Szamos, 1902. október (34. évfolyam, 79-87. szám)

1902-10-23 / 85. szám

A vármegye 290 bizottsági tagot választ, mely felemelendő lenne 300 tagra, miután a tör­vény értelmében ezen minimális szám Szatmár vármegyét megilleti s a 300 bizottsági tag aránya körülbelül igy oszlanék meg az egyes járások sze­rint, megjegyeztetvén, hogy a zárjelben közölt számok a jelenlegi helyzetet tüntetik fel; 1. Csengeri járás 27,831 lakos 24 (26) — 2 2. Erdődi , 29,393 „ 26 (33) — 7 3. F.-gyarmati „ 31,012 „ 27 (38) — 11 4. M.-szalkai „ 41,439 „ 37 (40) — 3 5. N.-bányai „ 31,263 , 27 (^21) -f- 6 6. N.-károlyi „ 40,107 „ 35 (26) + 9 7. N.-somkuti „ 28,112 „ 25 (25) — 0 8. Szatmári „ 40,872 „ 36 (39) — 3 9. Sz.-váraljai „ 39,511 „ 35 (23) —|—12 10. F.-Bánya város 4,584 „ 4(3) —J— 1 11. N. Bánya „ 11,183 , 10 ( 4) -j- 1 12. N.-Károly , 15,3S3 „ 14 (12) + 2 Összesen 340,689 „ 300 (290) * Esküvő. Munkácsi Joó Endre m. kir. adó­tárnok, városunk fia, f. hó 28-án tartja esküvő­jét Hildenstaab Katinka kisasszonynyal Bács- Topolyán. * Nyugdíjügy. Horváth Ágoston város­gazda, aki 1869. óv óta szolgálja a várost, meg­rendült egészségi állapotára való tekintetből nyugdíjazását kéri. A tanács keddi ülésében vé­leményező jelentéstétel végett kiadta a kérvényt a tiszti főügyésznek. * Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Horváth Erzsébet, Madzsar Bella és Kőrösmezei Erzsébet tanfelügyelőségileg helyet­tesített állami elemi iskolai tanítónőket ezen ál­lásukban megerősítette s Tóth Júliát S. Ujhely- ről hasonló minőségben Szatmárra helyezte. * A kántori állások javadalma fedezeté­nek kérdését az egyes hitfelekezetek az elemi iskolák államosítása utáni állapotban kezdik na­pirendre hozni. Tudvalevőleg kántor nem le­het egyszersmind állami tanító. Ki fedezze te­hát a kántorok fizetését, a felekezet-e vagy a város? Ez itt a kérdés. Legutóbb a nagybá­nyai ref. egyházmegye irt át a szatmárhegyi kántor fizetésének fedezése iránt a városi ta­nácshoz, mely e kérdésben még semminemű ál­lást nem foglalt s valamennyi kántori állás ügyé­vel egy alkalomból kíván foglalkozni. * Házas telkek megvétele. A mai rend kívüli közgj'ülés befejezte után a gazdasági szak- bizottság ülést tart, melynek tárgya: A Rákóczy- utcza 20. számú s Kolozsvári Károly és a Rákó- czy utcza 22. számú s Komka Kálmán tulajdo­nát tevő házastelkek állami iskola czóljaira való megvóteli ügye. * A nagykárolyi pénzügyigazgatóság a pénzügyminiszter rendelete alapján felhívta a városi adóhivatalt, hogy azon adózók ellen, kik­nek adóhátraléka 500 koronát meghalad, az ár­verést azonnal tűzze ki és feltétlenül foganato­sítsa ; ha pedig ez adóhátralék az ingó vagyon­ból behajtható nem lenne, akkor az ingatlanra vezetendő dologi végrehajtás iránt tegyen in­tézkedést. * Megllivó. A szatmári ev. ref. egyház 1902. november 16 án délelőtt 11 órakor újon­nan öntött harangjának felhúzása alkalmából ünnepélyt, s ugyanaz nap este 7 órakor a Vigadó helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre a város müveit közönségét tisztelettel meghívja az egyháztanács. Az esti tánczmu- latságra belépö-dij személyenkiut 1 korona. * Gyászhir. Molnár Mihály könyvnyomda­tulajdonos, könyvkereskedő, vármegyei bizott­sági tag, városi képviselő és iparkamarai vá­lasztmányi tag