Szamos, 1903. május (35. évfolyam, 36-44. szám)
1903-05-14 / 39. szám
íel, hogy a megfelelő erős támogatás hiányában a terv megvalósítása tovább is ké- sedelmezzék. A próba-részjegyzésekre 30 nap van kitűzve s ezt az időt teljesen töl kell használnak azoknak, kik az eszme megvalósítására vannak hivatva, hogy ezen idő elteltével e vasúti érdekeltség époly lelkesedéssel számolhasson be e fontos közgazda sági és forgalmi politika eredményéről, a minő lelkesedéssel az értekezlet minden alkalommal ez ügyet kisérte! Egy érdekeltségi tag. Yárosi közgyűlés. Szatmárnémeti szab. kir. város törvény- hatósági bizottsága f. évi május hó 11 ón tartotta rendes havi közgyűlését, a melyen a főispán távollótében a polgármester elnökölt. A közgyűlési ügyek tárgyalását egy ünnepélyes esemény7 előzte meg, a melyben közönségünknek része aligha volt, mert tudomásunk szerint ez az első eset, hogy a törvény- hatóság volt polgármesterének emlékét arcz képben megörökíti. Kétségtelen, hogy a múltban is voltak a város élén kiváló egyének, azonban az akkori korszellem az ily külsőségekkel nem sokat törődött, ma azonban el kell ismernünk, hogy az elhunyt jelesek emlékeinek megörökítésére szükség van, mert a nagy szellemek példáiból a mai kor nemzedéke sok tanulságot meríthet. Ilyen alak volt Böszörményi Károly volt polgármester, a kinek élete és működése mindenkor például szolgálhat a közpályán működöknek A mai napon megtartott arczkép leleplezési ünnepély egyike volt azon ritka eseményeknek, a melyen mindenki teljes szívből hálával emlékezett meg az elhalt kiváló tulajdonságairól. Az ünnepélyen jelen voltak az elhalt családjának tagjai és kiterjedt rokonsága, Meszlónyi Gyula püspök és az érdeklődők nagy sokasága. Különben az ülés lefolyása a követközö- leg történt. A hitelesítő küldöttség kirendelése után a polgármester ápril havi jelentése olvastatott fel, a melyben azon két kiváló férfiúról emlékezik meg, a kiknek érdemei e város életében mindenkor maradandók lesznek s mig az egyik érdemeinek elismerése mai ünnepélyen arczképónek leleplezésével van megörökítve, a másiknak érdemei méltányolva csak úgy lesznek, ha a közgyűlés az ő arczképét is megfesteti. E férfiak Böszörményi Károly és Herrn ín Mihály volt polgármesterek, a kiknek érdemeiről a jelentés kimerítően foglalkozik. Ezután áttér egyéb közügyi eseményekre, a melyek a városra nézve anyagi szempontból kiváló fontossággal bírnak. Ezek a szatmár— mátészalkai vasút 's a lovassági és tüzérségi laktanyák építési ügye, a melyeknél oly nevezetes lépések tétettek, hogy azokuak létesítése legszebb reményekre nyújt kilátást. A jelentés felolvasása után, az arczkép : leleplezése vette kezdetét, a mely alkalomból Tankóczi Gyula főkapitány tartott kiváló gond- i dal szerkesztett beszédet, a mely úgy tartalom, j mint kidolgozás tekintetében méltó helyet fog- j lal el az e nemű beszédek sorában. A disz- j közgyűlés az emlókbeszédet a legnagyobb figye- i lemmel hallgatta, a polgármester indítványára j azt egész terjedelémben a közgyűlés jegyzö- j könyvébe bevezettetni rendelte. Továbbá elhatározta, hogy Hérmán Mihály arczképét megfesteti s e tekintetben az intézkedéssel polgár- mestert megbízta. Ezzel a díszközgyűlés bere- kesztetvén a polgármester az ülést 10 perezre ; felfüggesztette. A szinidő eltelte után a polgármester a közgyűlést megnyitotta. A napirendre tűzött ügyek