Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)

Gazdák Lapja, 1902-08-28 / 35. szám

günk kegyeletinek is szenteljünk időt. A Szent István király nap nemzeti ünnepünk, ehhez ragaszkodnunk kell. Ez is had ápolja a magyarban a nemzeti múlt iránti büszkeséget és ébreszeu bizalmat a jövő iránt! Ne legyen ez tisztán val lási ünnep, hanem több ennél: magyar nemzeti ünnep, megtartása tehát még kívánatosabb. Törvényeink súlyt is fektetnek rá.

A törvény azonban belátással dolgozik. Minden erkölcsiség és nemzeti lelkesedés fölött ott áll első sorban a megélhetés kényszerűsége. Ezért a törvény respektálja a kényszerhelyzetet.

Az ünnepek megtartását két törvény kötelezi.

A 68. Lili. t.-cz. 19. §-a vasárnapokon minden elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztését rendeli. Ugyanez tiltja ünuepeken a templomok körül a vallási gyakorlatokat zavaró munkákat. Szent István király napjáról e törvény uera beszól.

Másik törvényünk, a 91. XIII. t.-cz. az ipari munkának vasárnapi és Szent István király napi szünetelését teszi kötelezővé, még itt is fantartással az oly természetű ipari munkákra, melynek megszakítása annak üzemében zavart okoz.

Az utóbbi tehát tisztán ipari törvén}', mi legfeljebb mezőgazdasági ipart, pl.cséplést, szesz- gyártást, de nem a nedves buzakereszteknek kint a határban, talán épen maga a tulajdonos általi száritgatását tiltja el.

De még, ha arra is vonatkozna, különösen az abnormális időjárás alatt, amidőn annak a minden oldalról sanyargatott gazdának egész évi keresményének, családja egy évi veszendő félben levő élelmének, terhes adó alapjának meg mentéséről van szó, még akkor is indokolná a rendkívüli helyzet, hogy legalább olyan mérvben vonatkoztassuk a törvény engedékenységét ezekre a munkákra is, mint az időviszontagságnak kevésbbó, vagy egyáltalán ki nem tett, s mégis vasárnap is űzhető iparokra.

Szóval a törvény vasárnapokra is csak az elkerülhető munkát, vasárnapok és Szent István király napra az ipari munkát szorítja meg, de általában még ezeket sem tilthatja s nem is tiltja el. Honnan vette hát az a csendörsóg, vagy a vele rendelkező hivatalos hatóság a törvényes alapot arra, hogj' ebben az abnormis időjárásban, amikor tudták, hogy a nép mind termését menti, tudták, mert a kényszerhelyzetet ismerték, honnan vették tehát a jogot arra, hogy a községi határokban Szent István király napján razziát tartsanak s az átázott kévéket a pusztulástól menteni akaró népet, a nedves szemet ponyvákon száritgató gazdákat eltiltsák kétségbe esetten kényszerült munkájuktól ? Kinek a felelősségét fogja azaz elpusztult érték képezni, ami hozzájárulhatott volna fogyasztani államháztartásunk rengeteg behajthatatlan adóhátralék követelését ?

Halottunk oly esetet, hogy a veszendő termés fölött kesergő gazda nagy összeget ajánlott fel biztosítékul a kirovandó büntetésre, csak engedjék terményét megmenteni; de a törvény

Iközegei karhatalom alkalmazásáyal is meggátolták ebben a gazdát.

Hallottak, hogy egyesek felbecsültették az igy okozott végtelen kárt; de hányán nem tét ték azt? S aztán ki fogja ezt megtéríteni? Legjobb esetben a tulbuzgalmukbau a törvényt félre értő vagy félre magyarázó hivatalos hatalom tévedéséért az állam téríti meg; miből ? Mindnyájunkéból ? S aztán mit ér a nemzet vagyonának ilyetén pusztításáért legjobb eset- beu nyújtandó kártérítés, ami legfeljebb egyik zsebből a másikba vándorol?

S még egyet. Ki fogja megtéríteni azt az elveszett munkaerőt, azt a 400--600 munkanapot, amit a feljelentések nyomán ezek a gazdák a hivatalos tárgyalások alatt elfognak ve sziteni ?

Ez a dolog igen komoly. Országszerte a mezőgazdasági helyzet javításán buzgólkodik a társadalom: a kivándorlásra vezetett terhek enyhítésén. A kivándorlás okait tanulmányozza a kormány. A nemzeti vagyon növelését, a termelés forsirozását sürgetik a nemzetgazdák.

S amit egyik oldalon evek hosszú során javituuk, azt lerontjuk egyetlen nap, egyetlen intézkedéssel.

HÍREK.

Lóverseny gyűlés. A Szatmármegyei Lóverseny Egylet f. hó 27 én d. e. tartotta IÍI-ik igazgató választmányi ülését bér. Kovács Jenő ur elnöklete alatt, Bartha Kálmán, bér. Kovács Miklós, Papp Lajos Béla, Szeőke Ödön és Poszvók Nándor egyl. titkár, ig. választmányi tag urak, Jókey István és Jékey László rendes tag urak jelenléte inellett.

A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a versenyek körül szükséges intézkedéseket állapították meg. A tiszteletdijak körüli intézkedést az elnök vállalta magára. A sik- pálya és tribünök elhelyezése a tavalyiak szerint lesz. Az akadály pálj'át szept. 10-ón tartandó újabb választmányi ülés fogja megállapítani. Egymást keresztező esetleges intézkedések kikerülése végett kimondja ülés, hogy minden intézkedés a titkár közbejöttével esz közlendő.

Az ügető verseny az előbbi megállapodástól eltérőleg szept. 27 én, szombaton d. u. 4 órakor a Pettyén —Szatmári országúton Szatmár irányában fog tartatni. Találkozó Pálfalva végén. Csak egyleli tagok, 4 kerekű, 2 ülésü kocsin hajthatnak. Versenykocsik kizárva. Minden versenyző fogat egy versenybírót tartozik vinni. Az ügető pálya körüli teendőket Bartha Kálmán ur vállalta magára. A verseny lefolyása körül külön intézkedés hiányában az Urkocsisok Szövetkezetének versenyszabályai mérvadók.

A szept. 28-án tartandó versenyek d. u. fél 3 órakor kezdődnek a „Mezőgazdák versenyó“- vel. A II. számú „Sikverseny kezdete 3 órakor. Szept. 28-án este 9 órai kezdettel táncz- mulatság rendezése lett határozva a „Pannónia“ szálló nagytermében 4 kor. személyen kinti be-