Szamos, 1902. május (34. évfolyam, 35-43. szám)
1902-05-25 / 42. szám
május hó 31. és junius hó 1. napjain log lefolyni. Tagja lehet, a résztvevő és a vendégekül meghívandó testületek kiküldöttein kívül mindaz, aki a 4 kor. részvételi dijat a kongresszusi irodánál lefizeti s fölvételre jelentkezik. A kongresszuson részt vehet mindenki, tanácskozási és szavazati joga azonban csak az iroda által kiállított igazolványnyal bíró tagoknak van A tagok a kongresszus összes kiadványait ingyen kapják meg. A kongresszus öt, párhuzamosan működő szakosztályban tárgyalja a fölvett anyagot. Ezek: I Ős termelési, II. Ipari értékesítési és közlekedési, III. Birtokpolitikái, adó- és hitelügyi, V. Közművelődési és munkás-ügyi és V. Ki- és bevándorlási szakosztályok. Minden szakosztálynak elnöke és jegyzője lesz; a szakosztályokon belül csoportosított kérdések tárgyalásait az osztályelnökök vezetik, magukat a kérdéseket pedig az előadók terjesztik elő, s kapcsolatosan határozati javaslatokat nyújtanak be. A szakosztály által elfogadott javaslatok a kongreszus teljes ülése elé fognak terjesztetni. A kongresszus határozatai hozzájárulás végett a szeptemberben Pozsonyban tartandó országos gazda-kongresszus elé kerülnek, ahol alkalma nyílik az egész magyar gazdaközönségnek állást foglalni a lei- vidéki társadalom jogos kívánságai mellett s ezáltal mint elutasithatlan nemzeti követelményeket állítani az ország minden vezető tényezője elé. íme, ebben áll a kongresz- szus nagy jelentősége! Olyan gazdasági és társadalmi programm fog felállittatni, mely biztossággal rámutat arra az irányra, amelyen a jövőben haladnunk kell. És ha ez irányhoz hívek maradunk: megritkul a kivándorló sereg, benépesül újra az elhagyott tűzhely, remény költözik a csüggedés nyomába. / Senki se maradjon tehát el a nemes munkától. Vegye ki mindenki a maga ré- részét belőle. Legyen az a kongresszus az, Mint a lapok Írják, Az is megesett: Messze, tengerentúl Tűz eső esett . . . Mi meg itt májusban Csaknem megfagyunk Bizony azt se tudjuk Hányadán vagyunk! De hiszen ma napság Mi sem ritkaság: Csak forduljon egyet Ez a vén világ! Szomszédasszony! Szomszédasszony, ha érkezik, Kérem egy pár szóra : Nincsen még oly késő idő, Tízre jár az óra . . . A mit mondok — ígérje meg — Nem haragszik érte: Mert különben meg se mondom, Hiszen nem is kérte . . . Szomszédasszony tudhatja, hogy Milyen szomszéd voltam: A faluban ‘Jeligéié, Senkit meg nem szóltam . . . aminek lennie kell: találkozó helye minden tettrekész és lelkes hazafinak. A kongresszusi iroda (Budapest, IX. Köztelek) elfogad jelentkezéseket s a részvételi dij ellenében megküldi a tagsági igazolványt, valamint a kongresszus részletes programmját, mely — az előadók által előterjesztendő határozati javaslatokkal együtt — e hó második felében jelenik meg. A Miskolczon alakítandó helyi bizottság gondoskodik a tagok elhelyezéséről és ellátásáról. Hogy ez irányban semmi fennakadás ne álljon be, kívánatos, hogy a részvételre való jelentkezés lehetőleg mielőbb megtörténjék. Fölhívjuk e körülményre olvasó közönségünk szives figyelmét. A tanítók képzettségének kérdése. E czim alatt a „Szamos“ 39-ik számában a tanítók tovább képzését az egyetemen kívántam, a nyári 2 és fél hónapi szünidők alatt. így 16 ny'ári szünet alatt 40 hónapot tanulna a tanító az egyetemen. Minden 4-ik évben kezdődnék az uj egyetemi tanév és a felvételek is négy évenkint történnének. Ma, ki tanulmányait az egyetemen végzi, az az egyetemen 40 hónál többet nem tanul. Tehát a keret, melyben a tanítók képzése történnék ugyanaz, mint most a rendes képzésnek kerete. Sőt még előnyösebb, mert a tanítónak igy ideje lesz, hogy a tanitottakat jobban elsajátíthassa, mint az, aki egyfolytában tanul. Meg van az alkalma és ideje, hogy mire az egyetemet végzi, kész tudós lehessen. A keretnek a kitöltése már nem reánk tartozik. A kolozsvári és budapesti egyetemi tanárok közösen a magok tudásával és idejükkel úgy tölthetik ki e keretet, hogy a tanító a szükséges elő és rendes föltételeket föltalálhassa. A képzés kezdetben csak a filozófiai fakultásra szorítkozhat, de később a szükség szerint a keret bővülhet. A mi a tanítók előképzettségét illeti, arra nézve legyen szabad említenem, hogy az áll. tanítóképzőkbe 4., 5., 6. gymnasiális osztálylyal bírók lépnek, kik 4 évig tanulnak a képezdóben és a tanulmányaik felér bármely reáliskolai, érettségi bizonyitványnyal. Ugyanazon reál tárgyak, ugyanolyan, sőt még részletesebben előadatnak. De ismeri a falunkat, S hogy milyen a szája : — Bősz hire van a lányának, Csak vigyázzon rája ! . . . Tele vau a falu . . . Tele van a falu hiremmel Miért is nem birok a szivemmel? Az