Szamos, 1902. szeptember (34. évfolyam, 71-78. szám)

1902-09-21 / 76. szám

* A Mensa akadémicánál a most újabban tett két alapítványi helyijei együtt összesen 3 alapítványi helyre beadott pályázati kérvények közül a városi tanács Polity János joghallgató, Fogéi József bölcsészet hallgató és Lipeczky Elek joghallgató kérvényét azzal küldte vissza az akadómica igazgatóságának, hogy az 1902|903. iskolai évben a fentebb megnevezett egyének részeltessenek, a diákasztalnál ellátásban.

* Mándy Lajos nyugdíjaztatása A király, a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Mándy Lajos miniszteri tanácsos, a törvényszerű nyugdíjjal, saját kérésére, ideig! enes nyugalomba helyeztessék, és hogy neki ezen alkalomból buzgó és kitűnő szolgálataiért elismerése tudtul adassék.

* A törvényházból. Gyermekülés büntette miatt terhelt V. Pálné elleni bűnügyet annak idején ismertettük. Sőt ezért minket sajtóperrel is megfenyegettek. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy ez ügyben a helybeli törvényszék érdemleges végzését közölhetjük. A kir. törvényszék vádtanácsa a vádiratot elutasítja s a V. Pálné G. Teréz 22 éves, fehérgyarmati születésit, ev. ref. vallása, férjezett, vagyontalan, zsarolyáni lakos ellen a btk. 284. §-ában meghatározott gyermekülés büntette miatt megindított bűnvádi eljárást a Bp, 264. §-ának 6. pontja alapján megszünteti. — Az indokolásból közöljük a következőket: Orvosszakértök által 1902. év márczius hő 16-ik napján terhelt megvizsgáltatott s ezek által megállapittatott, hogy terhelt 3—4 héttel a vizsgálás előtt, tehát 1902. február 16—18. közti időben szült. Ezen véleményt a kir. törvényszéki orvosok felülvizsgálták s ezek újabb vizsgálat alapján még azt is megállapították, hogy a szülésnek a terhesség rendes végén vagy ahhoz nagy’on közel esőleg kellett történni s hogy7 a született gyermek érett veit. Minthogy azt, hogy V. Pálné G. Teréz érett élő magzatot szült, az orvosi véleményeken kívül semmi adat nem támogatja ; minthogy7 arra nézve, hogy az a magzat, kinek hulláját a Grósz Rezső dr. kutjábau meglelték, a V. Pálné magzata lett volna, nem szerezte tett be semmi bizonyíték ; minthogy arra sincs bizonyíték, hogy V. Pálné házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után szándékosan megölte volna, minthogy szakértő orvosok véleménye szerint a gyermekhulla 1902. február 22—24. közötti időben került a Grosz Rezső orvos kútjába, Lencsés Mari tanú vallomása szerint pedig terhelt már 1902. év február 16-ika előtt megvók- nyodott s igy a Grósz Rezső dr. kutjábau talált hulla a terhelt gyermekének hullája nem lehetett ; minthogy azokat a ruhadarabokat, melyekbe a hulla göngyölve volt, V. Pálné legközelebbi ismerősei sem ismerték fel V. Pálné tulajdonának s Schvarcz Ignácz és Weisz Mór kereskedők azt vallották, hogy olyan kendőt és párnahajat csak a szegényebb sorsban levő emberek szoktak vásárolni, V. Pálné szülei pedig tudvalevőleg a jobhmódu emberek közzé tar toznak ; stb., minthogy ezek szerint a felhozott bizonyítékok nem elegendők arra, hogy terhelt bűnösségére nézve alapos gyanút keltsenek, ennélfogva a Bp. 264. §-áuak 6. pontja rendelkezésének megfelelően a vádirat elutasítása mellett meg kellett szüntetni az eljárást.

