Szamos, 1902. május (34. évfolyam, 35-43. szám)
1902-05-25 / 42. szám
Lesznek tudósaink, kik a magyar tudományra fényt és a népre hasznot hoznak *) E reményemet absnrdumnak nevezé a tek. Szerkesztő ur becses megjegyzésében, nem baj csak olyan absurdum legyen, mely csak ideig- óráig absurdum, de azután reális dolog. Tanítóságra alapított reményemet reális megtörtént dologra alapítom. A „Néptanítók Lapja“ ez évi 5-ik Számában a kővetkezőket irja : „Néptanítók tudományos működése. A kultusz miniszter áthatva annak a jelentőségétől, hogy mily fontos a tanárság és tanítóság tudományos szakképzettsége, minden eszközzel azou van, hogy megadja az alkalmat azoknak, a kik szaktárgyaikban komoly tudományos készültségre akarnak szert tenni. Örvendetes jelenség, hogy a tanítók köréből is minduntalan találkozunk olyanokkal, a kik saját erejükből komoly tudománynyal foglalkoznak. Most is egy ilyen esetről adunk hirt. Richter Aladár kolozsvári egyetemi tanár tett ugyanis jelentést, hogy PóterfFy István dévai tanító oly komoly tudományos botanikai tanul- nyokat végzett, amelyek reményt adnak arra, hogy ha laboratóriumában tovább képezheti magát, belőle a növény élettan terén kitűnő szakember fejlődhetik. A miniszter a jelentés alapján szabadságot adott Póterfynek, aki most a kolozsvári egyetem botanikai intézetében képezi ki magát. Orosz Endre tanító archelógiai kutatásai pedig felköltötték Posta Béla egyetemi tanár figyelmét, ki viszont a miniszter figyelmét hívta fel a derék tanítóra s annak jeles képzettségére. Orosz Endre most szintén az egye temen dolgozik. Azt, hogy a tanítóság buzgón foglalkozik néprajzi gyűjtéssel, már lapunk múlt számában is emlitettük. stb.u Ez azt bizonyítja, hogy a szatmárvárme- gyei általános tanító egyesületben a múlt és jelen évben a tanítók továbbképzése végett beadott indítványomban nem absurdumokat tettem és teszek vita tárgy7ává és nem járatlan utakon járkálok. E keretnél jobbat és alkalmasabbat mig nem tudok, addig e mellett foglalok állást, aki ennél jobbat tud gondolni és gyakorlatibbat, annak kérem nagybecsű sorait, hogy az én eszméimet dobjam a lomtárba. Szabó József közs. tanitó. *) Az „absurdumot“ egyáltalán nem arra mondtuk, hogy a tanítóból nem lehetne a legkiválóbb tudós. A lángelme, bármily fokon kezdte a kiképeztetést, kitör és eget kér s fényt áraszt a tudományra. Mi azt tartottuk abszurdumnak, hogy a tanitói pályára jelenleg előkészítő képzőintézetek a felsőbb szakoktatásra előkészitő foknak elismerhetők volnának. Ezt az állításunkat most is fentartjuk, ha mindjárt 1 frt 50 kros geológiát tanítanak is Zilahon. A kiben megvan a tudomány szomja, az megtalálja igy is a forrást, ahonnan azt kielégítse, de e kivételekből rendszert csinálni nem lehet. Ha tulzsuffoltság van némely iskolában s e miatt a tanár nem kérdez, csak tanít, vagy tanit és nem kérdez, az mindenütt baj; az elemi iskolákban is, de ez a körülmény az általános előképzettség mértékének összehasonlítására nézve irányadó nem lehet. Messze vezetne és szakközlönybe utalna, hogy a fenti czikk egyes állitásait megdöntsük, de amint az olvasó is észre veheti, ez nem is szükséges. Csak röviden jelezzük tehát, hogy- akkor, a mikor a tanítóképzőknek az a feladatuk, hogy jó tanítókat képezzenek, a középoktatás czélját és keretét a