elseje a közgyámi állás betöltése lett | volna, azonban miután a törvény értelmében a [ tiszti állások külön felhatalmazás nélkül csak a j főispán elnöklete alatt vezetett közgyűlésen j tölthetők be, a közgyűlés a közgyámi választást a napirendről levette s azt a jövő havi köz- l gyűlésre tűzte ki. A folyó ügyek során a városi tanács bejjelenti, hogy az állami iskolai építési kölcsön , törlesztésére szükséges 12000 koronát a köz- ; pénztári készletből előlegezte, a mely az állam ; által junius 1-én fizetendő összegből le fog vonatni. A Pannónia szálloda építésénél felmerült építési többletköltség ügyében felvetett felelősség kérdésében a közgyűlés a felülvizsgálatot tartó bizottság javaslata alapján kimondta, hogy az építésnél fölmerült többletköltség az épület szi- j lárdsága érdekében és szépészeti szempontból történt és ebből kifolyólag a tervező műépítészeket felelősség nem terheli, sőt. a tervezők iránt a közgyűlés elismerését nyilvánítja. Ifjú Vida János zsadányi lakostól megvásárlandó földterület iránt kötött szerződés tárgyalására a köz- I gyűlés f. é. május hó 23-ára rendkívüli közgyűlést tűzött ki. Ezek után tárgyalás alá vétetett a városházi pénztárnak és különféle alapoknak 1902. évi zárszámadása. Ezeket a közgyűlés, miként már ismeretes tartalmuk szerint közölve volt, a javaslat szerint elfogadta. A nyugdíj választmányi előterjesztéseket, a melyek vonatkoztak Soós János nyugdijjárulókénak kiadására, továbbá Papp Endre, Kovács József Ó3 Szász Mihály nyugdíjaztatására, a közgyűlés úgy, miként azt már lapunkban is ismertettük, elfogadta, úgyszintén a nyugdíj alap 1902. évi zárszámadását is, amelyet a többi zárszámadással együtt a belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett felterjeszteni rendeli. A gazdasági szakbizottsági tárgyak között érdekes volt Törzsök Károly bizottsági tagnak az 1903. évi költségvetés ellen beadott felebbe- zóse, a melyet szóbeli indokolással igyekezett támogatni, azonban ezáltal még inkább elárulta azon tájékozatlanságát, a melylyel a közügyekben bir, Ugyanazért a közgyűlés a felebbezóst illetőleg az előterjesztést a napirendről levette. A városi kölcsönök konvertálása ügyében a magyar jelzálogbank által tett ajánlatot, a mely a lapokban szintén közölve volt, a közgyűlés elfogadta s a kötelezvényt és a törlesztési tervet jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz felterjeszteni rendelte. Egy iskolahajó felszerelésére a közgyűlés 50 koronát szavazott meg; továbbá Lorencz Pál városi kertész fizetését 200 koronával felemelte, ellenben a németi g. katk. egyház kérelmét, mely szerint egy káplán javadalmazására 600 koronát kér, vág}7 esetleg a kántor részére megszavazott 800 koronát kápláni javadalomra fordíthassa, a közgyűlés elutasította, kijelentvén, hogy káplán tartásra jövőre nézve egy felekezetnek sem szavaz meg semmit, a 800 koronát pedig kántor tartásra adta s e részben hozott határozatát fentartja. A Homoródon a nagycsonkai erdőhöz és a városi tagbirtokokhoz vezető útra a közgyűlés 2 hid építését engedélyezte s ezek költségére 700 koronát utalványozott. A szatmári férfi dalegyesület által felállítandó zenedére a közgyűlés 1200 K évi segélyt szavazott meg oly kikötéssel, hogy a város a választmányban egy taggal képviselve legyen, a zenedében négy szegénysorsu növendék ingyen oktatásban részesüljön és a zenede számadását a