Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)

1902-03-16 / 22. szám

Máramaros-Szigeten 7"/0-ot adtak a be­tevőknek s a publikum is belefulladt, az in­tézet is! Szíveskedjék czikkiró utánna járni, hogy a mi intézetünk — amikor egymaga volt is a piaczon — mikor és mennyiben volt ön­kényes a kamatláb tekintetében az üzlet­feleivel szemben 1 Ha egyetlen példát felhoz­hat: megadom magam! Higyje el nekem, hogy ha saruim talpa a kopás folytán folytonossági hiányt kap, sokkal jobban bosszant, mintha egy uj pénz­intézet alakul! Czikkem tenorja az volt s az most is: hogy az lenne helyes, ha a közintézmények a közszükség szülöttei volnának! Előbb- utóbb a fokozódó szükséglet — kielégítést keres és talál. Yan-e ma annyi pénzinté­zetre szükség városunkban és egyebütt, mint a mennyi van? Ha Klein ur igennel válaszol: sajnálom még a papirt is a mit feláldoztam. Nem igyekeztem személyeskedni s nem látom szükségét a magunk dicséretének. Nem volt czélom ártani egyik pénzin­tézetnek sem; ezentúl is szeretném, ha a mostani tűrhető viszonyt barátságosabbá le­hetne tenni. De ha valaki állításaimban kételkednék s ha bizonyítást kíván: rendelkezésére állok! A mi az én ferde gyakorlati tapasztala­taimat, lurcsa felfogásaimat illeti: a jó- akaratu tanácsokat, oktatásokat még tőle is elfogadom ; de czikke arról győzött meg, hogy : „si tacuisses . . Thurner Albert. Egyesületünk rendelő intézetét, — mely 13 főosztályból áll és mely osztályok mindeni- kének ólén az egyetemi orvostanári testületnek egy tagja áll, — az utolsó években átlag 35000 beteg keresi fel és 50 beteg felvételére beren­dezett mintaszerű kórházunk szegény fekvő be­tegek által állandóan igénybe vau véve; de még nagyobb a felvételre jelentkező és nyomasztó sorsban lévő azon tehetetlen betegek száma, kiket ágy hiánya miatt, kórházi gondozás és ápolásban nem iószesithetünk és elutasitani va­gyunk kénytelenek. Csak néhány számadat , mit itt felsoroltunk, de ezek mindenike az emberi nagy nyomor, sok szenvedés és a tehetetlenség elterjedettségének megrendítő bizonysága; — és valóban a társa­dalomnak nem lehet szebb, nem lehet sürgősebb emberbaráti feladata, mint az, hogy tehetetlen és beteg embertársai nyomorának enyhítéséhez hozzájáruljon. A Poliklinika nemcsak a humanismust szol­gálja, hanem sociaipolitikai szempontból is egy nagy feladatot teljesít, midőn a legnagyobb nyo­morban sinlődőket veszi hatályos oltalmába és teszi a társadalom életképes tagjaivá. Egyesületünket a társadalom jótékonysága teremtette és tartja fenn; de bármily ékesszóló bizonyítéka ez társadalmunk emberbaráti érzü- 1 ete és áldozatkészségének, — egyesületünk, — a nyomor terjedésével mind súlyosabban reá nehezedő nagy feladatának csak úgy fog meg­felelhetni, ha további fejlődését a társadalom minden rétege támogatás által lehetővé teszi. A betegek mindinkább emelkedő nagy for galma a kiadások emelkedésén kívül sürgősen szükségessé teszi a rendelő-intézet helyiségeinek kibővítését és azoknak tudományos eszközök és műszerekkel való felszerelését; ezenfelül már most érezhetően szükséges a kórháznak tetemes kibővítése. Mindez nagy összegeket igényel A társa dalom jó szivébe és könyörületességóbe vetett törhetetlen bizalommal fordulunk annak minden egyes nemesszivü tagjához és kérve-kérjük Egye­sületünk érdekének felkarolását és támogatását. Az Egyesület tagjai alapszabályaink szerint: a) ágyalapitók, kik ezen czélra 400 koronát, b) alapítók, kik legalább 200 koronát, c) rendes tagok, kik éven kint 10 korona összeg lefizetésével tá/aogátják az Egyesület czéljait; de hálás köszönettel veszünk bármely adományt is. Kinek lelkében megtud rezdülni az igazi nyomorúság iránti részvét, kinek szivében va laha már végig sajgott az elhagyott betegnek kitörő fájdalma: az támogassa egyesületünket 0 Budapesten, 1902. febr. 25-én. Budapesti Poliklinikai Egyesület. elegáns játéka, Ráthonyi Stefi gyönyörű táucza és jókedvű viselkedése szokatlan érdekességet adtak az estének. Győré maszkírozta legtalálób­ban a kínait; a mandarin szerepében tökéletes pekingi polgár volt. A mi dédelgetett Csu-Link (Mészáros Alajos) a legmegnyerőbb kinai ben- szülött volt. Férfinál nem mindennapi kedves­ség és szeretetremóltóság jellemzi ezt a nagy tehetségű fiatalembert, aki mindenhez ért és mindenből sokat tud. Jeles színész, fölötte ügyes táDczos, jó humorista és elsőrangú kupléénekes. A lomhább természetű emberek is lelkesedés­sel tapsolták. A többi szereplők is jók voltak. HÍRROVAT. * A Kölcsey-kör márczius 15-én délután 4 órakor a színházban a szabadságharcz nagy ese­ményeinek emlékére hazafias ünnepet rendezett, mely alkalomból, méltóan a nemzeti kegyelethez, díszes és előkelő közönség töltötte meg a szín­házat s nemes lelkesedéssel nézte végig az ün­nepi előadást, melyet a dalegyesület Kölcsey Him­nuszának erőteljes eléneklésével s Gaál Ferencz „Bilincsednek magas színvonalon álló bemutatá­sával emelt. Az emlékbeszédet ezúttal dr. F e k é s- h á z y Gyula mondotta, zajos tetszés és mély ha­tás közt mutatván be a daliás nagy idők esemé­nyeit és következményeit. Gönczi Bella k. a. szavallata (Riadó, Gzuczortól) szépen kidolgozott formáival nagy tapsot aratott, éppenugy, mint H. Lévay Berta úrnőnek bájos Kossuth-dala, s S z e nger Gusztávnak művészi cselló játéka, melylyel Rover Idylle-jét mutatta be Ezután Mát- ray Lajosnak „Szabadság ünnepén“ czitnü drámai költeménye került színre, melyet Raskó Erna (Sza­badság), Margittav Gyula (Zsarnokság), Ráthonyi Stefiké (Nemtő). Egyed Lenke (Angyal), Mészáros Alajos (Petőfi), Szilágyi (Kossuth s egyszersmind rendező), valamint Győré (Széchenyi), hatásos mó­don adtak elő. Csak az a baj, hogy közönségünk ezt a költeményt már számtalanszor hallotta ; a Kölcsev-körnek jövőre valami újról kellene gondos­kodni. * A szatmári ev ref. templomban a már­czius 15-iki emlékünnepély alkalmából R á c z Ist­ván, ref- lelkész mondott a szabadságharcz emlé­keiből szépen átszőtt imát. A közönség körében a ref. főgimnázium és felsőbb leányiskolái ifjúság mellett mogjelentek zászlójuk alatt az 1848/49-iki szabadságharczban részt vett öreg honvédek is. A templomi istenitisztelet a Hvmnusz-éneklésével végződött. * A Társaskörből. Az 1901. év lejártával a Társaskör tisztikarának megbízatása megszűnt, valamint a sorshúzás rendjében a választmány­ból tiz tag kilép ; ennélfogva az ezen évi ren­des közgyűlésen uj tisztikar és választmányi tiz uj tag választandó. Kilépnek a választmányból: Domahidy Ferencz f, dr. Farkas Antal f, Jas- kovics Ferencz (eltávozott). Keresztes András, Kovács Leó, dr. Lengyel Géza, Losonczi Jó­zsef, Gray Gáspár, Dénes Lajos, dr. Török Ist­ván. Maradnak a választmányban: Hehelein Károly, dr. Djzső Kálmán, Fogarasi Sándor, Syárády László, Jákó Mihály, dr. Vajay Imre, ir. Fechtel János, Teutelbaum Herman, dr. Va- ay Károly, Veréczy Antal. — A kör régi jegy­zője, Ferency János végleg lemondott állásáról i ez elhatározását a vezetőséggel a következő évéiben tudatta : „A „Szatmárnémeti Társas- iör“ tekintetes Elnökségének, Helyben. Tizenöt áve immár, hogy a Társaskör jegyzői tisztét viselem. Régi elhatározásom volt, hogyha ezt a szolgálati időt az Isten megérnem engedi, a megbizatástói visszalépek Megengedte. Lemon­dok tehát állásomról, részint azért, mert egy és ugyanazon közezél szolgálatában egyeseknek ennyi időt eltölteni éppen elég ; részint pedig azért, hogy uj és friss erőnek nyissak tért. Mi­dőn az igénytelen személyem iránt ismételve megnyilatkozott bizalmat hálásan és tisztelet- teljesen megköszönöm, egyúttal biztosítom a tek. Választmányt, hogy nemcsak a közösen megharczolt küzdelem emlékét viszem el ma­gammal, hanem egyúttal szivemben a Kör igen tisztelt tagjaival nemesen és kedvesen eltöltött tisztes szórakozás vidám órái is visszamosolyog­nak.