Szamos, 1902. július (34. évfolyam, 53-61. szám)

1902-07-20 / 58. szám

■Szatmár, 1902. vasárnap juüus hó 20.

XXXIV. éjrtDíyanr.v-------------■■ v

__________Szatmár, 1902. vasárnóp juüus hó 20.

SZ

AMOS.

i.

Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön.

A SZATMABMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖiYYE.

Előfizetési ár:

Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz.

Mindennemű dijak zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők.

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér.

A kereskedelem magyarosítása.

Ha a hazai kereskedelem ügyéről szólunk, akkor mindenesetre a magyar nemzet egyik legfontosabb kiegészítő részéről van szó, mely századok, sőt ezredek óta, a magyar nemzettel e hazában él a nélkül, hogy a nemzettel sorsát azonosítani tudta, hogy nyelvét elsajátítani képes lelt volna.

Ha a kereskedelmet csak úgy akarjuk megítélni, mint adó- és vevő, vagy közvetítő elemet, akkor igen csekély értéket tulajdonítunk a kereskedelemnek. A kereskedelem értéke a maga valóságában csak ott ismerhető fel, hol mint nemzeti tényező mutatkozik, például Angol és Francziaország- ban, a hol a kereskedelem mint hatalom, a nemzeti érdekek támasza, elősegitője szerepel Mert ha a kereskedelem tömörittetik, nemcsak egyszerű közvetítő elem, hanem végrehajtó és legfőbb gazdasági tényezővé válhatik. Ha a nemzeti érdekek kívánják, önmegtagadóvá kell lennie, vagyis bizonyos alkalmakkor az ellentől sem venni, sem annak eladni nem szabad, csak azért, hogy a nemzeti érdekeknek megfeleljen.

Ez oldalról a mi nemzetgazdáink, ke vés figyelemre méltatták a kereskedelmet; vannak egyesek, a kik csak úgy érintve, elismerik a kereskedelem ez irányban való

értékét, például mondják azt, hogy ha valamely állam egy másikkal ellenséges lábon áll, nem helyes és nem hazafias tettet követ el a kereskedelmi osztály, ha a kereskedőnek árut közvetii, hogy igy ezáltal annak erejét növelje. Több figyelemre azonban nem méltatják.

Oly magas fokra kell emelni nálunk a kereskedelmet, annak nemzeti irányát, a mint az Angol és Francziaors/ágban van és ha oda fejlődhetnék kereskedelmünk, a hol az ezen országokban áll, renkivüli szolgálatokat tehetne a magyar kereskedelem a magyar nemzetnek, az államoknak egymásközti kereskedelmében.

Tudjuk mi azt, hogy az elmélet emberei azon hitben élnek, hogy a magyarosodás az iskolák által elérhető, feledik azonban. hogy a magyar kereskedelem mennyire át van hatva a német szellemtől.

Hogy tehát kereskedelmünk nemzetivé lehessen, s a nemzet életévei összeforrhasson, a magyar nyelv elsajátítása a legfőbb szükség mert ez leend kulcsa az igazi hazafias érzelem kiíejlésének s csak akkor lesz képes a kereskedelem nemzeti irányban működni, ha annak minden tényezője át lesz hatva az egyedül üdvös magyar szellemtől.

Tagadhatatlanul sok hasznát látjuk a mi kereskedelmünk magyarositása körül a

kereskedelmi iskoláknak, a melyek ifjainkat magyar nemzeti szellemben nevelik s készítik elő pályájukra, de meri ezeket az if- jákat, — kevés kivétellel — a gyakorlat mihamarabb elnémetesiti, a kereskedelem magyarosítására nemcsak társadalmi, hanem törvényhozási utón is kellene intézkedni, hogy a magyar hazában csak magyar nyelvű könyvek legyenek vezethetők, törvény előtt csak magyar nyelvű könyvkivonatnak adassák meg a jogvédelem, stb. stb.

Mert bár az iíjuságnál, — nemzetiség különbség nélkül — dicséretreméltó magyar szellem nyilvánul meg, de iájdalommal kell beösmerni, hogy ennek az életben vajmi kevés eredménye van, mert éveken keresztül alig pár sort ir magyarul az irodában, vagy az üzletben, hiányozván az erős, (ejlett magyar ipar, — külföldi, nagyobbára osztrák gyárakkal és kereskedőkkel áll ösz- szeköttetésben; a német gyáros vagy kereskedő pedig nem tartja érdemesnek hogy a „Rebellenhund“ magyar kereskedő kedvéért, aki éven át milliókkal gazdagítja, magyar levelezőt tartson. De román, szerb stb. vevője kedvéért igenis tart annak nyelvén tudó levelezőt, mert a román kereskedő nem olyan mint a magyar, hogy annak a nyelvéhez kényszerítse magát, a kinek sok milliót ad évente, de a kinek nyelvét nem érti.

Országgyűlési búcsúzó beszédek.

— Közli: Csomay Győző. —

Hogy Szatmár megyébe egy 10-ed alatt többször láttatta magát egy zárt kör alkotmányunkat alapjaiba megingatni, elvitathatlan bizonyságai annak, a történt események előidézései ; — e kör mutatta meg elsőben a Haza előtt, miképen kellessék hallatlan öldöklések között tisztujitásokat tartani, — e kör mutatá meg, miképpen kellessék a szólás szabadságát megbuktatni, — e kör adá az első példát a jótékony törvények elferdítésére, — és éppen e kör dorongolá meg az ügyet a közeledő időkben olmos botokkal. És fájdalom, mind ezen ferde példáknak látánk későbben követőit a hazában, most legújabban October hó 12-ik napján, éppen e kör lépe újabb inditványnyal a Haza elébe és megmutatá előttünk telyes világosságban, miképpen kellessék egy közgyűlésen, melyről a megyei nemesség mitsem tudott, melynek visszahívás, vagy uj választás tárgya egy általyába nem vala, — Követeket visszahívni, és az illető nemesség tudta, hire, s akaratán kívül, uj Követeket választani. — Adja az ég, hogy e merész példa követőkre ne találhasson, adja az ég, hogy szép alkotmányunkra önkezeink által ily vérző sebek ne üttessenek.

És Tettes Kk. és Rk. az elősorolt szerencsétlen Crisisek két egyénnek hatalmasságából

kerülnek, kik közzül egyik adja az alvilági terveket, másik a tervek kiviteléhez megkivántató anyagi erőt olmos botokba öltöztetve, — és Tettes Kk. e lélekbe és elvbe rokonok egyike maholnap a Tettes Rk. díszes körébe fog belépni, innen e Hazának, innen e Nemzetnek törvényeket, nagyszerű törvényeket mondandó.

Nem czélom nekem Tettes Rk. e megye szerencsétlenségeibe tovább haladni, szóllani fog azokról későbben a történet, szóll jelenben a köztudomás, azt azonban a Tettes Rk. előtt el nem hallgathatom, miszerónt e gyűlés előtt néhány perczekkel juta kezeinkhez ezen tudósítás, melybe leléptetésünk tudtunkra adatik, és okául a leléptetésnek a bizodalom hiánj^a tétetik ki.

Mi, kik Szatmár megyét, hat holnapok alatt képviseltük, a most visszahívó töredéknek is küldöttjei valánk, mert elválasztásunk után követségünkbe beleegyezének a közgyűlés színe előtt, hozzánk megelőzőleg baráti jobbjaikat nyujták, azon sz. ígérettel, mi szerént a megye nyugalmát többé könnyelmüleg felháborgatni nem fogják, mely ígéretet azonban csak addig tellyesiték, mig a szép hangok elrepülének, — utasítás s megbízó levéllel látának el bennünket és Istennek áldásai közt bocsájtának el a Haza nehéz kérdései elintézéseire. Ok azonban az October 12-iki közgyűlésen pártfeleikkel a közgyűlési termet megrohanván, a nélkül, hogy

a nemességet, egybehívták, vágj- azokkal czól- jaikat közlöttók volna, bennünket visszahivatnak és magukat követekül elválasztják; — szeretném ezen urakat megkérdezni, miképpen fogják ők magokat Szatmár megye összesége képviselőinek nevezni, midőn ellenünk, kik az ők küldöttjeik is voltunk, annyiszor tetszett nekik nyilvánítani, miszerént mi nem az egész Szatmár vármegyét képviseljük.

Most már nints egyéb hátra, minta Tettes Kk. és Rk. díszes koszorúját e határozat következtébe idehagynunk, — de mielőtt azonban ezt tennők, számot vetettünk magunkkal, számot lelkünk isméretével és úgy találtuk, miszerént mindazon kérdésekben, mellyeknek kezelése vállainkra nebézkedett, híven, pontosan és lelkiisméretesen eljártunk, és ha e Haza fontos kérdései tárgyalásában tettleges részt nem vehettünk is, legalábbja Tettes Rk. polgári jótékony intézkedései ellenébe ferde irányban nem haladtunk, és e tudat a csapások közepette megnyugtatja kebleinket, és megnyugtatja visszahivóinknak azon hitele is, hogy ők nehéz eljárásaink ellen kifogást nem tevének, szeplőtlen lelkünk ismérete ez öntudatába fájdalmas szívvel ugyan, de felemelt fővel lépünk ki a Tettes Rk. soraiból és felemelt fővel lépünk be visszahivóink közepébe is; — most már végáldásainkat mondjuk a Tettes Rknek, Isten — e Hazának nagy Istene, és Őrangyala áldja

IUTflT TI T innnnn szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapju11 8 M/ E 11 / V j L szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket.

iIItI ISI 181/ \ " I* Hoi PaPÍ Öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Ké1* UJJ Ili. U UliU Jl szit silucesszabásu egyenruhákat; raktáron tart mindennemű egyenruházati ezikkeket és katonai fölszereléseket. Szatmár, Deák-tér. (Városház-épület.) ---------——----------------------------------