Szamos, 1903. június (35. évfolyam, 45-52. szám)
1903-06-07 / 46. szám
XXXV. évfolyam. Szafmar, 1903. vasárnap június hó 7. 46-ik szám. ■\ v f> Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindefanemü dijak Szakmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Á búza és szénapiacznak az Istvántlrre való áthelyezéséről. Közelebbről több szatmárnémeti lakos s köztük számos bizottsági tag a heti pi- acz megosztása tárgyában oly irányú kérelmet terjesztettek elő, hogy a búza és szénapiacz a németi részi Istvántérre helyeztessék át. Ez a terv, mely már régebbi óhajtás tárgya, úgy látszik nem sok idő múlva meg is tog valósulni, mert azok az indokok, melyeket a kérvényezők telhoznak, nem csak a németi részen lakók iránti méltányosság, hanem az elhelyezés czélszerüsé- gének szempontjaiból is a terv megvalósítása mellett szólnak, Az ügyet Tankóczi Gyula főkapitány maga is tanulmánya tárgyává tette s egy a Tanácshoz intézett javaslatában határozottan a terv kivitele mellett foglal állást. Tankóczi Gyula főkapitány javaslatának részletes megindokolásából a következő főbb érveket ismertetjük, melyek első tekintetre is a nevezett piacz áthelyezése mellet szóknak. A tervezett áthelyezés a piaczot látogató közönség érdekét nem érinti, mert a i központi vásártérről az Arpád-utcza és az István-tér távolsága közti különbség alig jöhet tekintetbe, ellenben a búza és szénatermelők érdeke nagyobb mértékben lenne kielégítve, mert ezen termények nagyrészt Németiből és a várostól északra eső vidékekről szállíttatnak be. E kényelmi szemponton kivül az áthelyezés mellett szól még a köztisztaság is, mert mig ma a szénás szekerek az egész várost beszórják hulladékaikkal s mig ma egy elnyújtott rendezetlen terület szolgál a jelzett terhelt szekerek befogadására, addig az uj terv megvalósításával e szemeteléstől megszabadulunk, nem is szólva az esősidőbeli állopotról, midőn a szekerek agyig, az emberek nyakig járnak a sárban, a melyen még akkor is időszerű volna segíteni, ha az Arpád-utczai vásártér továbbra is fenntartatnék. De szépészeti szempontok is szólnak a terv mellett. A széles Árpád-utcza kevés áldozat mellett szép fasorokkal a város egyik díszes, a közegészségre kívánatos, páratlan szép utczájává volna átváltoztatható, mely a város egy nagy környékének volna alkalmas szórakoztató, gyermekeknek játszó helye. Budapesten, nagyobb városokban jóval kisebb helyeket is beíásitanak a köz- egészségügy érdekében, s bizony nálunk sem felesleges cselekedet ily befásitásokról gondoskodni ott, hol mód és alkalom nyílik rá. Ha ugyanez hozható tel az István- tér mellett is, mi szintén helyes, e részben az előny Arpád-utcza mellett szól, mint, mely a vasúti nagyforgalom útjában s a város zsúfoltabb részéhez mégis közelebb esik mint az István-tér. Ezen indokok fel- torolásával, a főkapitány javasolja, hogy: a) mindazok az áruk, melyek eddig az Arpád-utczán árusittattak, széna, szalma, fa, búza, tengeri, zab stb. faszén, fanemüek az Istvántérre helyeztessenek át, b) az Árpád-utcza a fennálló forgalom lebonyolításához szükséges hely kivételével beíásittassék, s annak a városi kertész utján való foganatosításával gazdasági tanácsos megbizassék. Ezen kijelentéssel egyidejűleg íelhivandó volna azonban a mérnöki hivatal, hogy az Istvántérnek áru- helylyé való átalakítási tervét és költségvetését mielőbb elkészítvén mutassa be. A mi egyeseknek az István-téren egy uj hetivásár tartására irányuló felfogását illeti, a vé- leményes javaslat arra is kiterjeszkedik. Egy hétfő napra engedélyezendő belső kirakó váPróbaszónoklat, tartotta a szatmári status quo ante izr. hitközség imaházában 1903. május