magukéval eo ispo föl nem cserélhetik, a mint a dolog fordítva is helytelen volna. — Aki a tanítóképző elvégzése után képességet érez magában a tovább képzésre, erre a módot ezután is megtalálja. Ha e módot a közokt. kormány megkönnyíti, az más kérdés, de az egyetemi oktatást külön szünidei kurzusokkal berendezni ezért szükségtelen és czélszerütlen s hogy ilyenre a közokt. miniszter egyáltalán nem fog vállalkozni, azt előre is biztosra vehetjük. Szerk. HÍRROVAT. * Az állami elemi iskolák és mellékhelyiségeinek felépítése iránt f. évi május 22-én d. e. Il óráig beadott zárt ajánlatok felbontása nagy érdeklődés mellett folyt le a városi közgyűlési teremben. Az ajánlatok felbontásánál jelen voltak Kőrösmezei Antal helyettes polgármester elnöklete alatt Baumgarteu miniszteri kiküldött, Kacsóh Károly államépitészeti főmérnök, Kováts Béla kir. tanfelügyelő, a közigazgatási bizottság kiküldöttei és nagyszámú érdeklődő. A négy állami iskola és mellékhelyiségeinek építési költségét a vallás- és közokt. miniszter 373062 K 48. f. erejéig engedélyezte. A verseuytárgyalásra beadatott 17 zárt ajánlat, részint az egész munkára együttesen, részint nemenként elkülönítve. Az összes munkára ajánlatot tettek,: Fogarasi Sándor a vasmunkák kivételével 14 és fél százalék árengedóssel. Grünwald testvérek és Schiffer czég 15 és hattized százalék árengedménynyel. Radnai József és Csimár budapesti czég 18 és egytized’ százalék engedménynyel. Schefteli és Reiter czég 16 százalék árengedménynyel, a vasmunkák kivételével pedig 19 és héttized százalék engedménynyel. A szatmári ipari hitelszövetkezet 16 és egyneg) ed százalék, a vasmunkák kivételével 17 és léi százalék engedmény nyel, Ezen öt ajánlaton kívül egyes munkanemekre ajánlatot tettek : az eperjesi népbank kályhagyára cserépkályhákra, Neiman és Manheim budapesti czég kárpitos munkákra, Beck S. kőbányászata kőfaragó munkákra, Heuffel Sándor budapesti czég vas- és cserépkályhákra, Szenes Károly kolozsvári czég famunkákra, Fischer Arthur tatatóvárosi czég kályhákra, Schlick-féle vasöntöde vasmunkákra, Franki A. Herman és fiai budapesti czég vasmunkákra, Harsányi István debreczeni czég asztalos munkákra, Thieszer H. és fiai debreczeni czég festőmunkákra, Dorsch Hugó debreczeni czég asztalos munkákra, Székely és Balázs budapesti czég két iskola összes munkálataira 8 és fél százalék árengedménynyel. A küldöttség ezután azt határozta, hogy — miután az összes munkákra tett öt első ajánlat a nemenként tett ajánlatnál kedvezőbb, ez utóbbiak bánatpénzét visszaadja, az öt ajánla tot pedig a bánatpénzük visszatartása mellett a többi ajánlatokkal együtt eldöntés végett a vallás- és közoktatási minisztériumhoz felter jeszti, kifejezést adván azon óhajtásának, hog37 a helybeli ipar a vállalatnál kellő támogatásban részesittessék. * Személyi hír. Juhász Mihály. Hód- Mező-Vásárhely polgármestere, tegnapelőtt falaink közt időzött. Megtekintette a várost s annak nehány közmüvét és a látottakról nagy elismeréssel nyilatkozott. * Emlékeztető. Ma délelőtt Va 11 órakor lesz a Kölcsey-kör Petőfi-emléktáblájának leleplezési ünnepe. * Hirtelen halál. Szabó János, hmvá- sárhelyi lelkész, bókésbánáti esperes, e hó 23-ikán délután, midőn a folyamatban volt e. kerületi közgyűlésnek egyik bizottsági ülésén részt vett, kevéssel azután, hogy higgadtan tartott ' felszólalását befejezte, székében hátrahanyatlott és szivszél- hüdés következtében meghalt. A tragikus véget ért esperes ravatalát Debreczen ugyanazon tanácsteremben állították fel, hol Szabó János kiszenvedett. * A múlt év pénzügyi eredménye a városi közgyűlés előtt. Az 1901. évi közpénztári zárószámadást a legközelebbi közgyűlés beható tárgyalás után a következőkben állapítja meg : A közpénztár forgalma: Bevétel volt . . 