Szamos, 1902. szeptember (34. évfolyam, 71-78. szám)
1902-09-14 / 74. szám
XXXIV. évfolyam. Szatmár, 18Q2. vasárnap szeptember hó 14. 74-ik szám. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Egész évre 3 kor. — Félívre 4 kor. — Negyedévre 2 kor j Rákóczy-utcza 9. sz. Egyes szám ára ^0 fillér. Mindennemű dijak zaímaron, a lep kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. A 3zéiia-piacz:x Ki tagadhatná, hogy az utóbbi évtizedek aiatt Szatmár város fejlődése nagy mérvet öltött. Természetesen, hogy a külső fejlődéssel karöltve kell menni a belső rendnek, a tisztaságnak s biztonságnak stb. Azok az intézkedések, melyek e tekintetben a közönség érdekében létrejöttek, egy- től-egyig mind szükségesek voltak. De nem tagadhatja azt sem senki, hogy minden újításnak meg voltak és vannak mindig a maga ellenségei. Ezek, mint a jó ügy kerékkötői lépnek fel, vagy azért, mert az uj intézkedéssel félredobattak, mint használhatatlan gép-kerekek ; vagy azért, mert ezek által önző magánérdekeikben károsodást szenvedtek. Ki ne ismerné be ma, hogy mily nagy szükség volt annak ideién a városi terménymázsák (elállítására az eladó közönség érdekében. De azért bizonnyára megvoltak annak is akkor, a maga ellenségei. Ilyen szükséges intézkedés volt az újabb időben a tejelő állatok egészségi állapotára való felügyelet, s a tej kezelés tisztaságának ellenőrzése a város részéről, mert ez, ha nem viszik is teljes szigorral az egész vonalon keresztül, de legalább megnyugtatja a fogyasztó közönséget, különösen a szülőket, kiknek egész életük korunkban nem egyéb, mint a baczilusok ellen való ideges harcz. Hanem van meg egy, eddig senki által figyelemre nem méltatott piacza a városnak, a melyről valljuk meg, talán azért is feledkezett meg mindenki, mert ide nem asszonyaink járnak. Mert ha nekik volna itt ügyök az eladókkal, azóta ott is régen rend és igazság uralkodnék. Sehol, még talán a lóvásárban sincs annyi csalafintaság, mint a széna-piaczon. Az tudja leginkább, aki mint vevő, vagy eladó megfordul ott. Van ott olyan szekér takarmány, melyet a szekér aljdeszkájára beállított mosószékről raktak, van olyan, mely a sorompónál lett írissen felpálházva, van olyan, mely kívül színezve van, belül pedig értéktelen gazzal van rakva. De ki tudná egyenkint elszámlálni az emberi ravasz leleményesség eme productu- mait! Ez az oka annak,' 'hog^ tisztességes eladó nem megy a szénapiaczra, a vevő pedig valahányszor oda szorul, borsódzik a háta. Azért hozom a nyilvánosság előtt napirendre ezt a kérdést, mert úgy vagyok értesülve, hogy az egész Árpád-uíczának s igy a széna-piacznak is rendezése, s az ott elhúzódó sáncznak leburkoiása most napirenden van. — Szükségesnek tartom azért ez alkalommal a városi tanács figyelmét felhívni, hogy vegye tervbe ott egy széna- mázsáió felállítását. Nem hiszem, hogy ezen, a városra is haszonnal járó intézkedés elien valaki szavát felemelné, mert meg lesz nyugtatva a tisztességes eladó s a vevőkőzönség. Ilyen szénamázsáló Debreczenben már évtizedek óta működik a közönség nagy megnyugvására és hasznára. A jobb minőségű takarmány természetesen súlyosabb s igy jobb árt ér el, mint a sovány zsirtalan vagy ,eső által kilúgozott. Én részemről nem tudom elégge ajánlani a t. városi tanácsnak soraim figyelembe vételét, s a szénamázsáló mielőbbi felállítását. B Előleges jelentés az ecsedi láp geológiai viszonyainak ismeretéről. A főldmivelésügyú m. kir. miniszter ur rendeletéből talajkémló fúrások és szakszerit geológiai vizsgálatok eszközöltettek az ecsedi láp területén, annak vizmentesitése után. Közérdekű lóvén az ecsedi láp területe geológiai viszonyainak ismerete,'különösen gazdasági ipartelepek létesítése kérdéseinek eldöntésénél, a kiküldött geológusok eiöleges jelentését t. olvasóinkkal a következőkben közöljük : Ä magyar nadrág. — Irta : F. A. — Bár nem vagyok olyan vén obsitos, hogy háborúk izgalmairól regélhetnék, de mint