Szamos, 1903. február (35. évfolyam, 10-17. szám)
1903-02-12 / 13. szám
Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: j SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor: Rákőczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Egyes szám ára 20 fillér. j Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Nyilttér Sora 20 fillér. Városi közgyűlés. Szatmárnémeti szab. kir. város í. é. február hó C-én rendes havi közgyűlést tartott, a mely mindvégig érdekes és komoly lefolyású volt. A tárgysorozatból az látszott, hogy a közgyűlés hamar véget fog érni, azonban pár ügynél kifejlett vita azt idézte elő, hogy a közgyűlés csak fél 6 ón után volt befejezhető. Ennek részben még az is oka volt, hogy némely városatya még ma is, oly tájékozatlanságot mutat, mintha a közgyűléseken soha sem jelent volna meg. A közgyűlést a főispán nyitotta meg s a hitelesítő küldöttség kirendelése után a polgármester havi jelentése olvastatott fel, ami semmi különösebb eseményt nem tar- talmí.zott. Ugyanis az általános közigazgatási állapotokon kívül foglalkozik a város kölcsöneinek convertálásávaí, de ez is, mint még előkészítés alatt álló ügy, a helyzetet bizonytalan világításban tünteti föl s ma még annak előnyeiről ítéletet nem mondhatunk. Azonban mindenesetre elismerés illeti meg a polgármestert, hogy ez ügyet; végtére gondoskodás tárgyává tette és megoldásán fáradozik. A jelentés végül megemlíti, hogy a dohányraktár ügyében a tárgyalások befejeztettek és remélhetőleg a f. é. tavaszán a raktári épületek épitése meg fog kezdetni. A polgármesteri jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Ezután Kovács Leó bizottsági tag indítványa vétetett tárgyalás alá, amelyben az foglaltatik, hogy a törvényhatóság írjon fel a képviselőházhoz s tiltakozzék mindazon törvényjavaslatok ellen, a melyek az országra újabb terhet rónak. A városi tanács az indítványnak a napi rendről való levételét javasolta, mert az általánosságban mozgó s mint konkrét javaslatot tárgyalha- tónak nem tartja. Az e körül kifejlett vita folyamán Uray Géza felszólalása után Kovács Leo indítványát oda módosította, hogy a közgyűlés az ujoncz létszám felemelésére vonatkozó törvényjavaslat ellen Írjon fel a képviselőházhoz. E kérdésen aztán a közgyűlés annyira összegabalyodott, hogy hiába volt minden felvilágosítás, hogy ez ügyben a közgyűlés a kellő feliratot már megtette: most ismét elrendelte, hogy a katonai javaslat ellen tétessék felterjesztés.; A közúti alap 1899. és 1900 évi zárszámadását a közgyűlés azon felvilágosítással rendelte felterjeszteni a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy a zárszámadás a közköltség előirányzattal együtt már tárgyalva volt, azonban az erre vonatkozó határozat az iratok közül tévedésből kimaradt. A közgyűlés tudomásul vette azon kijelentést, hogy a tisztviselők a nyugdij bizottságba ICőrösmezey Antalt, Békésy Gézát és Novák Lajost választották be. Egy év óta húzódó kínos ügy nyert befejezést azon lemondási kérvénynyel, amely Soós Károly rendőrfogalmazónak állásáról való lemondását tartalmazta. A közgyűlés a fegyelmi választmány javaslata alapján a közérdek szempontjából a lemondást elfogadta s a tanácsot a pályázat kibocsátásával megbizta. A városi villamtelep berendezéseinél vállalkozó egyesült villamossági r. t. és a város között fennforgó vitás elszámolási ügyben a közgyűlés meghatalmazta a tanácsot, hogy a nevezett czéggel biztosítékának kiadása és számlabeli követelésének kiegyenlítése iránt a leszámolást ejtse meg és az egyezségileg megállapodó kijárandóságot utalványozza. Markó Kálmán v. v. igazgatót állásáYisszapillantás az 1848—49 s azokat követő sötét évek eseményeire egyes epizódokkal megyénk életébőlIrta és a Lorántffy-estélyen