* Dalegyesületeink a Kossuth-ünuep utolsó pontját képező s ma délután 4 órakor a Deák téren tartandó népgyülést a Kossuth-hymnussal fogják megnyitni, melynek úgy szövegét, mint dallamát dr. Pap Zoltán országgyűlési képviselő irta.

* Helyettesítés. A helybeli kir. tanfelügye- löség Madzsar Bella, Horváth Erzsébet és Kőrösmezei Erzsébet okleveles tanítónőket felsőbb felhatalmazás alapján az állami iskolához tanítónőkké helyettesítette. Városunk e három ifjú hölgyének ez alkalomból szives szerencsekivá- natuukat fejezzük ki.

* Halálos kimenetelű verekedés. A tur- czi csendőrőrs halált okozott súlyos testi sértés bűntettének gyanúja miatt letartóztatta és a szinérváraljai kir. járásbírósághoz be is kisértette Miska Juon alui Mihály és Miska Mihály tartolezi lakosokat, kik ellen a csendőri tény- vázlat, bonezvizsgálati jegyzőkönyv és az eddig kihallgatott tanuk vallomásai szerint ala pos gyanú merült fel arra nézve, hogy f. évi szeptember 11-ón Fried Mihály tartolezi lakos korcsmájában Firizár Vaszil ugyanottani volt lakost karókkal úgy összeverték, hogy ez szenvedett súlyos sérülései következtében elhalt. A sz.-váraljai kir. j bíróság el is rendelte az előzetes letartóztatást mindkét egyén ellen, s a vizsgálatot is ugyanezen jbiróság vezeti.

* A táneztanitás az ev. ref. felsőbb leányiskolában egy heti halasztással folyó szeptember hó 22-én kezdődik. A tandíj fizethető október elején is. Jelentkezéseket elfogad az igazgatóság.

* Kossuth-ünnep Kak Szentmártonban Kak-Szentmárton közönsége szept. 19 ón tartotta meg honszeretettől lelkesült érzéssel — Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját. A hálafohászt Bodnár János ev. ref. lelkész —a ki maga is személyesen részf vett a sza- badságharezban — meghatólag mondotta el a nép előtt. Idős Mészáros Ferencz tauitó-kántor az itteni éneklő körrel zengette el Kölcsey „Hym- nusz“-át, „Isten áld meg a magyart“. A nép általános kegyeletes érzése méltó a Kossuth születésének századik évforduló ünnepéhez! . ..

* „így kell a pénzt olvasni!“ Dutka György egy diánna-utezai pálinkás boltba többed magával barátságos páiinkázás közben, erősen beszeszelt. Haza menet egy árokparton ülve, fennhangon számlálgatta pénzének a roncsait. A pónzszámlálásra Diánna-utcza aprója és nagyja összegyűlt. Egyszerre csak a sokaságból kivá- I ük Hánzel Jani és Dutkáfc hátbavágva, kikap a kezéből egy 20 koronás bankjegyet és igy szól: „így keli a pénzt olvasni!“ és Jankó aj bankóval elszaladt s csak nagy későre találták meg, de a pénz nélkül.

* Nincsen párja Kerekes Marosának. A nóta szerint az igaz, hogy „Nincsen párja Ke-: rekes Andrásnak . . .“, de itt Szatmáron elég hires lett Kerekes Marosa is. Ezelőtt pár hó- j nappal a Szamosparton három legény élet-halál- j harezot vívott Marosa szivéért. Akkor kettő a [ közkórházba került, de most Marcsa kerül a dutyiba. Ugyanis volt gazdája zsebkendő és I egyéb aprólékos lopás miatt Marcsa ellen panaszt emelt. Meg is lehet, hogy ezért a kis csínyért Marosát megbüntetik.

* Országos vásárunk folj ó hó 30-án és október hó Tón fog megtartatni.