6,432.205 K 82 fi. Kiadás .... 3,797.230 K 26 fi. maradvány 2,634.975 K 56 fi. Az 1901. évi költségvetésnek ezen zárószámadással történt összehasonlítása folytán kitűnt, hogy a közpénztár tényleges Bevétele .... 2,001.959 K 20 fi. Kiadása .... 2,001 913 K 61 fi. maradvány7 45 K 59 fi. Cselekvő hátralék . 1,090.266 K 66 fi. Szenvedő . . . 878,383 K 13 fi. A közpénztári tiszta vagyont a leltár és mérleg szerint 7,440.837 kor. 88 fillérben állapítja, meg, mely összeg a múlt évinél 100.649 kor. 41 fillérrel több, A törvényhatósági közgyűlés, miután a zárószámadást a költségvetéssel összeha- sonlitotta, úgy7 az előírást, mint a tényleges kezelési eredményt helyesnek, az egyes tételeknél előfordult eltéréseket szabályszerűen kitüntetettnek találta, a zárószámadást az alapok számadásaival, leltárral és mérleggel együtt elfogadja s a számadókat a számadás terhe alól felmenti. A cselekvő hátralékként kimutatott föld, legelő, házbér és egyéb tartozások sürgős behajtása iránt a tanács figyelmét felhívja. — Minthogy a zárószámadás szerint a szegények ellátására 1901. évben az előirányzaton felül 4419 kor. 43 fillérrel több adatott ki: a közgyűlés a szegényügy rendezése iránt úgy a bizottság, mint a városi tanácsot javaslat tételre felhívja. A Magyar Jelzálog hitelbanknál levő 3,020.119 kor. 79 fill, kölcsönből felmondható 2,487.074 K 03 fillér összegnek előnyös konvertálása iránt folyamatba tett eljárást tudomásul veszi s a további lépések megtételével jelentés elvárása mellett a városi tanácsot megbízza. A külön költségvetéssel biró alapok, az árvatartalék és törzsalap 1901. évi számadásait szintén megvizsgálván, miután azok helyeseknek találtattak, elfogadja és megállapítja, az ezek szerint megállapított 1901. évi zárószámadást a közgyűlés az 1886. évi XXI. tcz. 7. és 8. §-ai értelmében a hitelesítéstől számított 15 napra szokott módon közszemlére tétetni rendeli, mi- vógböl azt kapitányi hivatalnak azon megjegyzéssel adja ki, hogy a közönséget hirdetmény utján annak megtekintésére s a városi tanácshoz intézendő s 15 nap alatt benyújtható észrevételek megtételére hívja fel s a határidő lejártával a közszemlére történt kitételt igazoló záradékkal ellátva, a városi tanácshoz terjessze be; a tanácsot pedig megbízza, hogy azt jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz terjessze fel. * Bírói kinevezés. A király J e n e y Sándor debreczeni törvényszéki jegyzőt a helybeli törvényszékhez albiróvá nevezte ki. * A helybeli kir. adóhivatalnál pár nap óta Brabétz Sándor m. kir. pénzügyminiszteri titkár az illetékügyeket vizsgálja. * A szatmári tanári körnek legközelebb Nagybányán tartott közgyűlésén Orosz Lajos tanár a helyesírás kérdéséről értekezett s az Akadémia ingatag ortográfiája helyett tudós tanférfiak által a kultuszminiszter felhívására alkotandó s valamennyi