Szamos, 1902. szeptember (34. évfolyam, 71-78. szám)
1902-09-21 / 76. szám
mosan jelentek meg, hogy Zilah a legmesszebb menő vendéglátó figyelme daczára sem volt képes nehány vendégnek szállást adni. Városunkat az ünnepélyen Kőrösmezei Antal, a Széchenyi-Társulatot Dénes Lajos és Majos Károly, a Szatmári Kölcsey-Kört Mátray Lajos, a vármegyét Nagy László alispán, Böszörményi Sándor és Szombathy Ódon képviselték. A jelenvoltak egy valóban fölemelő ünnep nagyhatású emlékével távoztak. * Kossuth-imnepély az ev. ref. főgimnáziumban. Pénteken, e hó 19-én d. e. 10 órakor a kelybeli ev. ref. főgmnázium tanári kara, ifjúsága, az ev. ref. felső leányiskola és szép számú közönség a főgimn- uj tornacsarnokába gyűlt egybe, hogy Kossuth Lajos emléke iránt hálás kegyeletének adjon kifejezést. Az ünnepi beszédet az ifjúsági énnekkar bevezető éneke után Bagó thai Sámuel, a történelem egyik tanára tartotta. A történelmi tények keretében ismertetve Kossuth pályafutásának főbb mozzanatait, a hazafias lelkesedéstől mélyen áthatott érzelmek közvetlenségével nagy hatást tett a beszéd a hallgatóságra. Az ifjúság részéről Borgida József VIII. o. t. szerepelt szavalattal. Keéky Istváu, Vili. o. t. alkalmi költeményét szavalta, az ünnep nagyságához méltó hévvel és lelkesedéssel. Az ünnepélyét az ifjúsági dalárda „Tavasz elmúlt, a rózsának“ czimü szép dala zárta be, távozóban pedig az ifjúság és közönség együtt énekelte lelkesen a Kossuth- nótát. * Kossuth ünnep. A helybeli kir. kath. főgimnáziumban 19-én hazafias ünnepség volt. Az ifjúsági énekkar éneke után Szálka Valér VII. o. t. szavalt. Majd Bagossy' Bertalan tanár tartott magvas s magas szárnyalásu beszédet. Nagy Vincze VIII. o. t. pedig Rákosi Viktor „Fohász“át mondta el érzésteljesen. -- Ezután Mikly György ifjúsági elnök VIII. o. t. tartott hatásos beszédet. Végül az egész hallgatóság a „Hymnust“ énekelte. * A szatmári ev. ref. templomban a Kossuth ünnepi istenitisztelet ma fog megtartatni. Előzőleg, 19.én reggel is volt alkalmi ima, melyet Biki Károly esperes tartott. * A nagy idők tanúi, e 48-as honvédek közül, 43-an élnek városunkban. Az öreg daliákat ma a város megvendégeli. A vén sasok névsora a következő : Dr. Fekete Sámuel elnök, Kozma Zsigmond hadnagy, Oravecz János zászlótartó, Joó Ferencz tűzmester, Szerdahelyi László őrmester, Félegyházy' Elek, Lics- kei Gusztáv, Szarvadi József, Boros János, Szabó Ignácz és Horváth Antal szakaszvezetök. Győri Sándor, Kiss Mihály, Kálik József, Kocsis Gy'örgy, Halász István, Vida János, Pénzes János, Szaszarán Pál, Nagy György, Uj- helyú János, Költő Ferencz, Buus Mihály', Számiért hagyott magamra most, hogy olyan boldog voltam. E kérdés válaszolatlan maradt s e kétség megőrjit. Fontos dologban kellett elutaznia, dehát van-e fontosabb dolog szerelmünknél? ügy érzem, hogy soha többé vissza nem tér. Augusztus 17. Levelet hozottá posta. Megismertem a czimzésen Zoltán Írását. Egészen belesápadtam, mig remegő kezemmel kibontottam a borítékot. Négy' sűrűn teleirt lapból állt a levél. Benue búcsúzik tőlem örökre . . . Szólt a szélvészről, különös természetéről s a kóbor szellemről, amely bánatot hoz és visz. Esdve kéri bocsánatomat, ha netalán fájdalmas volna reám nézve a válás, de nem tehetett máskép. Mi mindketten még fiatalok vagyunk ahoz, hogy jövfinkröl komolyan beszélhetnénk . . . Minden vérem a szivem felé tolult. Szemem elhomály7osult s bambán bámultam a semmiségbe. Tehát sejtelmem nem csalt. Zoltánt elvesztettem örökre. A franczia guvernánt jött felém. Hirtelen zsemembe gyűrtem a levelet, boldogságom megölőjót. Hal vány'ságom feltűnt neki s faggatni kezdett, mi bajom. j lontai Mihály, Szakái Mihály, Gebődi Sándor, Osváth