felolvasta : Domahidy István. Mélyen tisztelt közönség! Elbeszéléseimnek erőt és elmefuttatásaimnak bátorságot kölcsönöz az a tudat, hogy a t. közönség, mely már nagy részben az újkor nemzedéke, az annyit emlegetett és történelmünkbe oly fényes betűkkel följegyzett 1818 — 49-iki korszak eseményeiről s azon dicső korszakot követett sötét idők keserveiről érdeklődéssel figyeli azoknak visszapillantásait, kik azon időkben már nemcsak éltek, de azokra tisztán vissza is emlékeznek. Nem jogosítom föl magamat még nagy általánosságban sem ecsetelni az önvédelmi harcz történetét, hivatottabb egyének megörökítették azt, egyedül a hazafiság akkori fölfogásáról — a lelkesedésről — s egyes azon időkben szere pelt megyei egyéniségeinkről hozok föl pár példát, hogy az által az ifjúság lelkében és szivében fölgyujtsam azon fáklyát, melynek világa kell, hogy vezesse őket mindig, és minden téren, hol a haza és vallás igényei azt követelik. Tisztelt közönség! Ha igaz az, hogy a virág is úgy tenyészik, ha ápolják, örökség gyanánt kell az ifjú nemzedéknek átadni a szálakat, melyeknek villanyos fényénél az ősök a hazaszeretet oltárán aunyit áldoztak, hogy nekik is égjen lónyökben a vágy7, mily édes és I követendő dolog a hazáért és vallásért élni, js ha áldozatot követel a végzet, meghalni is ! " Igen t. Fiatalság! Mi is voltunk fiatalok! ; Önök is lesznek öregek ! Az ős erő, mely jo- [gosult reményekre ad nekünk tápot, de melyet 1 nekünk föladatunk irányítani, az önök lényében él, s ha a mült idők fénye önöket az ön- feláldozással járó jövő sikerére nem serkenti, jelenők tévesztett, mert mindig igaza lesz a költőnek, ki azt mondja: „Romlott szív és rom lőtt elme, kit hazája hő szerelme nagy tettekre nem hevít.“ Tisztelt közönség! A 48-a3 tavaszi napokat előkészítették hazánkban már az előző évek s azoknak fölrobbanása csak idő kérdés, volt,.mert mint hamu alatt a parázs, úgy égett a szabad szellem a magyar patríciusok lelkében. 1832 tői 1848-ig már nem voltak a rendi korszakban sem országos sem megyei gyűlések, melyeken azoknak sugárai elő ne törtek volna hazánk szabadságra vágyó jeleseinek kebeléből s mert megyét is jeleztem, itt megjegyzem az ifjúságnak, hogy 48 előtt a megyék voltak bástyái a törvény és alkotmány várainak és minden megye egy-egy kis ország volt politikai jogainak s fogalmainak kifejezése tekintetében. így Szatmár megyénknek is örökre fényes betűkkel leend följegyezve történelmében azon 12 pont, mely az újvilág megalakításában oly nagy szerepet játszott, s msly nemes és hazafias iránynak magvait Kölcsey és Wesselényi vetették el megyénk azon időkben szerepelt tényezőinek fogékony lelkökbe, s melyet Széchenyi, Batthiányi, Károlyi György és többi főuraink s a közéletben kimagaslik honfitársaink országos alapul fogadtattak el. Köz- j remüködött azonban hazánk ósdi viszonyainak j reformálására a continentalis korszellem is, 1 mert Európa népei telítve voltak a szabadság | levegőjével, oly nagy volt magában Becsben I a császárvárosban a szabadság tenyészete, hol Metternich herczeg kir. külügyminiszter első Napoleon leveretése óta vaskézzel fékezte a szabad szellem növekedését, hogy midőn honfitársaink Bécsbe utazva V-ik Ferdinánd királytól követelték a rendi korszak megszüntetését, a felelős magyar kormány kinevezését és nép képviseleti alapon nyugvó parlament megalkotását, a bécsi polgárság öleléssel és örömrivalgások között fogadta őket és eszményeikre mindenekben visszhangot adott. Márczius 15-ikétől számítva, mikor Petőfi Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk at. vevő közönségnek mint leaoiesóbb bevásárlási forrást. • • • • ® Közvetlen a Pannónia száiioaa mellett! • • • % # Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.