tanácsnak évenként mutassa be. Kiss József bérleengedés iránti ké elmét közgyűlés elutasította. A városi közkórház 1902. évi zárószámadását és 1904. évi költségirányzatát a közgyűlés letárgyalván, azt elfogadta és a belügyminisztériumhoz azou javaslattal terjesztette fel, hogy napi ápolási díjban 1 K 66 fillért engedélyezzen. A Kossuth-kert melletti földek kisajátítási peréből folyólag a közgyűlés 13.000 K becsár mellett. Kutya levél! szóltam megfenyegetve, innen ugyan el nem szököl. Este hazajött a Mari néni mamája. Elolvasta a levelet és felkiáltott. — Jaj! jaj ! jaj ! Azzal belevágódott a fotelbe. Mondom neki: — Miért sir néni? Azt mondja: — A gazember ! A gazember! — Ki az néni ? — A Pista, az a te kedves Pista bácsid. — Már az nem igaz — feleltem bátran, a Pista bácsi jó ember, mert nekem sok ezuk- rot vesz. Erre 6 tovább sirt és azt felelte, hogy csacsi vagyok. Sok sok idő telt el. A fák sárga ruhába öltöztek, de nagyon hideg lett, hát hamar levetették és hóbundát meg fehér boákat vettek magukra. Amint az iskolába mentem, Mari nénivel találkoztam. Hogy összerebbentünk. Hogy örültünk egymásnak! Százszor is megcsókolt, aztán felültetett a lóvonatra : aztán elvitt messze, messze, egy kis házba. Ott találtam a Pista bácsit is, meg egy kis Jóskát. — Látod, szólott Mari néni, ezt a gólya hozta. — Neked hozta ? — Nekem ám. — Mondd meg neki, hogy hozzon nekem is. Szerettem volna egy ilyen kis Jóskát. Bo londos vig ficzkó volt. Mindig nevetett és keze lába járt mint a motola. Fogni is tudott ám a I lábával! Aztán kérdezték tőlem, mit csinál a mama, Megmondtam, hogy reggel kávét főz, dél- ! ben pedig levest. Tegnap ezukros kását ettünk — Szokott-e sírni.? — Nem. Mikor ráér csak akkor sir. — Emleget-e minket? — Hogyne. Azt mondja : Szegény Mari, elszöktette az a gazember! És ott imádkozik a Mari néni arczkópe előtt. Telerakták a zsebemet süteménynyel. Az egyik zsebembe beletették a Jóska arczképét és felírták rá: „A nagymama unokája.“ Azzal felültettek a lóvonatra és hazaküldtek. Már akkor az egész ház keresett. — Hát nem esett a Dunába? kérdezte tőlem a házmester. Ennek a házmesternek mindig ilyen os tóba gondolatai vannak. De a néni is azt kérdezte tőlem. Pedig a néni okos asszony. Hogy estem volna a Dunába, feleltem, hiszen a Mari néninél voltam. Erre a néni elkapta kezemet és olyan sebesen ragadott fel a lépcsőn, hogy majd felbuktam. — Hol voltál ? kérdezte, mikor magunkra maradtunk, de olyan hangon, hogy ijedtemben alig tudtam lélekzetet venni. — Mari néninél, — feleltem remegve. — Hol lakik? — A Pista bácsinál. — Hát az hol lakik? — Az Attila utczán. — Mit láttál náluk? — Egy Jóskát. — Micsoda Jóskát ? — Olyan kicsit. — Milyen kicsit ? — Csak akkora, mint a karom, pólyában lakik, mindig nevet és égnek tartja a lábát Itt az arczkópe is. A néni elkapta az arczképét. Az ablakhoz ment. Sirt. Aztán meg nevetett. Mikor sirt, a fejét csóválta, mikor pedig nevetett az arczképét nézte. Mert nem is lehetett azt a Jóskát nevetés nélkül nézni, olyan bolondos vig ficzkó. Legjobb, legüdilöbb és legolcsóbb ásványvizek a Szolyvai, Luhi Erzsébet es polenai gyógyvizek. feltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak : köszvóny, vese, hólyag, gyomor, torok, és gége bajok esetén. Kapható füszanizletokben 98 az uradalmi ásványvíz bórlőségnéi Szolyván (Beregmegye). — Prospektus ingyen és bérmentve.