Márton, Sáfár János, Éva László, Szabó István, Szabó György, Lelkes István, Zabán Ferencz, AVeisz Ignácz, Grád János, Fazekas József, Steinhardt Samu, Tóni Ferencz, Fisch József, Zabari József, Szentmihályi Ferencz, Sar- kadi György és Szakái József közviiézek. * A központi választmány szeptember I5-én tartott ülésében az országgyűlési képviselőt választók névjegyzékét az 1903-ik évre jogerősen megállapította. E szerint a választók száma 1645. Növekedés a jelen évihez kópest- 18. A központi választmány egyidejűleg a névjegyzéket a belügyminisztériumnak, a tanácsnak, a levéltárnak és a kir. közjegyzőnek egy'- egy példányban megküldte. * Jól indul ! A dohánybeváltó hivatal ügyében újabb lépés történt. A pénzügyminisztérium megbízásából ugyanis a m. kir. dohány- jcvedéki központi igazgatóság felhívta a várost, hogy nyilatkozzék az iránt: hajlandó-e a hivatal helyéül a pálfalvai itt mentén kiszemelt vá rosi luczernást minden ellenszolgáltatás nélkül átengedni s még e mellett milyen áldozatokra kész ? A tanács javaslattétel végett kiadta az ügyet Pethö György gazdasági tanácsosnak, hogy hadd törje rajta a fejét! * Katonai áthelyezések. Dienes Gyula cs. és kir. kapitányt, Phiilipp Curt főhadnagy'ot és Zeidner Oszkár hadnagyot városunkból november 1-yől kezdődöleg Egerbe helyezték át. Dien es kapitány tőzsgyökeres, magyar nemesi család ivadéka s mintegy 20 éve állomásozik városunkban. Ezen idő alatt teljesen hozzánk nőit s megszoktuk öt, mint községünk polgárát tekinteni. Előzékeny'sége, szeretetre- méltósága és lovagias tulajdonságai által számos barátot szerzett s távozása társaséletünkre nézve igazi veszteséget jelent! * Az állami építkezés okosságának njabb bizonyítékát látjuk törvényszékünk alig nehány éves palotájában. Itt ugyanis az első s másodemeleti j menyezetet eredetileg fagerendákra építették. Pár év múlva arra jöttek rá, hogy némely gerendának beépített részei korhadni kezdenek, mert a behasznált fa vagy nedves vagy beteg volt. Nosza, most minden fagerendát kibontanak s vasbordákkal helyettesítenek. Ez a kis mulatság bele kerül az államnak mintegy 44.000 koronkájába. Mi pedig csak azt tesszük a dologhoz, hogy nincs szerencsétlenebb gondolata korunknak a vassal való építkezésnél, mert akár erős szobatüznól, akár tetőtüz alatt a vasbordák pereme elgörbül, maguk a bordák pedig elhajlanak s igy az egész menyezet menthet- lenül alászakad. Ez a tűzoltó-tudomány elemi igazsága. ö Érdekes vendége volt a napokban városunknak : dr. Istóczy Győző, az egykor S ezzel szobámba siettem, hogy könyeim közé temessem fájdalmamat. Augusztus 20. Ünnep van, A természet illatos mezében pompásan fest. A nyaraló telep kis kápolnájában egész nap imára hívogat a harangszó. Ünnepi díszben, mosolygó arczu incselkedő, pajzán leányok s legények nemzeti viseletben sietnek az Isten házába, hogy meghallgassák a szent zsolozsmákat s nehány zsoltárral járuljanak az ünnep magasztosságához. Minden oly ünnepélyes, napsugaras, csak az ón szivemben honol örök sötétség, örök gyász, Oh, hogy szeretnék a pajzán párok közé lopózni, s elsírni, elzokogni rettenetes bánatomat De nem lehet. Mosolygós arczot kell erőltetnem, hogy észre ne vegyék, mi dúl bensőmben. Augusztus 23. A nap melegebben tűz, mint valaha. A kánikula kiállhatatlan. Oh, ez a nyár! Minő unalmas. Nincs egyetlen ember az egész nyaralótelepen, a kivel érdemes lenne foglalkozni. S azok a 1 nyok minő kárörvendő arczczal tekintenek rám. Persze az irigyek örülnek, hogy igy fordult a koczka. Künn szól a zene. A nyaralók fel s alá sétálnak a dal ütemére. Én pedig idebent nézem, nézem Zoltán összegyűrt . . . százszor elolvasott levelét s zokogva borulok az asztal fölé . . . hires zsidóüldöző