Nagybányán 48 éves korában hosszú betegség után elhunyt. A megboldogul­tat özvegye, anyósa, testvérei és kiterjedt ro­konság gyászolják. Molnár városunkból szárma­zott Nagybányára, hol a nyomdászat felemelése körül, valamint a városi és társadalmi élet terén nagy érdemeket szerzett. A munkás és általáno­san szeretett férfiút igaz részvét kísérte korán megnjdlt sírjába! * Botrány kövek. Künn ékeskednek ezek a Perónyi-utcza végén. Egyrészök lerakva a földbe, hirdetve, hogy a tizenkilenczedik szá­zad elején milyen volt az utépitészet fejlettsége Szatmár városában, s döczögteti a jámbor uta sokat, kipróbálja a jármüveket, nem csekély hasznot hajtva a kerékgj^ártó iparnak; másré­szük az ut mellett szép rendbe rakva ékeskedik évek óta, mintegy türelemre intve a zúgolódó utasokat, hogy majd egyszer ők fognak kihasz­nált társaik helyére kerülni. De rnikoi ? Erre volna jó az illetékes hatóságtól feleletet kapni. : Katonaszökevények. A helybeli honvéd- helyőrségtől két póttartalékos, névszerint Tóth Zsiga és Kanalas János, az első pénteken éjjel, a második hétfőn délután megszökött. Mindkét szökevény czibil foglalkozása az, hogy nyáron vályogot vet, télen pedig hedegil. Zsiguczát egyébként Kisnaményból, illetősége helyéről a községi biró már be is hozta. * óngyilkosjelölt. Treskó Mihály eszter­gályos segéd szerelmi bánatából meg akart válni az örömtelen élettől és pisztolyból magára lőtt. A golyó nem talált s remélhetőleg a boldogta­lan ifjú azóta már kiábrándult. * Percnyi Zsigmond báró emléke. Mint a „Budapesti Hírlap “-ban olvastuk, a magyar sza- badságharcz egyik kiváló alakjának, Perén yi Zsigmond bárónak emlékét most, halálának 53-ik évfordulója alkalmából szülőfalujában, Bereg- s z á s z-V égardóban márvány táblával örökítik meg. Perénvi Zs. báró a szabadságharcz kitörése­kor Ugocsavármegye főispánja volt, 1848. julius havában pedig a felsőház másodelnökévé nevezték ki, Tagja lett a védelmi bizottmánynak is, a fel­ső házban pedig ő hirdette ki és irta alá, mint el­nök, az április 14-iki trónfosztó nyilatkozatot. A veszedelem idején menekülhetett volna, de a ha­tárról vissza tért és jelentkezett az oroszoknál. Kiszolgáltatták Haynaunak, a ki 1849. okt. 24-én reggel az Újépület mögött levő téren többekkel együtt felakasztatta. Perénvi megdöbbentő nyuga­lommal, szivarozva lépett a bitófa alá s arczán még akkor sem látszott a félelemnek legkisebb nyoma sem, a mikor a hóhér már nyakába tette a hurkot. Holttestét a kerepesi-uti temetőben he­lyezték örök nyugalomra. A vértanúról most meg­emlékezik Ugocsavármegye is : megfesteti arczké- pét a megyeház díszterme számára. * A közigazgatás egyszerűsítése. A köz- igazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény alapján alkotott egyszerűsítési rendeletek, úgymint a vár­megyei és járási, a községi és körjegyzői, a köz- igazgatási hizottsági, az árvaszéki és gyámhatósá­gi ügyvitelről, továbbá a megyei pénztárak és számvevőségek államosításáról, a járási számvevő­ség behozataláról szóló törvény és szabályrendelet 1903. évi január 1-én halaszthatatlanul életbe fognak lépni. A belügyminisztériumban már az utolsó munkát végzik e rendeletek kidolgozásán. E nagyjelentőségű miniszteri rendeleteket, a melyek alapján az egész közigazgatási ügyvitel s az egész közigazgatási eljárás az ország 64 vármegyéjében azonos, összhangzatos, egyöntetűvé, gyorsabbá, olcsóbbá, jobbá és pontosabbá lesz, még oly időben teszik közzé, hogy az érdekelt hatóságok­nak elég idejük maradjon a rendeletek áttanulmá­nyozására és a szükséges nyomtatványok beszer­zésére, valamint a korszakos reformmal kapcso­latos előkészületi cselekmények elvégzésére, úgy, hogy ez az igen mélyre nyúló újítás minden aka­dály nélkül átmehet a közéletbe. Felemlítjük, hogy az uj rend értelmében minden törvényható­ságnak külön hivatalos lapja lesz, mely a vidéki hírlapirodalmat jelentékenyen fellendíti. Az egysze­rűsítési javaslatok első csoportját, mely a megyei ügyekre vonatkozik, valószinüleg már október vé­gén közrebocsátják és a többi rendelet is ezután rövid napok alatt közzé fog tétetni. Ezek a rende­letek a kidolgozás, a szerkesztés tekintetében is a legtökéletesebb munkálatnak ígérkeznek. * A beregszászi szüret október 27-ikén kezdődik. * Vorösmarty-szoborNagybányán. A Muze- um-egyesület érdekes műtárgy birtokába jut. A Vörősmarty-szobor-bizottság ugyanis, mely a pá­lyázatra beérkezett és megbírált szobormintáknak a nyilvános egyesületek, iskolák és múzeumok kö­zött való szétosztását határozta el, a nagybányai múzeumnak az elnökség kérelmére Rintel Géza szobrász pályaművét ajándékozta. Rintel Géza szo­borművé, mely a költőkirályt az idillikus költészet szimbólumaival, szívvel és lanttal együtt ábrázol­ja, egyike a pályázat értékesebb darabjainak. * Gyors postai közlekedés. Egy levelező­lap Zilahou feladatott 1900- évi november hó 20-án s Nagybányára érkezett 1902. évi okt. hó 10-én A ki nem hiszi, nézze meg!! * Felsőbányán a Láuczky féle majoros réten, a sörház felé vezető gyalog úttól nem messre, éjjel Bodeu'osz József erdőőr egy 2 méter hosszú, 120 cm. magas, 275 kg. súlyú vaddisznót ejtett el. * Japáni erdészek Máraniarosban. M. Ajac dr. japáni császári erdőtanácsos és H. Muchizuki japáni császári erdőmester a múlt héten Máramaros-Szigetre érkeztek, hogy az ottani erdőigazgatóság kerületében tapasztala­I tokát gyűjtsenek. A földmivelési miniszter To- massek Miklós budapesti központi erdészt küldte j a japáni erdészekkel és a máramaros-szigeti I erdőigazgatóság Czékus György főerdészt és Biró Zoltán erdészt rendelte ki kísérőül. A ja­pánok megtekintették a Vasór-völgyben levő és 125.000 forintba került hires makerlói viz- fogót é« a többi vizfogót, a vágásokat, a tuta­jozást, erdősített területeket, csemetekerteket, folyószabályozó-müveket, Rahó községben a fa- gyapotgyárat., a hoverlai gátat, Tisza-Bogdány- ban a magpergetőt s a sziget-kamari kincstári gőzfürészgyárat. * Ugocsamegyei küldöttség a miniszte­reknél. Ugocsa vármegye küldöttsége tisztel­gett kedden délben Széli miniszterelnöknél, Darányi földmivelósügyi és Láng kereskedelem­ügyi minisztereknél. A küldöttséghez, melynek vezetője Csáky László gróf főispán volt, csat­lakoztak Fogarassy Zsigmond és Perényi Zsig­mond báró megyebeli országgyüilési képviselők is. A küldöttség szónoka, Csáky főispán, kifej­tette, hogy a vármegye lakossága a rendkivül rósz termés és súlyos elemi csapások következ­tében a legnagyobb nyomornak és Ínségnek néz elébe. Legalább négyezerre tehető azoknak a munkabíró embereknek a száma, a kiknek sem termésük, sem keresetük nincs. A miniszterek szívesen fogadták a küldöttséget s megígérték, hogy az Ínségbe jutott nép érdekében megtesz­nek mindent, amit lehet. * Az épitő-ipari téli tanfolyam a buda­pesti kir. állami felső építő-ipariskolában (VII. kér. Csömöri-ut 74. sz.) nov. 4-én nyílik meg. A beiratás okt. 29-ig tart. A tanfolyam négy7 téli félévre terjed. A tanulók végbizonyitvány7aik alapján, tanulmányaik befejezte után teljesített három évi gyakorlat igazolása meilett kőmives, kőfaragó vagy ácsmesterek lehetnek s jelent­kezhetnek építő mesteri vizsgára. Szükséges iratok: 1. Keresztlevél vagy születési bizonyít­vány. (Legalább is 15 év betöltése szükséges.) 2. Újonnan való himlőoltásról szóló bizonyít­vány. 3. A véggel iskolai osztályokról szóló bizonyítványok. 4. Munkakőuyv, vagy az első­fokú iparhatóság által hitelesített munkabizo- nyűtvány. (Legalább is egy évi gyakorlat szük­séges.) Dijak: Beírás: 4 kor. Tandij : 20 kor. Biztosíték 4 kor. — Az igazgatóság. * Szállítás a közös hadsereg részére. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium f. é. 52,907. sz. leiratával megküldte a debreczeni keresk. és iparkamarának a cs. és kir. közös hadsereg bőrből készítendő ruházati és felszerelési 1903. évi szük­ségletének szállítására vonatkozó hirdetményt. A szállításban csak a magyar korona országainak területén lakó és az illető ipar gyakorlására ipar­hatósági igazolványnyal jogosított mesterek vehet­nek részt akár önállóan, akár mint valamely kis­iparos szövetkezet tagjai. Azon kisiparosok, kik a szállításban való részvétel czéljából szövetkezetét alkotnak, kötelesek egy meghatalmazottat választa­ni, ki az ajánlatot aláírja. Az egy koronás bélyeg­gel ellátott a jánlat kamarához f. é. október 31-én déli 12 óráig múlhatatlanul beküldendő, mert a később beérkezendő ajánlatok visszauta- sittatnak. Próbaminták felmutatása és óvadék le­tétele nem kívántatik. A szállítandó mennyiség az ajánlatot tett iparosok közt lehetőleg 1903. évi január hóban fog szétosztatni. Szállítandó czikkek összmennyiségére és méretszerinti árára nézve az iparkamara tüzetes felvilágosítást nyújt. — Könnyű czipők szállítása csak oly ajánlattevőknek fog odaitéltetni, kik ajánlatukban külön kijelentik, hogy ilynemű lábbelit szállítani akarnak. Az oda­ítélt szállítást más személynek átengedni, akár dí­jért, akár díjtalanul tilos s ha megtörténnék, úgy az illető czikkek nem fognak átvétetni. * Az uj százkorouás. A régi 50-est pótló 100 koronás bankjegyek első példányai már forgalomba kerültek. — Az uj százkoronás vörösbarua alapszínű bankjegy7, 165 milliméteres széles és 110 milliméteres magas, együk oldaláu a magyar, a másik oldalán német szöveggel. A keret alsó része talapzat, a melyen a magyar oldalon az érték kétszer e szavakkal.' „száz korona“ van feltüntetve. A ném t oldal ugyanott az értéket nyolcz nemzetiségi ny7elven tünteti fel. E keret közepe egy kidomborodó iráslemez, a mely7en latin betűkkel a magy7ar oldalon ma­gyar, a német oldalon német nyelven olvasható a rendes büntető határozat a bankjegyek után­zásáról. Ettől az iráslemeztől ba'ra mindkét ol­dalon felöltözött női és meztelen gyermekala­kokból álló csoport látható. A női alak kőpadon ül, amelynek jobb támlája a griffmadár fej és

Next

/
Oldalképek
Tartalom