása szerint ez egyenlő volna a becsület vesztéssel. Az ilyen embert egyszerűen boycottálnák minden úri s minden asztaltársaságból. Élénkebb, mozgalmasabb képet alig lehet képzelni, mint a minőt vasárnapi estéken az a hajó fedélzete nyújt, mely Promontorról szállítja vissza a kirándulókat. Képzeljünk el 5—600 embert, férfit, nőt, gyereket vegyesen egy himbáló vízi járómüvön — becsipett állapotban. Enyelgés, nevetés, kaczagás, dalolás, káromkodás, sikolyozás, csodás harmóniába olvad össze. Ä levegő, ha nem is balzsamos, de fűszeres; kissé talán nagyon is fűszeres. És e fűszeres illatot bizony nem Arábiából importálták, de nem is emlékeztet se mósuszra, se pézsmára. Ha az érdekes képet, néha vulkánikus megnyilatkozásaival, egy angol végignézné, a következőket jegyezné naplójába : „A Duna-folyam hullámverése az oczeá- néra emlékeztet. A rajta utazókon a tengeri betegség legklasszikusabb tünetei mutatkoznak.“ Egy szép, csillagsugaras vasárnapi estén magam is a hajó fedélzetén üdöngtem. Pirulva teszek vallomást, teljesen józanul. Uraim! Önök szívesek lesznek mentségemet meghallgatni. Valami hatodrendü konyakgyárba voltam hivatalos. Az ott termelt három csillagos ital oly inpertinens iz volt, hogy én akaratom és jobb meggyőződésem ellenére józan maradtam. Uraim! csak az vessen rám követ, ki soha rossz konyakot nem ivott. Velem szemben egy potrohos hasú kefekötő mester foglalt helyet. Szükszéges-e mondanom, hogy be volt rúgva. Boldogabb arczot legszebb álmaimban sem láttam. Földöntúli kéjjel szellőztette gyöngyöző homlokát tarka kendőjével. Mosolygott és csuklott. Mellette a komaasszonya tilt, felesége a másik oldalon trócselt az asszonyokkal. A derék kefekötö boldogsága tökéletesnek, abszolútnak látszott. De mégsem; valami apró hibája mégis akadt e boldogságnak. Csekélység az egész, a komaasszonyt szerette volna megcsókolni. De az ellenállt. — Ugyan ne bomoljon ! — Csak egy puszit- rimánkodott a pohos dón Juan. W Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat W ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb be vásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára CüSo az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek & Uv . -------- —r>zipők és csizmák a legjobb kivitelben.