országgyűlési képviselő. A tüzes szónokból csöndes zarándok lett s most jogi kiadványait értékesíti. Szoyer Ilonka Szatmáron. E kedves nevet olvasva, azok a szép és kellemes esték jutnak a szatmáriak emlékezetébe, a melyeket az a fiatal s mégis nagy stilü diva, az ének nagyhírű s dicsőített művésznője szerzett az elmúlt szini idényben Szatmár közönségének. Épp vidéki körúton volt Szoyer Ilonka, a mikor városunkba is eljött. Közönségünket eljövetelének már hire is extasisba hozta s élénk beszéd tárgyát képezte a hallomásból s hirlapokból ismert fenomenális művésznő egyénisége; művészete. Midőn pedig fellépett, a színházat zsuffolásig töltötte meg a közönség, úgy, hogy még a zenekari helyek is el voltak foglalva, — daczára a fölemelt helyáraknak. S a közönség félreismerhetetlen érdeklődésének, mondhatni rajongásának következtében erkölcsileg kötelezve érezte magát az ünnepelt művésznő, hogy egy harmadik estét toldjon két estére megállapított vendégszerepléséhez. De igy is sokan voltak, kik nem élvezhették nagyszerű játékát, gyönyörű hangját. Nem kell sokáig emlékeztetni a szatmári közönséget azokra a magas színvonalú estékre; a szép, a kecses játéku s a mi a legfőbb, a tüneményes hangú leányka magával ragadta a szatmári közönséget. Hóditnia kellett itt is. Hódított már eddig is sokat, s a külföldi s hazai sajtó a közvetlen magasztalás egész virágözönével borította be a színművészet e bájos alakját. Most a kir. Opera elsőrangú tagja s a budapesti közönség is nagy lelkesedéssel gyöngyörködik művészetében. Nos tehát, mily kedvesen hangzott a bir, a mely tudtul adta, hogy Szoyer Ilonka a napokban Szatmárra jő ! Egy fényes hangverseny-estélvt rendez a megyei Gazdasági Egylet f. hó 27 én, szombaton este a lóverseny alkalmából, a melyen való közreműködésre sikerült a rendezőségnek megnyerni a színművészet e ragyogó csillagát. Alkalom lesz a város s a vidék összesereglő közönségének Szoyer Ilonka hangjában gyönyörködni. A tüneményes hangban, a mely úgy cseng, mint a kristályharang, s csodálatosan erős, hajlékony ; a mely első sorban ragadott mindenkit bámulatra. Nagyon kedves estnek nézünk elébe, hogv ez a szép, sugárnövésű, feltűnő szőke művésznő városunkba jő ! * Esküdtszéki tárgyalás. F. hó 18-án tárgyalta a kir. törvényszék, mint esküdt bíróság, dr. Papolczy Gyula kir. ítélő t.biró elnöklete alatt Szabó József, Morvay Károly törvényszéki bírák és Poszvék Zoltán jegyzököuyvve- aetö közreműködése mellett halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Fekete Ignácz elleni bűnügyet. A tényállás röviden a következő: Vádlott Fekete Ignácz többed magával, közte az elhalt Bihari Mihálylyal, a korcsmában iddogált. Iddogálás közben vádlott és az elhalt között szóváltás keletkezett és Bihari kezével vádlottat megütötte. Vádlott erre pipájával oly szerencsétlenül csapott Biharihoz, hogy' a pipa szára nevezettnek a szemébe ment s ott meg is állott, Bihari szemével csak ötöd napra ment orvoshoz, mikor szemét már a kapott vórmérgezés miatt meggyógyítani nem lehetett s igy nevezett sérelmében meghalt. Bár vádlott a terhére rótt cselekmények elkövetését beismerte, a kir. törvényszék mind a mellett vádlottat az esküdtek határozata alapján felmentette, mivel a kihallgatott orvosszakértők vélemóny'e az volt, hogy' Bihari sérelme azonnali gyógykezelés mellett meggyógyítható volt volna. A vádhatóságot Dr. Né- methy József kir. aliigyész, a védelmet, pedig Borbola Dezső ügyvéd képviselte. Az Léiét — Semmi, semmi — szóltam, csak itt belöl fojtogat valami. m jogerős. 1 Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. ® @ ® # Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! ® ® Szatmár és vidéke legnagyobb ozipőraktára.
