Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)
1902-08-07 / 63. szám
XXXiV. évfolyam. Szatmár, 1902. csütörtök augusztus í;ó 7, r/ y 63 Ik szem. SZAMOS. ér. Cl V v í-2 ÍP -o Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMECYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. Nemzeti szövetség, Minden magyar ember szivét hangosabb dobogásba hozta azon hir, hogy Amerikába szakadt véreinknek az ország diszes nemzeti lobogót küld. Ez a zászló, mely hivatva van túl a tengeren élő honfitársainkat összetartásra, hazaszeretetre buzdítani, — nemcsak azt hirdeti, hogy a haza szeretettel öleli keblére minden gyermekét, bármily távol legyen tőle, de bizonyságot tesz arról is, hogy a „Nemzeti Szövetség,“ mely a zászlóküldés eszméjét fölvetette és keresztülvitte, — végre fólébredt lethargikus álmából. Mert miben állt a Nemzeti Szövetség eddigi működése . . ? Megalakultak sok helyen; az alakuló gyűléseken anketteztek és! banketleztek; a haza s nemzeti érdekeink fejlesztéséért — tanácskoztak, szónokoltak és — őszi szokás szerint, fecerunt magnum áldomás. A szó elhangzott, a bankett mámora eloszlott és senkinek többé eszébe nem jutott, hogy létezik-e a Nemzeti Szövetség ? Végre a fönt említett zászló-mozgalommal életjelt adott magáról az „Országos Nemzeti Szövetség“. Ez az életjel oly lélekemelő, hogy nemes, eredményes működést várunk, remélünk nyomában. Szatmáron is megalakult volt annak idején a Nemzeti Szövetség. Sok szép frá- jzis, pohárcsengés, vig muzsika hirdette születését. Megszületett a kisded, de mindjárt mély álomba merült s azóta még mindig j alszik csöndesen. Nem veszi észre, hogy szülőanyja, az Országos Nemzeti Szövetség már fölébredt s a tettek terére lépett, — sejtelmével sem bir annak, hogy reá nem* zetmentö munkák várni k, —• azt sem tudja, hogy létezik. Vajion fö!ébred-é? és mikor? Megdöbbentő az a közönyösség, mely nemzeti érdekeink megóvása iránt társadalmunk körében uralkodik. Belátjuk mindnyájan, hogy a magyarság e végvárában, — hol az oláh elem térloglalása kezdődik és a nemzetiségi izgatások hullámai mind magasabbra csapkodnak — immár nagy ideje volna egy nemzeti érdekeinket védő szövetkezet táborában e nagy baj ellen minden rendelkezésünkre álló ec :közzel síkra szál- lanunk. Es még sem teszünk semmit, csak alszunk tovább, Minek is háborgatnék elleneinket előhaladásukban ?! Nincs terünk arra, hogy fölsorolhassuk ama tennivalók sokíéleségét, melyek a Nemzeti Szövetségre ezen exponált vidéken várnak, megelégszünk egyelőre azzal, hogy rámutatunk egy oly sebünkre, mely első sorban ugyan gazdasági életünket sorvasztja, HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. de a mely életbevágóan érintvén nemzeti létünket is, mint ilyen, erősen provokálja a Nemzeti Szövetség érdeklődését s akczióba lépését. Mert hiszen úgy tudjuk, hogy a Nemzeti Szövetségnek egyik sarkalatos Programm pontja: a közéletben előforduló s a magyarság érdekeinek szempontjából érdemesíthető minden mozgalmat felölelni, — s nemzeti érdekeinket ápoló és védő minden egyesületet működésében támogatni. Mindenki tudja, hogy az ország legősibb, legmagyarabb eleme: a kis- és középbirtokos osztály, a gazdasági viszonyok szerencsétlen alakulása folytán a züllés lejtőjére jutott. Napirenden vannak az árverések s az állam és társadalom tétlenül nézi, mint húzzák ki a magyar gazdák lábai alól őseinknek földjét. Ha ez tovább is igy halad, eljön majd az az idő, mikor a magyar ember — mint a költő mondja — „nem leli majd honját e hazában.