iskolára kötelező általános szabályzat életbeléptetését sürgette. B a g o s s y Bertalan tanár az elemi és középiskolák egymáshoz való kiegészítő viszonyáról tartott szakfelolvasást, mig Ratkovszki Pál igazgató az országos tornaversenyek hátrányait fejtegette értekezésében s ezek helyett a vidékenkinti felosztást ajánlja. * A városi közkórház 1901. évi számadása a következő eredményt tünteti fel: bevétel 54046 K 39 fi., kiadás 50378 K 81 fi., pénztári maradvány 3671 K 58 fi. Az 1903. évi költségelőirányzat pedig a következőleg állapíttatott meg .• bevétel 42140 K, fedezet 1010 K és igy ápolási dijakból fedezendő 41130 K, mely hiány 27420 ápolási nap után 1 K 40 fi. napi ápolási díjjal lesz fedezendő. A leltár és számadás adatai szerint a közkórház tiszta vagyona 82861 korona 22 fillér. * Papszentelés Debreczeuben, A tiszántúli ev. ref. egyházkerület csütörtökön kezdette meg Debreczenben tavaszi ülését gróf Degenfeld József és Kiss Áron püspök elnöklésével. Kiss Áron előterjesztette, hogy a gyűlés első napján szentelik fel az egyházkerület 56 uj lelkészét. Az egész kerületi gyűlés a nagytemplomba vonult, ahol a püspök és 13 esperes papidiszben, a gyűlés lelkésztagjai, az 56 fölszentelendö lelkész, továbbá számos világi előkelőség és óriási közönség gyülekezett össze. A kollégiumi énekkar éneke után Soltész Elemér nagybányai lelkész szép egyházi beszédet tartott. Erre a fölszentelendő lelkészek az Urasztala köré sereglettek és Kiss Áron püspök kezébe letették a lelkészi esküt. A lelkészek letérdeltek, mire az esperesek és Kiss Áron püspök újból megáldotta őket. A szertartás a gyülekezet énekével ért véget. Papszentelés utoljára öt év előtt volt Debreczenben, de ily nagyszámú lelkészt nem szenteltek fel egyszerre. A felszentelés után az egyházkerületi közgyűlés bírósági ülést tartott, azután megkezdték a tulajdonképpeni tárgyalást. * A Deáktéri-közkut immár teljesen készen és felszerelve áll. A közforgalomba való átadását az a körülmény akadályozza, hogy a környékbeli kövezet még nincs a kellő magasságra felemelve s e nélkül a víznek nem volna lefolyása. Ezt a kutat Winkl er Ferencz városi kutmester 90 méternyire mélyítette. Jelenleg ugyancsak ő egy másik derék munkát végez. Ugyanis a Vigadó előtti közkút annyira eldugult, hogy már nem volt több 22 méter mélynél. Ezt a kutat az iszaptól megszabaditotta és kimosta. A fúrásnál ma már 50 méteren alulra érkezeit s folytatni fogja ezt mindaddig, mig a kút 86 méter eredeti mélységét el nem éri. íf Lelkészi vizsgálatok. Szerdán és csütörtökön az irás- és szóbeli lelkészi vizsgálatokat Ékkel Lajos és Pásztor József felső-bányai, valamint Boros Bertalan pálóczi róni. kath. segédlelkészek városunkban jó sikerrel letették. * Haladék. A belügyminiszter Lüerwaldt János városi számtisztnek, a kit az államszámvi- teltani vizsgálat letételének elmulasztása miatt a főispán hivatalvesztettnek nyilvánított, e vizsgálat letételére 2 hónapi haladékot engedélyezett. Ennélfogva a főispán a hivatalvesztés hatályát ez időre felfüggesztette. * Esküdtszéki tárgyalás. Embertelen módon elkövetett gyilkosság és rablás büntette miatt állt tegnapelőtt törvényt Varga Sándor batarcsi illetőségű czigány legény7 az esküdt bíróság előtt. Múlt évi deczember hó 31-én ugyanis Grósz Abrahám Mayer turczi izraelita