* 8000 zsindelyt loptak el Mosóbányán a Schefteü és Reiter ezég zsindelyraktárából. Már regen tapasztalták, hogy a zsindely fogy s a pénz nem nő. Utána puhatolóztak a dolognak s rájöttek, hogy a vidéki zsindelyszállitók lopkodják a zsindelyt. Most szerdán egy szál- dubágyi atyafit 2000 lopott zsindeiylyel fogtak j meg. Miután a lopás nem bizonyult be egészen, 1 most erősen folyik a vizsgálat.

* Gyászhir. Alaatirottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják a forrón szeretett nő, legjobb édesanya, nagyanya, testvér és rokonnak, Bélteki Györgyné szül. dapsai Dapsy j Juliannának f. hó I7-én d. u. fél 4 órakor, életének 64-ik, boldog házasságának 42-ik évében j hosszas szenvedés után történt csendes elhunytat. A megboldogult hült teteme f. hó 19 én d. u. 5 órakor tétetett az ev. ref. egyház szertartása szerint a vasút melletti sirkertbe örök nyugalomra. $zattnár, 1902. szept. 19 Legyen emléke áldott! Bélteki György, mint férje és az összes rokonság.

* Kinevezés. A debreczeni főügyész Erdős Mihály helybeli törvényszéki czimzetes fog- házörmestert valóságossá nevezte ki.

* Vakmerő támadás. Kalmár Ferencz gencsi ev. ref. lelkész majduem életével fizetett a vasárnapi munkaszünetért. — Pár hét előtt, vasárnap reggel csépeltetett egy kisgazda, a miért Kalmár Ferencz lelkész reá üzent s ezúttal felirattá az ünneprontók neveit; — a munkások között volt egy Vadon József nevű, nyirpiricsei illetőségű ember, aki a folyó hó 14-én délelőtt együtt volt a korcsmában azzal a gazdával, akinek a búzáját csépelték; — ekkor történt, hogy dél tájon egy tanyai szekér mezei terményeket szál- litott be a faluba egyik részes munkásnak; ezt a pálinkázó emberek észrevették s mindjárt szóvá tették; — ekkor a korcsmából hazatértek, de Vadon József visszafordult és hangos lármával Kalmár Ferencz lakására ment, aki a haragos embert zsebredugott kézzel fogadta s megállóit előtte, mint olyan ember előtt, a ki nyomorék testével másnak ártani talán nem is tud; — de Vadon József néhány szó után, a balkezében rejtegetett kést beledöfte a mit sem sejtő Kalmár Ferencz lelkész hasába. Ezután még egy követ is felvett a földről s a pap felé hajította, ez azonban nem talált. A lármára előfutottak a szomszédok, köztük a biró is, a ki Vadon Józsefet egy ügyes ütéssel földre vágta, tőle a kést elvette s nyomban letartóztatta, azután a rendőrségnek

átadta. A lelkész sebe nem veszélyes ugyan, de felette szomorú jelenség, hogy a hivatását teljesíteni akaró embert a papi állása sem teszi mentté a gyilkos merénylettől.

’ Száz babérkoszorú. A főváros állandó nagy sokadalmában nem olyan igazán ünnep az ünnep, mint a vidéken. Ez nem akar megbán- tása lenni a fővárosnak, hanem természetes tünete annak az össze visszaságnak, zajnak, sietségnek, amiben egy tömegben él majdnem egy millió ember. Gyönyörű szép volt ott a Kossuth- ünnep. — Előreláthatólag impozáns, hatalmas és lelkes, de valÓ3zinüleg plasztikusabbak lesznek a vidéki ünneplések. Azoknak az őszinte igazságát nem nyeli el semmiféle vásári lárma s azokban magukhoz méltóan érvényesülnek majd azok a finom ötletek, melyeket a Kossuth hatalmas alakjának ünneplésében a hódolat sugall az igazi ünneplőknek. Egy ilyen igazán az ünnep jelentőségéhez méltó ötletről olvasunk egy aradi újságban. Egy’ szilágy-somlyói polgár, Sárváry Samu elhatározta, hogy azzal ünnepli meg a négy vennyolez megteremtőjének százesztendős születése napját, hogy száz babérkoszorút helyez el azoknak az emlékeire és sirjaira, a kik vértanúi a szabadságharcznak. A száz koszorút szerteküldi az országban mindenfelé. Aradnak harminczat szánt s szándékáról ebben a levélben értesítette az odavaló honvéd-egyesületet.

Tekintetes Elnök Ur !

Van szerencsém b. tudomására adni, hogy Kossuth Lajos, hazánk nagy fiának születése száz éves évfordulójára elhatároztam, hogy száz babérkoszorút helyezek el a nemzet nagyjainak szobraira és sirjaira.

Ezen koszorúk közül harminczat szántam Arad városának. A tizenhárom vértanú szobrára tizenhármat teszek. Lenkei János sírjára egyet, a honvédek sírjára egyet, a vesztőhelyre egyet: ez öszesen 16.

Tehát kérem, méltóztassanak engem értesíteni tizennégy 1848—49-iki tisztről, akik Aradon vannak eltemetve. De olyan sírokat méltóztassanak lehetőleg megjelölni, akiknek sirjaira könnyen rátalálhatok, ha Aradra utazom a koszorúkat elhelyezni. Szíveskedjék mindenik tisztnek a nevét följegyezni, akik ezen tizennégy koszorúból részesülni fognak.

A tek. elnök urnák

alázatos szolgája: Sárváry Samu (Szilágy-Somlyó.)

Sárváry Samu professzora lehetne a kegyeletnek. Magyarország eljárhatna iskolájába. Kicsinyek és nagyok egyaránt.

*A ni. kir. honvédelmi miniszternek f.

évi 58,200. sz. körrendeleté folytán a nem tényleges állománybeli katonák és honvédek jelentkezési szabályaiban azon változás történt, hogy a nem tényleges állománybelí katonák és honvédek a tényleges szolgálatból lett kilépésök, a katonai kiképeztetés vagy a fegyvergyakorlat befejezése után, a nem tényleges állományban megmaradó ujonezok és póttartalékosok az állománybavétel után, a rövid időre szabadságoltak állományából a nem tényleges állományba átlépő katonák és honvédek pedig a katonai (honvéd) igazolványi könyv átvétele után folyó évi október hó 1-től kezdve legkésőbb 8 nap alatt kötelesek a tartózkodási hely elöljáróságánál jelentkezni.

° A megsértett asszonyok. A „La Fronde“ czimü franczia női újság a legnagyobb megütközésének ád kifejezést afölött a terv fölött, hogy Francziaországban szobrot akarnak állítani egy kanadai francziának, akinek hurminczegy élő gyermeke van. A szobor buzdító példa gyanánt van hivatva szolgálni a polgároknak, hogy kövesék a kanadai példáját. A „Fronde“-nak semmi kifogása sincs az ellen, ha a hazának ennyi utódot adó ember különös dicsőségben részesül, csak az ellen protestál, hogy a szoborral a pater fami- liast és nem a mater familiast örökítik meg. Hiszen ha abban a dologban, hogy valaki harmincz- egy gyermeket ád a hazának, valami hősiesség van : úgy az minden esetre az asszony hősiessége.

* Forgó bácsi és Kossuth Lajos. A

„Kis Lap“ legutolsó, Kossuth Lajos emlékének szentelt, számában, általános érdekű visszaemlékezéseknek írását kezdi meg Forgó bácsi, a legrégibb magyar gyermek-lap szerkesztője. Életének azokat a jeleneteit beszéli el, melyek Kossuth Lajossal hozták érintkezésbe. Az első közlemény egy, Zsulyánszky Lászlónak, Kossnth Lajos sógorának házában, 1846- ban rendezett gyermek színi