Szamos, 1903. szeptember (35. évfolyam, 71-78. szám)
1903-09-06 / 72. szám
XXXV. évfolyam. Szatmár, 1903. vasárnap szeptember hó 6. 72-ik szám. C*9c** SZAMOS .. - '< * ; • > Íj TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési áps Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában flaetendSk HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden sző 4 füléi. Gazdasági helyzetünk következményei. Most már majdnem mindenütt tisztább képe alakul meg az ez évi gazdasági ered ményeknek. Termésünk eredménye épen rosznak nem mondható ugyan, de jóval messze mögötte marad a tavalyinak. S igy, ha mindjárt nem is kell kétségbeesni a tavalyinál gyengébb termés miatt, de azért előrelátható, hogy dupla gondja lesz a gazdának az adóval, a téli szükséglet beszerzésével s a kereskedő és iparos, aki üzletének fellendülését az aratás eredményétől várta, jóval kevesebb jövedelmet fog felmutatni, mint a milyet remélt. Olyan a jó termés-eredmény, mint az áldásos országos eső, mindenütt megtermékenyíti az ország földjét. A gyenge vagy rósz termés pedig olyan, mint az országos szárazság, káros voltát mindenütt, a gazdasági élet minden ágában érezteti. Itt állunk tehát egy gyenge termés eredményével országos politikai és gazdasági válságok közepette, nehéz és drága leiadatok megoldása előtt. Honnan veszi ehhez az elszegényedett ország az anyagi erőt? Égészen más lenne a helyzet, ha nyugodalmas, konszolidált viszonyok közt érne bennünket a reményeinknek és szükségleteinknek meg nem felelő gyenge termés, akkor a nép összege könnyen elbírná azt a 10—20 milliónyi jövedelem csökkenést, melyet a gyenge termés okoz. De igy a szokottnál is súlyosabb anyagi gondok nehezednek a gazda közönségre, épenugy, mint a napszámos és cselédnépre, a melynek jó és rósz exisztencziája csak olyan közvetlenül függ a terméstől, mint a gazdáé. Igaz, hogy az adóvégrehajtás most szünetel, de bizonyára épenugy lógnak ezután exekválni, mint ezelőtt. Minden felfordulhat ebben az országban, de a kincstárnak nem szabad megrövidülnie. S nem is fog. Gondoskodnak erről az adóbehajtó ügybuzgó közegei. Ekkor aztán duplán lógjuk érezni hát- ramaradottságunk következményeit. Esztendők előtt meg volt ígérve illetékes helyen a progressiv adózási rendszer megteremtése, amely véget vetne annak a nagy anomáliának, hogy a íélszessziós gazda csak olyan arányban adózik, mint a latiíundiumos földes ur. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kisgazda jövedelmének több mint negyedrésze adókban aprózódik el, fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy a progresszív adó mennyire ellensúlyozná a gyenge termés kedvezőtlen hatását. És ha valaha, úgy most a gyenge termés után kell munka, kenyeret és pénzt adó közmunka az üresen maradt magyar munkás kezeknek. Több mint 150 millió koronányi beruházásról szóló törvényjavaslat fekszik a képviselőház asztalán, hasztalanul várva az elintézést. Ha csak harmadrészt, ötven millió koronát használnának fel ez órási összegből, milyen nagy megköny- nyebülésére lenne ez az ország munkás népének, kereskedőnek és iparosnak egyaránt. Mostani gazdasági helyzetünk következményei minden oldalról oly súlyosan nehezednek megyénkre s az egész országra, hogy ha nem sikerül ellensúlyozni a bajokat, még szomorúbb képe alakul meg a jövőnek a jelenleginél is. Felhívás Szatraárvármegye közönségéhez! Kétszáz éve annak, hogy először szólaltak meg II. Rákóczi Ferencz harsonái küzdelemre, véres csatákra, fényes diadalokra Szigettől Jaremczéig. — Irta: Németh Jenőné. — Minden kirándulás alatt, még