Szamos, 1902. szeptember (34. évfolyam, 71-78. szám)

Gazdák Lapja, 1902-09-11 / 37. szám

ttiolás részben visszatérítési kötelezettsége mellett az utón felmerülhető különféle apró közös költség fedezésére fenn lesz tartva.

Nevezési zárlat. A Szatmármegyei Lóverseny Egylet f. évi versenyeire a nevezés f. hó 15-én, hétfőn záródik. Jövő számunkban a nevezéseket közölni fogjuk.

Uj tagul jelentkezett Weisz József gazdálkodó, Mikola, évdijas tag.

Országos vásár Erdődön f. hó 18-án.

A szarvasmarha díjazásra, mely f. hó 2‘2-óu Fehérgyarmaton fog tartatni, az előkészületek folynak. Intézkedések történtek már, hogy a bi rálátok, értékbecslés (poiutirozás) alapján történjenek, a ini az eddig követett eljárásnál tagadhatatlanul érdekesebb, szakszerűbb és tanulságosabb.

HASZNOS TUDNIVALÓK.

A mész szegény földek javítása. Mindon növény megkíván fejlődéséhez egy bizonyos meny- nyiségü meszet, s hogy a föld a termelés czél- jának csakugyan megfelelhessen, mészmennyi- ségnek legalább is 8 százalékkal kell jelen lennie. A hazai talajok vizsgálatára vonatkozó elemzési adatok arról adnak azonban felvilágosítást, hogy igen sok helyen nem csak ily minimális meszet nem találunk, hanem egyáltalán semmit sem; és pedig leginkább némely futóhomok és nagyon kötött nyirokföldek nélkülözik a meszet. E nélkülözésnek természetszerű következ- méuye azután az, hogy az illető földek feltűnően keveset teremnek. — A bajon segítendő, gypszezni kell a főidet, a melynek hatása abban fog nyilvánulni, hogy a kálivegyeket felbontja és a növényre azonnal felvehető, vagyis assimi- lálható állapotba juttatja. De a gypsznek hatása még abban is nyilvánul, hogy felbontja az organikus lógenyt, a mely hatása következtében az salétromsavvá alakul és ily alakban a növény által szintén felvehető lesz. Az alkalmazandó gypsz mennyisége kát. holdanként 5—6 q,-ra tehető s különösen jó eredményt fog az előidézni a mélyen gyökerező növényeknél, pl. a luczerna és vörös herénél, toyábbá a borsó, bab, lencse, bükköny s egyéb u. n. pillangós virágú hüvelyeseknél.

Olcsóságánál fogva nagyon ajánljuk tehát a gypszet a mész szegény-földek javítására, anuál is inkább, mert azzal az istáiló-lrágya termő hatását is fokozhatjuk. — Megjegyezzük azonban, hogy' hatásának teljes érvényre jutásához a nedvességet nem nélkülözheti, miért is esötlen nyarakban úgyszólván érintetlenül marad a földben és csak a reá következő évben jut érvényre.

Az elszórás kézzel szélcsendes időben foganatosítandó oly módon, hogy a gypszezendő tábla egyik sarkán lelépünk 60 ölet, a másik irányban 20 ölet. aztán a négyszöget összekötjük helyenként karócskák vagy füzvesszők segélyével, hogy a kimért mennyiség pontosan legyen elhinthető.

A zöld trágya alászántása. A zöld trágya újabb időben nálunk is mind inkább kezd terjedni, a min csudálkozni nem is lehet, mert a zöld trágyázásnak sok helyt nagyon is nagy fontossága van s a vele egyidejűleg használt műtrágyák segélyével képesítve van az istállótrágyát teljesen pótolni.

Kitűnik tehát a mondottakból, hogy a zöld trágyának olyan területeken van jelentősége és nagyfontossága, a melyekre az istálló trágyát felvonszolni, kihordani felette bajos, avagy olyan helyeken, a hol a kicsiny állat állomány nem képes elegendő trágyát termelni. Ilyen helyeken azután zöld trágyázás és szuperfoszfát, vagy homokos talajokon kálifoszfát segélyével nemcsak fenntartani, de öregbíteni is lehet a talaj termőképességét.

Igen fontos kérdés azonban, hogy milyen mélyre szántsuk le a zöld trágyát. — E kérdés csak a legújabb időben kezd tisztázódni s eddig a gazdák általában véve hibásan jártak el, mert a zöldtrágyát nagyon mélyen szántották alá. — Annyira szükségesnek tekintették a zöld- és egyéb trágyának is mélyen való alászántását, hogy az a fiatal gazdatiszt, vagy munkavezető, a ki a trágyát véletlenül sekélyen szántotta alá, szidást kapott.

Ezen általánosan elterjedt felfogással szem ben, igen sok értelmes külföldi gazda súlyt fektetett a trágyának sekélyebben való alászán- tására, mert azt tapasztalta, hogy a sekélyeb - ben való alászántás mellett szemlátomást nagyobb termést kap, mintha a trágyát mélyebben szántja alá. — Egy kiváló gazda azt tapasztalta, hogy azon répa, a melyet mélyen alászántott trágyába vetett, igen sokat szenvedett a nima- tádáktól s 80 mm.-val kevesebb termést adott hektáronként, mint az ugyanolyan minőségű, de sekélyebben alászántott trágyába vetett répa. Egy gazdatársnnk, ki homokban gazdálkodik, hektáronként ÍJ—16 mm. rozsot aratott addig, a mig a zöld trágyát mélyen szántotta alá, jelenleg azonban, mióta sekélyebben szántja alá, 22—20 mm. arat.

Ma tehát ne az legyen a törekvés, hogy a trágyát minél mélyebben, hanem ellenkezőleg, hogy minél sekélyebben szántsuk alá, mert bi zonyos, hogy ilyen módon nagyobb terméseket nyerünk s rovarok s férgektől sem szenved annyit vetésünk.

A zöld trágyát mindég valamely korán lekerülő gabonafóleség tarlójába vessük s késő ősszel sekélyen szántsuk alá s a következő ta- vaszszal a talajt szuperfoszfáttal is lássuk el. Zöld trágya után leghelyesebb, ha valamely kapásnövényt alkalmazunk. A zöldtrágya sekélyen való alászántásának egyetlen hátránya, hogy talajunkat ősszel nem szánthatjuk mélyen alá, hanem kén}’telenek vagyunk a mély szántást tavaszra hagyni, avagy attól egészen eltekinteni. Ez azonban nem olyan nagy hiba abban az esetben, ha a forda más éveiben kellő mélyen szántunk, amikor is sokkalta kisebb a mély szántás elhagyásának hátránya, mint a minő nagy a sekély szántás előnye.

Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1902.