Szamos, 1903. május (35. évfolyam, 36-44. szám)
1903-05-14 / 39. szám
XXXV. évfolyam. Szatmár, 1903. csütörtök májas tia 14. 39-ik szám. Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetntk Nyllttér sora 20 fillér. A szatmár-mátészalkai vasút érdekében. Több éve már annak, hogy a szat- már-máté&zalkai vasút eszméje felmerült s az eszmének gazdasági szempontból helyes és üdvös volta évek óta folyvást érlelődött. E közben nem hangoztatott egyetlen olyan vélemény sem, mely a tervbe vett vállalatnak reálitását és hasznosságát kétségbe vonta volna; ellenkezőleg, úgy a magánkörökben, mint a nyilvánosság terén, a lapokban, sokoldalú és körültekintő szempontokból nyert kedvező megvilágítást az a czél, mit e vállalat maga elé tűzött. A mi e vasutügyet látszólag idáig késedelmezte, az is csak a vasút eszméjének életrevalóságát igazolta, mert egy ehhez némileg hasonló érdekű vasuttervezet a nagykárolyiak részéről is megindult ugyan s a tervezők már komoly akczióba is léptek, de a szat- már-máiészalkai vasút terve a közérdeklődést, a közíigyelmet arról az oldarról is nagy mértékben a maga részére hódította nyilvános bizonyítékául annak, hogy a körültekintő vállalkozás is ebben látja a sikernek biztosítékát. Szóval a szatmár-mátészalkai vasut- tervezetnek csak javára volt, hogy hosszabb ideig érlelődött, mert már idáig is kiállotta az erőpróbát a n.-károlyi részben hasonló czélu tervezettel, a mennyiben az érdeklődés a szatmár-szalkai vasutterve felé fordult s ennek eredménye az a többszőr sürgetett lépés, hogy a részvény-jegyzések már megindultak s ennek alapján a nyomjelzési munkálatok is megfognak kezdődni Egy nagy és termékeny vidék jövője van azoknak a kezében letéve, kik arra vállalkoztak, hogy az érdekeltség előtt e vasútnak hivatását, reális hasznát feltárják, gazdasági nagy jelentőségét, forgalmi előnyeit megmagyarázzák. Mert sajnos, de úgy van, hogy társadalmunk lassan melegszik bele még az oly szembetűnő hasznos tervek támogatásába is, a milyennek ez a vasutterv is mondható, hol a befektetett tőke nemcsak az általános helyzetjavulást eredményezi, hanem a részvényeseknek is meghozza a tisztességes kamatait. Nemcsak Szatmár város és Mátészalka érdekéről van itt szó, hanem az ecsedi láp lecsapolásával fölszabadult nagy terület agrikulturájáról, mely csak megfelelő forgalmi és ipari értékesítés révén nyerhet olyan nagy jelentőséget, a milyet termelőképességénél lógva nyernie kellene. Mindez pedig a tervezett szatmár-mátészalkai vasútvonallal juthatna legegyenesebb összeköttetésbe az államvasutak központosított hálózatával, az országos forgalom legtermészetesebb kapcsolatával. A közérdek szempontjából e vasutat széthúzó mellékes érdekeknek feláldozni | nem szabad és itt az ideje annak, hogy e | régen hangoztatott felíogásnak, meggyőződésnek az érdekeltség lelkes bizonyitékát nyújtsa. A leghasznosabb, legüdvösebb tervek is félúton maradnak, ha nem lépünk közösen és válvetve akczióba az ügy érdekében. Az érdekeltségi körbe vont községek elöljárói, értelmiségei ez ügyben legtöbbet tehetnek s most az ideje, hogy igazán tegyenek is s annál lelkismeretesebben fejthetik ki tevékenységüket, mert ennél a vállalkozásnál a koczkázat csakugyan kizártnak tekinthető. A kedvező terepviszonyok, melyek közt e vasútvonal áthaladna, aránylag sokkal kevesebb befektetést igényelnek, mint ott, hol komplikált földmunkálatok és áthidalások nehezítik a kiépítést. Mindent összevéve, e vasút kiépítésénél a legkedvezőbb inaugurácziók lépnek minden oldalról előtérbe s alig tételezhetjük Mari néni és Pista bácsi. Egy hét éves fiú novellája. — Irta: Gárdonyi Géza. — Mari néni szoknyában járt és kisasszony volt az emeleten. Pista bácsi ifiur volt és szivart szivarozott. Ez a Pista bácsi mindennap feljárt az emeletre hozzánk, hogy megmondja milyen az idő. — Ma szép idő van, szólott. A mire Mari néni igy felelt: — Az ám. Vagy azt mondta: — Az idő borult. Amire Mari néni azt felelte. — Lehet, hogy még ma kitusztul. Azután virágot tűzött a Pista bácsi nyaka mellé a kabátba. Jó bácsi volt ám ez. Valahányszor odaültem hozzájok, mindig adott egy krajezárt, hogy menjek el a boltba és vegyek ezukrot, de azt is megmondta, hogy ne itt a szomszédba vegyek, hanem a másik boltosnál, a melyik mesz- szebb van, mivel hogy az jobbat árul ; és azt is mondta, hogy ne siessek, mert eltöröm a lépcsőn a lábamat. Bizony nem fogadtam szót. Ki is járna lassan mikor ezukorért megy. A lábamat pedig nem szoktam eltörni. Mikor visszaérkeztem, újra Mari néni mellé ültem és szopagattam a ezukrot. Pista bácsi megsimogatta a fejemet s megint adott egy krajezárt, hogy vegyek piskótát é? jó messze menjek, lassan, mert aki siet, abból nem lesz okos ember. így ajándékozott meg négyszer ötször is egy délután, s azt hiszem, a király fiával sem bántak úgy, mint velem. Néha még Budára is átmentem török szilváért. Egyszer aztán meguntam a sok édességet. Nem kellett se ezukor, se piskóta. Pista bácsi sok krajezárt adott akkor, csakhogy vegyek valamit. Zsebre tettem a krajezárokat és kijelentettem, hogy se menni, se venni, se enni nincs kedvem. Akkor az ölébe vett és a köpenyegével betakarta néha a fejemet. Ilyenkor mindig ezuppantott. Szerettem volna látni, hogyan ezuppant a szájával, de nem mutatta meg egyszer sem. Nevettek, bogy olyan kiváncsi vagyok. Mari néni olyan piros volt mint a cseresznye. Egyszer pedig azt mondták, hogy madár jön ki a kályhalyukból, csak lessem és fogjam meg. Egész délután ott ültem a kályhalyuk előtt, de a madár nem mert előjönni, mert ők a másik szobában mindig suttogtak és ezup- pantottak. A Mari néni mamája ilyenkor sohasem volt otthon. A misékre járt és a litániákra. Egyszer korábban jött haza, mint vártuk. Pista bácsit ez meglepte. A nénit is. EDgem nem lepett meg. — Mit keres itt? — kérdezte a néni. Aztán azt mondta. — Takarodjék. Rettenetes pillanat volt! Kérdeztem aztán Mari nénit, hogy miért kellett elmennie Pista bácsinak ! — Mert nincs pénze! — felelte busán Mari néni. — Nincs pénze ? — szóltam elcsudálkozva már hogyne volna pénze. Mindig tele van a zsebe pénzzel. Egy délután Mari néni elment Pista bácsival sétálni. Nekem átadtak egy levelet. Azt mondta Mari néni: — Vigyázz a levélre s add oda a mamának. Egész estig mindig ott álltam a levél Róth Fülöp kárlsbádi ezi pora k tárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőra^tára, lUlnnntilroTfralr f f taVaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek mcycFKBZUBK X I # # # # # valódi franezia sehewrőbőrft lábbelik. # % i jk Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.