a száraz földön is érheti a társaságot a zátonyra jutás veszedelme. Az egyik vonat siet, a másik késik és a megrőkönyöd tt társaság közbiil hoppon marad, kitéve három és fél órai várakozás borzalmainak. Velünk történt. A férfiak a várótermet játékteremmé alakítva, vígan alsóztak, a nők miután elpusztították az egész anzichts- készletet és a beszédbe is belefáradtak — ebből láthatják kérem, hogy a helyzet nem volt mindennapi — tehetetlen kétségbeeséssel néztek egymásra. A nők Közt voltam magam is és mint a vizbefuló a szalmaszáion kaptam az eszmén, bosszúmat az ártatlan olvasón kitölteni egy úti levél megírásával. Bocsássanak meg, gondoljanak arra, hogy mindnyájunkat érhet baleset. De kezdjük elölről. Szigetről indultunk el vonaton a hires kőrösmezei vonalon keresztül Jaremcze lengyel nyaraló telep megtekintésére. Kőrösmezőig zuhogó záporban mentünk, mi cseppet sem akadályozott abban, hogy rajongva ne szemléljük az ufc csodásnál csodásabb változatait. Mint egy egymásból folyó koszorú lán- czolata, váltakozott a fenyves és lombos erdők sokasága s a hegykoronától szőke, omló, fodros hajtenger gyanánt csavargóit a bájos Tisza. Mintegy tudatában csábos mivoltának kaczérkodva játszik velünk bujócskát s majd itt, majd ott bukkan élőnkbe. Egy óriás sziklafal mögé rejtőzik hirtelen, hogy nemsokára más oldalról lássuk karcsú tutajokkal megrakodva tovasik lani, miközben habjai enyelegve csókolgatják a partokról föléjük hajló füzek ágait, szüntelenül csobogva-csevegve, mintha üdvözölnék őket, vagy búcsúznának tőlük. Az égbe nyúló hegyek ormain, foszlányos felhők kergetőznek ; talán a vihar óriási szellemei viaskodnak a légben és rengő hófehér szakálluk érinti a fenyők lombjait. Bűbájos kép a maga rejtelmes vadságában. Vonatunk Erdészvölgynél állott meg s igy alkalmunk nyílt gyönyörködni szegény Rudolf trónörökös vadászkastélyában. Csupa fenyő és fenyő mindenfelé ; balzsamos levegő hatol be a kupé ablakán ; a vonat csak pár pillantást enged a gyönyörű völgynek és tovább robogunk. Lehetetlen fel nem említeni az eső elől menekülő, jelenleg a vadászkastélyban nyaraló apáczák érdekes csapatják Innen mind magasabbra és magasabbra kapaszkodott a vonat és most már csak a miatt voltunk zavarban, hogy a szüntelen szebbnél szebb képet nyújtó tájat melyik oldalról nézzük. A nagy eső a kupé folyosóját tele csapta vízzel és mi a nagy pocsolyában szaladgáltunk egyik ablaktól a másikhoz, nagy mulatságára a flegmatikusabb utasoknak. Kőrösmezőn megebédelve átültünk a lem- bergi vonatra. Itt már minden lengyel volt : felírások, kalauz és bábeli nyelvzavar zsibongott körültünk. E fölötti érdeklődésünket uj esemény váltotta fel, mert egyszerre meggyuj- tották a lámpákat s csakhamar herobogtunk egy tunelbe, melyen körülbelül 5 perez alatt haladtunk át. És ezzel átléptük Magyarország határát. Innen kezdve folytonos fenyő-rengetegek közt haladtunk ; közbe minden oldalról nyaraló telepek — csupa fából épült gyönyörű kártyaházak — suhantak tova hihetetlen sokaságban. Olyan az, mint valami pajkos hegyi tündér szeszélyes gondolata ez a vadonban elszórt tömérdek kedves haszontalanság. A vonat megállott és élvezettel gyönyörködtünk a szép panorámában, mikor szemünk egyszerre megakad egy felénk integető férfi csoporton. Hihetetlenül nézünk körül. — Csak nem nekünk szól ez ? — A kupéból mindenki 1 Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára FTmiDTmD7ÍiDf(DcM I Az előrehaladott nyári idépy miatt a njég raktárom levő nyári szikes czipők riy^üllllDZtübopI I mmmmmmm—mmmmmmmmm eredeti gyári árakon kaphatók, i