hó 16-án Dr. Jordán Sándor, fogarasi megyés rabbi. (Folyt, és vége.) Nos — úgymond — ha kényszeritesz érdemeimet megnevezni, ám legyen ! Tekints magad körül és az emberiség történetének minden lapján feltalálhatod a vallás áldásteljes nyomait. Mély sötétség boritá a földet és sűrű felhő a nemzetek látkörét (veolajich jizrach Hasem) midőn a vallás isteni fénysugara megjelent és az emberek és népek szivét megvilágositotta, felmelegitette. Én keltettem fel a szelídség és erkölcsösség fogalmát a barbárok hordái közt, akik különben (Is esz rechu chajim beivé) elevenen elnyelték volna egymást; én fékeztem az elvaduló emberi ösztönököt, tanítok erényt, jogot és igazságot; ón hirdetem a tiz párán csolatot, mely alapköve lett minden czivilizált államnak és megszelídült népnek ; buzdítom király és hazaszeretetre a vallás híveit (Dizsu esz selom hoir, hévé núszpalel bislomo se) malchusz) ; én terjesztem a felebaráti szeretet isteni törvényét (Veshavle leveacho Komocho), a mely nem csak egy családra, egy néptörzsre, egy kasztra, egy nemzetre, egy fajra, vagy fe- lekezetre, de az egész emberi nemre, minden Isten képmására teremtett lényre kell, hogy kiterjeszkedjék. Épen ma olvastuk (Mispot echod jihje lochem, kagér koezrach jihje) „Egy törvény legyen nálatok úgy az idegennek, mint a benlakónak.“ Én fűszerezem az élet örömeit, tompítom a halál csapásait. Ha fölkent szolgáimat váratlan gyász sújtja, csendes megnyugvásra, önmegadásra bírom fájó szivüket. (Esz rósr ló jifró uwgodow lo jifróm) Békét eszközlök a viszálykodók közt, egyetértésre intem a meghasonlottakat, (Drocheho darché noam vechol neszivószehó sólóm), én tanitom az embert a szükségben imádkozni, kisérem hűségesen egész vándorutján, pusztákon és sivatago- gnkon, boldogságon és boldogtalanságon keresztül (Besochbecho uvkumecho unlechtecho baderech). Én erősítem a gyengéket, támasztom a roskadozókat, tettre serkentem a tétleneket, kitartásra a lankadókat, a félénkben bizalmat gerjesztek önmaga és bizalmat Isten iránt, bátorságot és reményt nyújtok minden vállalathoz (Betach basem veasze tov); és ha már balsiker kísérte minden vállalatát, ha hajótörést szenvedett az élet tengerén és lelke zúgolódva feljajdul sorsa mostohaságán, nyomorúságán, lecsillapítom a lélek háborgó hullámzását s mentő horgonyt nvujtok neki az irás mai szavában: (Ai techa.lu eszsemkodsi .. . ani hasem mekadischem hamoczi eszchem méerecz miez- rajim) Ne vétkezz és ne háborogj sorsod hatalmas Intézője ellen, kinek utjai titokzatosak, a ki még az egyptomi nyomorúságból is felsza- baditá hajdan kétségbeesett, reményvesztett őseidet. És ha végre már az élet napja alko- nyodik, a haj megőszül, a térd roskadoz, a szem elhomályosul, az erő fogyva fogy s a halál angyala már ott settenkedik a martalékul ejtett áldozat kórágyán, még akkor is a haldokló aggastyán végvonaglásában még egyszer felpezsdül, véglehelletében m g egyszer fellángol a vallás: „Térj vissza oh lélek a te nyugalmadba, ahol az igazságos Isten meg fog jutalmazni.“ Sőt ha már elnémult az ajak és lecsukódott a szem s a lezárt koporsó a mélységbe sülyed, még mindegyre felhangzik a sir fenekéből a halhatatlanság és feltámadás vigasztaló szózata: „Nem halok meg örökre, ismét feltámadok és hirdetem Isten dicsőségét.“ így a vallás rimánkodó végtekintettel az Ítélő bíróhoz : Oh, ments meg az ón testvérem támadásaitól, aki most az emberiséget tőA Megéltetek! Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szakmar ás vidéke legnagyobb czipőra^ára. tavaszi és nyári idényre njegrendelt összes úri r^ői és gyermek • • e • valódi franezia sehewrő bőrű lábbelik. A A jk Vallás és tudomány.