a kis lány miért is hiteget, Egész falu vele kinevet . . . Pedig nem törődöm senkivel, Elég bajom van a szivemmel; De nem tudnak itten egyebet, Csak szólni, szapulni engemet! . . Nem is tudom mi lesz a vége, Ha nem hagy a falu békébe; Itt hagytam volna már régóta, Ha az a kis lány itt nem volnál De segitni fogok magamon, Belefojtom borba bánatom; S hogyha egyszer nagyot mulatok, Megtudja a falu: — ki vagyok! Nem is halasztgatom sokáig. Elég is volt ez már idáig: Korcsmárosné! — ha ennyibetelt — Hozza tele hát azt a litert! (Csenger, 1902.) Baka Elek. Ezenkívül 7—8 tanár 40—60, mig a kö- i zépiskolában 9—10 tanár 300—600 növendéket j tanít. Kérdem intensiv oktatásban is nevelés- j ben hol részesül jobban a növendék : a képezdóben vagy más középiskolákban ? Bizony a kópezdókben töltött négy évi ta- ! nulás alaposabb tanítást nyújt, mint a más kö- i zépiskola felső osztálya, ez minden paedagogus előtt bebizonyított dolog, mert 9 —15 növendéket alaposan ki lehet mindennap minden tantárgyból kérdezni és ki lehet szorgalmát és tehetségét ismerni minden oldalulag. A nevelést és tanítást ahhoz lehet kapcsolni. De tessék ezt a tanárnak 70—80 növendékkel tenni. Magyarázatra hol marad az idő? Ha nem marad, a tanár segít magán, kérem a jövő órára | innét-eddig megtanulni. Vagy magyaráz és nem kérdez, akkor a növendékek nem tanulnak. Szóval a nemtanulás és nem alapos tanulás az iskola zsúfoltságával arányban áll. A miniszter is óhajtja az ideális állapotot, mi Németország középiskoláiban van, pedig inkább kellene óhajtani azt az állapotot, mi az állami 1 kópezdókben van, mert ez felette áll a német - j országi középiskoláknak. Tehát a képezdók négy évi működése miért kevesebb a középiskolák 4 j évi működésénél ? A képezdóben minden tudományszaknak a görögöt leszámítva előfeltételeit megszerzik. Például a geológiából mi Zilahon Dapsy 1 frt 50 kros geológiáját használtuk tankönyvvül és egész terjedelmében áttanultuk. Tessék mutatni gimnáziumot vagy reáliskolát, hol ily terjedelmes geológiai tankönyv volna? Tehát a geológiai szakra nincs meg nekünk az előfeltételünk ? így bizonyíthatnám tovább, hogy a tanító oly előfeltételeket szerez az egyetemre, mint bármely reáliskolai érettséget tett ifjú. Ha ez a feltétel megvan, a jog, egyenlőség és igazság hazájában, miért nem részesítik a tanítót jogos kérésének méltányos elintézésében ? Németországban az egyetemre bocsátják a tanítókat és tanítónőket oklevelük alapján. — Németországban a reáliskolai érettségi bizonyitványnyal még latin szakra is lehet menni, pedig ott a tudományszakok előfeltételeit a növendék magántanulására bízzák. E reformról Wlassics minister ur is említést tett jelen országgyűlésen. Minden uj eszme, mig a társadalomban meg nem gyökerezik, ellenzőkre talál, mint a jelenlegi föl vett eszmém, amely már nem is egészen uj, mert a második egyetemes tanügyi congressus naplója I. kötetének második részében a tanitókópezdei szakosztályban Komáromy Lajos tanitó-képző tanár határozati javaslata lön nagy lelkesedéssel elfogadva, mely igy szól: 1. §. A fentnevezett képzőintézeti tanárok képzése elméleti és gyakorlati. 2. §. Az elméleti képzés az egyetem filozófiai fakultásán történik. E czélból egyetemre bocsáttatnak: a) Elemi isk. oktatásra jeles oszt. oklevéllel képesített oly tanítók és tanítónők, kik valamely nyilvános elemi iskulában legalább két évig kiváló sikerrel tanítottak stb. Tehát a H-ik egyetemes tanügyi congressus a tanítót egyetemre utalja továbbképzés végett. Paedagégiai társaságban Kármán Mór egyetemi gyakorló gimnázium tanára és dr. Sebestyén Gyula egyezően hangsúlyozták felolvasásaikban, hogy a néptanítók számára nyissák meg az egyetemet. Ha pedig megnyitják, a tanítók érvényeeülni fognak. Évente 500 tanító hallgatónak segélye 30 ezer frtra menne és a tanárok 20.000 — 30.000 frt illetmónynyel dijaztatnának. így a tanítók tovább képzése 50.000—60 000 írttal megoldható. A fővárosból minden 4-ik, a vidékről minden 100-ik tanító az egyetemre mehetne. Az 1895. és 96. tanévben a műegyetem 1149 hallgatója közül a tudományos osztályra csak 1% azaz egy százalék ment. így nem csoda, ha az akadémia tudományos munkáinak a megírására nem akad pályázó. Kis csapatból kevés lángelme válik ki. De 28.000 tanító közül reméllem, hogy mint külföldön, fog lángelme kiválni. Legjobb, legüditöbb és legolcsóbb ásványvizek a Szolyvai, Luhi Erzsébet és polenai gyógyvizek. Feltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak : köazvény, vese, hólyag, gyomor, torok, tüdő és gége bajok esetén. Kapható fpszerflzletekben és az uradalmi ásváuyvizbérléségnál Szolfván (Beregmegye). — Prospektus ingyen és bérmentv e.
