Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)

Gazdák Lapja, 1902-08-28 / 35. szám

lépő és 1Ö kor. esaládjegygyel. Meghívók kül­detnek szót. Uj tagokul felvétettek: bér. Kovács Jenő ur elnök és bér. Kovács Miklós ur ajánlata mellett: Madarassy Gyula ur (N.-Károly), Kende György ur (ístvándi), Kiss Lajos huszár fő­hadnagy (Mátészalka), Komjáthy Pál ur (Bpest), Boér Endre ur (Mozöpetri), Rát.honyi Ákos ur (Kökönyösd), Szent-Iványi Tibor ur (Somoskeövi tanya); bér. Kovács Jenő és Bartha Kálmán urak ajánlata mellett testületi tagul a Szatmá- ron állomásozó m. k. honvéd tisztikar évi 100 korona tagsági dij átalány mellett. Termés eredmények a vármegyében. Újabban kapott értesülés szerint a nagy-károlyi járásban a lápvidóket is ideértve az őszi búza és rozs kát. holdanként 7, az őszi árpa és zab 10 mm. szemet ad. Tengeri kitünően állott, de az utóbbi hűvös és esős idő a cső fejlődését hátráltatta, s ha hosszú ősz nem lesz, tartani lehet attól, hogy nem fog beérni. A burgonya nagyon rőt had. Anyaszénábau jó, sarjuban középtermés lett, de mindk. ttot csak felerészben lehetett eső nélkül felszedni. A szőlő is nagj'on elkésett, de a jó s meleg szeptember még helyre hoz­hatja. Változás a versenyekben. A Verseny egy lat határozata szerint az ügető verseny nem szept. 29 én, hanem ‘27 éu, szombaton d. u. 4 órakor fog megtartatni. A Szatmármegyei flazd. Egyesület a po­zsonyi kiállításon házi ipari tanfolyamain ké szült 7 darab tengeri háncscsal bofont nyári bútorral vesz részt. Elitéit kivándorlási ügynök. A szatmári köz- igazgatási bíróság f. hó ‘25-én hozott ítélettel Goldberger Emilt kivándorlásra csábítás és közvetítés miatt 600 korona pénzbírságra és 2 hónapi, majd a város területére kitiltás daczára történt visszajövetele miatt újabb 10 napi elzá­rásra ítélte. Vádlott felebbezése daczára le lett tartóztatva, mivel állandó tartózkodása nincs. A szigorú Ítéletet, helyesléssel vesszük tudomá­sul, remélve, hogy az elrettentő példa megteszi hatását. Uj tagul jelentkezett Grün Herman birtokos O-Pályi, rendes tag. Országos vásár: Nagykárolyban szeptember hó I-én. Olcsó zöldtrágyázás. A zöldtrágyázás legin­kább azért nem terjed elegendő mérvben, mert, ha csakis alászánlasra lész vetve költséges, da­czára annak, hogy legtöbb gazdaságban a trá­gyateleptől távol eső földek megtrágyázása, különösen a rossz közlekedési utak miatt sok­szor majdnem lehetetlen; az ilyen földrészeken pedig, ha humuszban szegény a talaj, majdnem kikerülhetetlen a zöldtrágya alkalmazása. Magamnak is vannak ilyen távol eső és csakis meredek rossz utón nehezen megközolit- hatö földeim, a melyek trágyázása sok fejtörést okozott. így kíséreltem meg a zöldtrágyát kom­bin üt hasznosítással. Miután rendesen trágyázni nem lehetett, beosztottam három forgóba ideig­lenesen, melyből együk forgó táblát bevetettem borsóval, még pedig három részletben, egyrészt Őszi, másik két részt tavaszi borsóval, melynek fele korán márczius közepén, más fele pedig április végén lett elvetve. Mikor a borsó elkez­dett virágzani, az első darabra reá bocsátottam a juhokat és darabon kint legeltettem ; mire ezt lelegelték, a második és harmadik darabra került a sor. A juhok természetesen ott fejettek és háltak a nevezett táblán, a lelegelt borsónak trágyája ott hullott el a hol erre szükség volt. A borsónak a juhok csakis a vékonyabb részeit a levólzetét és vékony szárrészeit eszik meg, mig a durvább szárrészeket letapossák, leheve­rik és igy annak alászáutása is könnyebb, mint a le nem legelt zöldtrágyának szánt borsóé. A hol fejős juh gazdaságot folytatnak, ott sokszor az aratást megelőző időszakban bizony gyengén szokott elégséges legelőjük lenni a juhoknak ; — ilyenkor a zöldtrágyáuak szánt borsó legelő bizony nagyon kapóra jön, mert a tej mennyisége majdnem megkét­szereződik és ez a jobb tartás az elvetett vető­magot és szántást megtéríti. Julius végén a visszamaradt szárrósz alá- száutható, ez úgy szeptemberig megletősen élkor- bad, mire a földet az őszi gabonával be kell vetni, annak a talaj elég jól elkészíthető. Egyedüli hiba, hogy a még el nem kor­hadt szárrószek a vetögép csaroszláit behálóz­zák és nagyon megnehezítik a vetést,, A növendék marhánál a legeltetést meg­próbáltam, de bizony azok nem szívesen eszik csak csipkedik a borsó hegyét. Talán ha valami koverék félét vetnénk, úgy azokkal is lehetne részben értékesíteni. K. B. Allatvásár kimutatás. Augusztus 27-én tartott heti vásár alkalmá­val a következő lábas jószágok hajtattak fel : Ló .........................................'821 db. Sz arvasmarha.....................1017 db. Juh . . .....................1357 db. Ter ményárak. T S R M fi 'J V Szatmaron Bposton i'rr lkr |frti kv. f; |kr.|frt|ki Tiszta búza . . Kétszeres . . . . Rozs ................... Ár pa ...... Zab................... l’ engf-i i . . . . K ása................... (fe hér paszuly . farka „ . , Szilva................ „ füstölt . . Kepoze . . . . Krumpli zsákja Szalonna . . . Ul 6 35 5 80 5 15 4 80 5 25 5 65 7 50 5 50 16 ­1 35 65 — 6;6ű! 5:90' 5Í25 ö| — 5 35 5 85 8 - 4 50 18 -­7 — — | - 6 10 5 25 5 85 5 15 1 40 66 — 10 7 50 6 24 5 40 6 05 6 25 10 30 POSTA. G\ A. Kaplouy. A szives tudósítást késve is nagy köszönettel vettük s kérjük alkalmilag máskor is. Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1902.

Next

/
Oldalképek
Tartalom