“ — Ferency utódjául Osváth Elemér ta­nárt emlegetik, kiben a Kör kitűnő erőt fog nyerni. * A Szatmárnémeti Társaskör 1902. évi márczius 23-án, vasárnap, d. e. fél 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a kör ösz- szes t. tagjait szives tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Választmányi jelentés a lefolyt Színház. Szenger jutalomjátéka. Az első jour. Csütörtökön egy kitűnő művészt ünnepeltünk. Szenger Gusztáv karmesternek méltányoltuk érdemeit, aki fárasztó, nagy goudosságot és lelkiismeretességet kívánó foglalkozásában min­denkor közmegelégedésre szolgált. Neki köszön hetó sok tekintetben, hogy az operetteket és egyéb énekes müveket jól betanított előadásban | szoktuk látni. A jeles dirigens, mint hegedű és cselló művész is és mint komponista mutatko­zott be jutalomjátékán. Virtuozitása, nagy zene tudása a közönség osztatlan tetszését vívta ki. Számtalanszor hívták a lámpák elé. Az erősen lepecsételt anyagi siker sem maradt el. Nagy elismerés illeti a kitűnő zenekart is Akik nem elégedtek meg a szép hangver­senynyel és a zsúrra is elmentek, azok kegyet­lenül jól laktak. A hirdetett vígjáték helyett unalmat kaptak egy felvonásban. „Az első jour“ egy valódi monolog-kivonat (óvakodjunk az utánzásoktól!) és azokra a kétségbeejtő tár­ozókra emlékeztet, a melyeket a nem nagyon válogatós emberek is csak végszükségesetén szoktak elolvasni. Erdossy Vilmos ur gyönge ! szerzőnek mutatkozott be, de helyét megállta mint dilettáns játékos, amennyire darabjában í érvényesülésről szó lehet. San Toy telt ház előtt, fényes előadásban került színre. A remek zenében, a kitűnő elő­adásban s exotikus látványosságban mindenki gyönyörködött. Úgy az egyes, valamint az ősz- játék tekintetében kifogástalanok voltak a szí­nészek. Szalay Vilma magas énekmüvészete s * A szerkesztőségünkbe érkezendő kegyes adományo­kat nyugtató ellenében rendeltetési helyükre küldjük. Felhívás és kérelem. A Budapesti Poliklinikai Egyesület, mely a szegény sorsban levő emberek legnagyobb nyomorúságának, a betegségnek — ingyenes gyó­gyítását és az orvosi tudomány művelésé, és fejlesztését tűzte ki emberbaráti feladatául, — ] fennállásának ideje alatt 2 millió ingyenes or­vosi rendelés és gyógyszerek nyújtása által segí­tett embertársainkon és több mint 5000 orvos­növendék iratkozott be a Poliklinikán tartott egyetemi előadásokra. jelző gyilkos pisztolyt. Ez a diák egy anachroniz- must is mond: „a mór megtetette kötelességét, a mór mehet.“ Imreffv a darab Jagoja akarna lenni, de a ( mit ö mond, azért legfeljebb 3 napi elzárást és < két heti megvetést érdemelne, de kényelmesebb , ugv jellemezni, hogy mások őt gazemberezik és ] ököllel fenyegetik. , A darabban rengeteg ember szerepel és még ] sem nyujanak mozgalmas és szemléltető képet. , Szerte van tagolva apró jelenetekre, a mi a figyel- < met szétszórja s az összhatást tönkre teszi. Két- , három emberből álló guerilla csapatok czirkálnak : folytonosan a színpad mögött, lesve, hogy mikor 1 törjenek elő és vágjanak ki egy adag népkönyvtári ! históriát; ezek azután folyton ki és bevonulnak egészen a darab végéig. Ezek volnának tehát a darab hibái. De azért tagadhatatlan, hogy Majdik Árpád tehetsége kicsillámlk a darabból. Ambiczióját mél- tányolnnunk kell. A technikában némi ügyességet mutat fel, müve bővelkedik megkapó részletekben. Kivált a felvonások végén lendületes, csattanó és megrázó jelenetekkel biztosítja a tartalmasabb hatást és darabjának szinpadképességét. Nyelve sok helyütt darabos, de egészben véve magyaros és hangulatos. Tisztességes sikere volt. Díszes! babérkoszorúval jutalmazták, a felvonások végén pedig számtalanszor kellett megjelennie a közönség előtt. A szereplőknek tekintélyes részök volt a da­rab sikerében. Raskó Erna (Kornisné), Barna Jo­lán (Friderika) és Ráthonyi Stefi (Imreffyné) szép játékukkal, Margittav (Báthory) Győré (Bethlen), Rédey (Hidy), Mészáros (Weihrauch) kifogástalan j alakításaikkal tűntek ki. Szilágyi gyönge volt. G. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom