Szamos, 1902. október (34. évfolyam, 79-87. szám)
1902-10-19 / 84. szám
XXXIV. évfolyam. Szatmár, 1302. vasárnap október hó 19, 84-ik szám, SZAMOS; Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZ ATM ARME GYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak ^zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a. legjutányosabb árban közöitetnek Nyiittér sora 20 fillér. L munka kérdése. ii. Nem czélom oly munkanemekről beszélni, melyek csak ideig-óráig nyújtanak foglalkozást a ráutaltaknak. Azt sem tartom sem én, de nem tarthatja senki, a munkakérdés megoldásának, midőn a kormány hol itt, hol ott a kényszerűség folytán úgynevezett inségmunkákat engedélyez. A munka nyújtása úgy bir jelentőséggel a szóban forgó kérdésre, ha az lehetőleg állandó jelleggel bir. A munka kérdés megoldásának első elvi feltétele, hogy általánosságban és minden téren az oly munkák, melyek halasztást is tűrhetnek s melyek jutányosabban is végezhetők- halasztassanak el a tél folyamára. Ilyenek: a vizszabályozási, vasútépítési tömegesebb durvább munkák, ilyenek az erdőkihasználási és ujratelepitési munkák stb. A kihasználható munkatereket a köny- nyebb áttekinthetés czéljából felosztom két részre u. m.: első sorban a mezőgazdasági, másodsorban az oly munkaterekre, melyek inkább az ipar ismérveivel bírnak. Kezdem mindjárt a mezőgazdaságon. Itt újból rá kell mutatnom egy elvi jelentőségű dologra, arra: hogy szokjunk le az elvégzett munkánk eredményét azonnal látni, s tanuljuk meg, hogy bárminemű szorgalmasan és kitartással folytatott munkánknak aratását elöbb-utóbb elérjük, mig a tétlenség sem azonnal, sem későbben semmit sem hoz a konyhára. A kis gazdaságban az eddigi téli munkák mellé haladéktalanul szükséges íelvenni a birtokjavitást. Ennek különböző nemei évekre biztosítanak nagy hasznot hajtó munkát a kisgazdának. E mellett birtoka értékét is növelik. Ilyen munkák: a trágyázás, vizlecsapolás és itt nemcsak egyes földdarabok, hanem közös és természetben leszolgálandó munkával egész dűlők és határok lecsapolását és termőképességének fokozását értem. Továbbá : a legtöbb kisgazda birtokán annyira szükséges rónázás keresztülvitele szintén hasznos és a jövő évre már jövedelmező loglalkozást nyújt. Ott vannak a rét és erdő javitási munkák. Ott vannak mint közös munkák a közlekedési utak földmunkái. Itt megjegyzem, hogy a mostani fonák rendszer mellett nagy bűnt kővetnek el a hatóságok, midőn egy forint napszámos időben kényszerítik a gazdát és napszámost ily munkák végzésére, mikor azokat télen lehetne keresztül vinni. Persze nem volna szabad bevárni, hogy a gyertya ujjúnkat égesse. A birtok feljavítás elve a nagybirtokra is ráillik sőt, talán még inkább, j A nagybirtoknál ezen szempontból végzett munkáknál természetes, hogy a napszámos erő nyerne foglalkozást. Az itt nehány felsorolt és télen haszonnal foganatosítható munkanem inkább a sik vidékekre illik. A hegyes vidékeken: az ott divó gazdasági ágak feljavítása körüli munkákon kívül erdőkihasználási, erdőtelepítési s különösen szőlő és gyümölcs telepítési munkák. Ha ma az erdős, hegyes vidéken egy hold tőid megér mondjuk: 20 forintot, s ha p. o. szilva-fával be van telepítve, megér 200-at és teljebb, mondja valaki, hogy nem érdemes akkor, midőn nincsenek egyéb fontosabb munkák, vele törődni? És hány ezer iiyen hold fekszik csak megyénkben kölönösebb haszon nélkül. Persze az ily munkáért nem jár ki a napszám mindjárt minden este a munkásnak. De ha egész télen az eget és íellegeket nézi, mi jár? A bor-vidéken egész télen van munka. Itt nem is hallani panaszt a munka hiányáról. Lássunk már most az inkább ipartermé- szetü munkanemekből egy nehányat. A mezőgazdaság terén mutatkozó munkák elvégzésére a nép annyira a mennyire jelenlegi állapotában is képesítve van. Leginkább arra kell ösztönözni, hogy akarjon, ami magában is nem megvetendő feladat. Az iparszerü foglalkoztatás terén azonÖreg költőnek. Mint sudár fa, mely a tarka réten Majd eleped az egyedül létben, Egyre vár, var, valami más fára — Te is olyan bus vagy, otyan árva. Egyedül vagy, körülötted százan Énekelnek, versenyezve, lázban, Csendül a rim, czafrangos a nóta, Óh de mennyit változott azóta! Uj időknek uj nótája támadt. Más manapság a gyönyör s a bánat, Valamikor a haza volt — minden, De manapság osztoznak a kincsen Önös érdek, taszigálás járja, Megtépve az élet bokrétája! O de azért ne tedd le a lantod, Megcsendül még azon egy két akkord, Szomorú bár, borongós a hangja, Tán szemedből könnyed is kicsalja ; Énekelj csak egyszerűn, merengőn, Mint a madár éjszaka az erdőn. Lesz idő még, mikor újra éled, Ami még volt, ami semmivé lett, Tavasz csókja átszáll a világon, Rügy patakzik a letarlott ágon Régi nótád lángra gyújtja bennünk Azt az érzést, amit elfeledtünk, Juhász Gyula. Elza asszony. — Irta : Barát Antal. . . . Ernesto Ricordi, a milánói Scala nagyhírű tenoristája feleségül vette Elza di Casanovát, a színház együk énekesnőjét . . . Nagy meglepetéssel olvasták ezt a hirt városszerte, mert úgy tudták mindenütt, hogy az ünnepelt művész jegyben jár egy dúsgazdag arisztokrata leányával. A kicsi grófkisasszony a Scalában volt mindig, amikor Ernesto Ricordi énekelt. Mióta ez a koholt hymenhir mindenfelé elterjedt, a grófné minden cselekedetét élénken megfigyelték és kapcsolatba hozták a városban terjedő pletykával. De a lapok rövid jelentése alaposan meg- czáfolta a mindenféle nemde-mondát. Voltak ugyan, a kik mégis kételkedéssel | fogadták a hirt és szinte határozott czáfolatot vártak Ricorditól, Nem tudták elhinni, hogy a művész olyan idealista volna, hogy feleségül veszi Elzi di Casanovát, kinek se hírneve, se vagyona nincsen, mikor egy dúsgazdag szép grófi leány szerelmes belé . . . De a szép Elza csakugyan férje lett Ri- cordinak. II. Elza házassága napján kijelentette, hogy a színpadi élettel szakit és csakis boldogságának él. De a ki a fiatal asszonyt ismerte, kételkedett a nyilatkozat őszinteségében és komolyságában. Házassága után rövid időre hü maradt ugyan szándékához s a színpad izgalmait fölcserélte a nyugalmas házasélettel. Még azokra az előadásokra sem járt el, mikor a férje szerepelt. A színházi pletykák meg intrikák pedig nem érdekelték, még csak hallani sem szeretett róluk. Volt kollegái nem győzték eléggé bámulni, hogy Elza miféle hihetetlen változáson ment keresztül. De az asszony ingatag . . . s csakhamar megbánta az elhamarkodott lemondást, mert érezte, hogy a színpad az éltető eleme. Az Megérkeztek! Megérkeztek! INOL1K JÓZSEF elsőrendű polgári— és egyenruházati üzletébe valódi Angol szövetek öltönyökre és téli kabátokra. Mindennemű öltönyök a legújabb divat Szerint műhelyemben készülnek, a hol csak is gyakorlott munkásokat alkalmazok. — Raktáron tartok: egyenrunázati czikkeket és kitonai felszereléseket. Szatmár, Deák-tér, városház épület.