“ E bajon segítendő, életrevaló inditvány- nyal áll elő a közelmúltban a „Szatmár- megyei gazdasági egyesület“: Egy szövetkezet megalapítását tartja szükségesnek, a központi hitelszövetkezet, a társadalom a pénzintézetek támogatása— s esetleg állami szubvenczio mellett, a kényszerárverések alá kerülő magyar kisbirtokok megmentésére. Ez életrevaló eszme részleteibe itt nem Az én dalaim. Mit eddig daloltam, Nem szólt soha másról . . . Örök szerelemről . . . Örök boldogságról. S nem is szólott soha Senkinek sem másnak . . . Mindig csak egy kicsiny Aranyszőke lánynak! De tudja az Isten, Egy pár hónap óta . . . Máskép szól az ének, Máskép szól a nóta . . . A mit most dalolok Sohasem szól másról . . . Csalfa hűtlenségről, Rövid boldogságról . . . Hej! pedig most sem szól Soha senki másnak, Csak annak a kicsiny Aranyszöke lánynak . . . ___________________Lengyel Béla. A hirtelen halálról. A földi élet befejezésének módjáról — a halál miként való bekövetkezéséről — a halandó emberek óhaja különböző. A nép szava, költőjében, Petőfi Sándorban, ekkóp nyilatkozik : „Egy gondolat bánt engemet, ágyban párnák közt halni meg* ; tehát Petőfi az erőteljes élet működése közt kívánja a hirtelen halált. A nép szava más helyütt a halotti énekben aképp nyilvánul: „Ments meg minket a szörnyű haláltól“, tehát nem ijjesztöen, hanem csendesen, elkészülve, kibékülve a megmásithatatlannal, kívánja a halált és nem hirtelen Egyesületünk közlönye, az igazi „Ember sseretet“ lapja olvasóit oly gondolkodásra és cselekvésre akarja oktatni, hogy haláluk lehetőleg az életkor legvégső határán — termesze, tes rendben — minden földi dolgokat elvégezve, mint csendes kimúlás következzék be ; mert igy módjuk és idejük lévén polgári és családi kötelességeik teljesítésére, halálukat öz- vegyek és árvák keserve nem fogja követni ; hiszen a késő aggkorban hekövetkezett halál az elkopott testrészek állapotából természetes dolog, az kibókit a helyzettel és nem fájdalmas. Ne várja az olvasó, hogy e czikk mindent, a mi emberileg és társadalmilag boldog emberi véget biztosit — felölel, mert eme általam választott tárgy csak egy lánczszeme ama terv- i szerű egésznek, melyet az „Emberszeretet“ lap- Ijának különböző szerzőjü és tárgyú czikkei alkotnak és én a hirtelen halálról szóló tárgyat csak azért választottam, hogy az olvasó erről is tudomást szerezzen és ellene esetleges szükség esetén óvó intézkedéseit megtehesse. A hirtelen halál ugyanis nem csodaszerű önálló betegség, hanem attól származik, hogy a nemesebb szervek, az agy, tüdő, szív ereiben a vérkeringés hirtelen megszűnik. Az agyban megszűnt vérkeringés miatt az agy velő nem dolgozik s azért eszméletlenség lép fel és hirtelen gutaütésnek nevezett állapot áll be. Ha a vérkeringés a tüdőben szűnik meg hirtelen, akkor a tüdő nem dolgozik, azért fulladás lép fel hirtelen : tüdővizenyőnek nevezett állapot áll be. Ha a vérkeringés a szívben szűnik meg, akkor a szív nem dolgozik, ájulás lép fel s hirtelen szivhüdésnek nevezett állapot áll be. Mindhárom esetben a következmény egyforma : a hirtelen halál. Mind a három esetben az ok egyformán az, hogy a vér folyása, az úgynevezett vér keringés ezen szervek vérkeringésének csatornáiban — az úgynevezett erekben hirtelen megszűnt. Vájjon miért szűnt meg e szervekben a vérkeringése? Lehetséges-e, hogy a teremtés remeke, akkép volna alkotva, hogy nemesebb szerveinek tápláló vért, tehát életet adó vérkeringése ok nélkül hirtelen megszünTényleg csak INGÜK JÓZSEF zári ezikkeket és katonai fölszereléseket. szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjúszövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeink.et. Hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Készít sikkesszabásu egyenruhákat; raktáron lart mindennemű egyenrahá- Szatmár, Deák-tér. (Városház-épület.) SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak czatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők
