Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)
Gazdák Lapja, 1902-08-21 / 34. szám
Ivánka István a vasúti kártalanítási becslés tárgyában egy hasznos s a magyar irodalom terén úttörő értekezést adott ki. A füzet n Magyar-Óvári gazdasági tanácsadó bizottság elé Hensch Árpád akadémiai tanár által terjesztett elismerő szakbirálattal jelent meg. A füzet a vasúti kártalanítások alapjául számítandó tényezőket 4 csoportba osztja; ezek : a kisajátított telek értéke, a kisajátítás után visszamaradó telekrészek értékvesztesége, a kisajátítás folytán e visszamaradó teleknél szükségessé váló átalakítások költsége, végre a visz- szamaradó telkek művelési költségtöbbletének töke értéke. E 4 csoport bizonyára teljesen felöleli mindama mellékkörülményt, ami az ily becsléseknél irányadó kell, hogy legyen s ha a szerző által adott kulcs és számítás a helyi viszonyok, vagy a becslök nézete szerint ettől eltéröleg állapíttatnék is meg, bizonyára e körülmények csoportosításával már nagy könnyebbséget szerzett e kis mű azoknak, kik az ilyen becslést lelkiismeretesen óhajtják végezni. Ha egyes részletek módosítása volna indokolt, amint pl. nincs külön felemlítve a füzetben a két fele szelt területek vasutmenti forgóinak bevetésére külön szükséglendő vetőmag értéke, az a becslők önállóságára bízandó, kik a részleteket vagy specziális körülményeket kellő mérlegeléssel figyelembe vehetik, vagy számításon kívül hagyhatják. A 36 oldalra terjedő füzet ára 1 korona, megrendelhető a szerzőnél (Palást, Hontmegye), ki a kiadás tisztajövedelmét jótAkonyczélra ajánlotta fel. P. HASZNOS TUDNIVALÓK. ■ Borok villamos kezelése (Sz. B. L.) A Marsalába letelepedett angol ezégek a legutóbbi időben megkisérlették a marsala-boroknak villamos árammal való kezelését, mi által a fiatal borok hamar fölveszik az ó-borok jellegét és sokkal előbb kerülhetnek fogyasztásra. Boes dr. megvizsgálta a természetes utón és a villamosság behatása folytán megérlelt borokat és ezek vegyelmezéseinek összehasonlításából konstatálta, hogy7 ezen borok sem vegyi össztételükre nézve, sem pedig izük tekintetében nem külömböznek egymástól. Boes dr. odanyilatkozik, hogy ezen gyakorlat a borkészítés terén egész felfordulást fog okozni, hacsak nem fog általánosan elterjedni és ép azért kérdéses, hogy7 nem volna e szükséges törvényes intézkedéseket létesíteni oly irányban, hogy7 a mesterségesen megérlelt bort, mint ilyent kellene deklarálni. Mozgás befolyása a tyúkok tojóképességére. Az egyesült-államokbeli utald baromfikisórleti telep tapasztalása szerint szabadban tartott tyúkok után 26 drbbal több tojást kaptak évenként, mint az elzártak' után. De bebizonyosodott a kísérlet folyamán az is, hogy a mozgás sem a tojások nagyságára, sem pedig azoknak súlybeli gyarapodására hátrányos befolyással nem volt, sőt a szabadban élő tyúkok tojásainál a kelósi arány is kedvezőbben alakult. M. Sz. A lópor fojtásról. (M. S.) Nem kell azt hinni, hogy a kalibernél jóval terjedelmesebb fojtás erősebb lövést adna! Sőt ellenkezőleg. A felette vastag fojtás gyengíti a gázok erejét, melyeknek egy része ily folytások mellett már a csőben haszontalanul elfecséreltetik, minek következtében az eleven erő sokat szenved s a fegyver korántsem lő a szokott átütő képességgel. KÜLÖNFÉLÉK. A Szatmármegyei Lóverseny Egylet tagjait tisztelettel felkérjük, hogy a 10 K tagdijakat a folyó évre Poszvék Nándor egyl. titkár czi- mére beküldeni szíveskedjenek, hogy a versenyekre szabad bemenetet igazoló nyugtajegyeket idejekorán megküldhessük. A Szatmármegyei Lóverseny-Egylet tagdij nyugtázása, Reudea tagsági dij 1902. évre. alapítvány lí O T O II ü Múlt szám összege : 240 13 Bartha Kálmán Szatmár 20 20 14 Ráthonyi Ákos Kökönyösd _________20 20 ös szesen 280 POSTA. Sz. B. Udvari, Sz. F. Csenger, Sz. Gy. Erdőd, K. R. N.-Szokond. Az adatokat nagy köszönettel vettük, s hálával vennénk egyet- mást máskor is. B. K. N.-Majtény. Értesítés ment magánlevélben. Ang. 31 én d. e. fél 11 órai vonattal kimegyek a munkássegély-pénztári értekezletre. K. J. Kraszna-Béltek. A Madeleine a legkorábban érő szőlő s igy csemegéül való ártó kesitésre nagyon kifizeti magát. Hátránya azon ban, hogy — kivált ha virágzásakor kedvezőtlen idő jár, — elrúgja a termés). Ennek mérséklése végett ajánlatos más fajtákkal keverve ültetni (pl. Erdeivel.) Hogy mégis fajtánként elkülönítsük szőlőnket, czélszerü 2 soronként váltakozva ültetni. A Madeleine különben fél, sőt egész hosszú művelést igényel. Ép e tulajdonságánál fogva kitűnő lugas szőlő is. Szabadkozására megnyugtatjuk, hogy ezó- luukhoz képest örülünk ha gazdaküzöuségüuk- nek mentül nagyobb hasznára lehetünk, azért bármi irányban fordulnak gazdáink hozzánk, a legnagyobb készséggel vagyunk segítségükre s szívesen nyújtunk felvilágosítást. Nyomatott a »Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1902.