katonaviselt ember én is csak hozzászólok a katonák magyar nadrágjának kérdéséhez. Bizony mondom, bennem csak megelégedést keltett az a hir, mely a dicső magyrar nadrág haldoklását először jelentette. És semmikép nincs szándékom e sorokban róla dieséneket zengeni, sőt, ha tőlem függne, egy kegyelemdöféssel olyan lyukat szúrnék rajta, mit sohse tudjon bevarrni még a „Regiments-Schneider“ se. Szegénv bakák amugj’ is eleget szenvednek a Gesammt-monarchiáért és higyjék meg, győt- relmes három évüket épenséggel nem vigasztalja meg az a tudat, hogy magyar nadrágban rúgják német kommandóra a mars einzet. És ha még magyar nadrág volna ! Igaz, hogy ez volt a mintája, de ne felejtsük el, hogy ehhez a ruhadarabhoz csizma jár. Csizma és nem bakkancs. Már pedig ez utóbbi inkább a tót bocskort nevezi szülőanyjának és nem pedig a becsületes és népszerű csizmadia ipart. No a mi igaz, az igaz. A nadrág magy7ar jellegét híven mutatja ennek ellenére a sujtásos vitézkötés, csakhogy ez nem ám nemzeti posztóból való, hanem fekete-sárgából. És ez aztán j akár forschriftos, akár nem forschriftos, bizony mindig csak fekete-sárga. Már pedig, hogy lehet az magyar nadrág, minek legszebb dísze fekete sárga, azt fejtse meg az, ki előtt a dicső Gotterhalte még mindig a nemzeti himnusz. Ennyit a külső ékességéről: ám, mi va- | gyón bennt. — A baka iába — mondja a naiv olvasó. És majdnem eltalálta. No, mert benne van az is, csakhogy fő a „bakafót.“ Hogy mi ez : a fölött nevet minden katonaember, mert a „bakaiét“ a bakánál az, a mi ballerinánál a vatta : mindakettö a dicső természet pót surrogatuma. És bár igy a baka urnák is nagj'on formás a bokája, de hogy az egy kicsit meleg nyárnak idején, azt tán elhiszik nekem a szakácsnék és szobalányok is, pedig csak az ő kedvükért vagyon Zugsführer ur Nagynak olyan formás lábikrája. De ha még a bakafót tudja is pótolni a folytonossági hiányokat, az még hagyján, de akit az Isten is huszárnak teremtett, még se lett huszár, vagy, aki a pipaszárát nem az agyarába hordja, hanem azon jár, no az ilyenen nem segít a Compagnie Schneider összes baka- fótja se. Hogy a magyar baka e nadrág révén mu- tatósabb volna az osztráknál, azt tagadom. Igen, szálasabb, csinosabb és erősebb : az tény, esak- | hogy az volna, ha pantallón volna rajta. Egy tiszt ur a Budapesti Hírlapban úgy nyilatkozott, hogy e nadrágban jobban és mutatósában lehet defilirozni. — Könnyű neki, mondom én, hisz kadét iskolai növendék korában se élvezte s e dicső ruhadarabban a defilirozás nem annyira lelket, mint inkább lábat felemelő örömeit. Nagy ur az, legalább is brigadéros, ki előtt magyar nadrágban defiliroz a baka. Ilyenkor vau aztán, annyi ruhavizit, mint a hány „kis napja“ van az öreg szenvedő bakának. Először a zugscommandáns, majd az őrmester, azután a hadnagy, kapitány, ki tudná azonban elöszámlálni az egész katonai ranglétrát, méregeti végig a szegény katonát. Hogy még a szigorú ezredes se találjon semmi bajt, úgy7 felhúzza azt a nadrágot és úgy odaszoritja a de • rekához, hogy a haptacht alatt meg se lebben az adjusztált müdarab. és nincs is a világnak tánczosnója, kinek ennivaló lábikrájára annyira odatapadna a selyemfekete harisnya, mint a hogyan a magyar nadrág körülöleli a baka „szép“ lábát. De ha vége van a visitnek, vége van a kutya nagy elegaucziának is, hisz addig, mig állni kell, az még csak hagy7ján. De igy menni is : az rnár bolond kívánság. Van is olyan commando, ha. a Reglement nem is írja elő, melyet csendesen ejt ki a kapitány, de mit ismétel az őrmester és suttogva Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjúszövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeiniíet. Hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Készít sikkesszabásu egyenruhákat; raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket éa katonai fölszereléseket. Szatmár, Deák-tér. (Városház-épület.) --------------—------------------------------
