Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)
1902-03-16 / 22. szám
Melléklet a „Szamos“ 1902. évi 22-ik számához. CSARNOK. Magyar Remekírók. A nemzetnek legfőbb szellemi kincse, mi- velődésének fokmérője s egyúttal legfőbb eszköze: irodalma. A mi szép és nemes gondolat évszázadokon, évezreden át a nemzetben élt, a mi nagy érzés, öröm és fájdalom, vágy és lelkesedés a sziveket dobogtatta: az irodalomban nyer maradandó, művészi formát. Az irodalom a nemzeti történetnek tükörképe, a melyben minden korszak, minden nemzedék szellemi élete visszatükröződik. A nagy közönség széles rétegei nem voltak eddigelá eléggé áthatva attól a fontosságtól, melylyel az irodalom ismerete minden egyes emberre nézve bir s nem ismerték eléggé azt n gazdagságot, melyet irodalmunkban bírunk. Ennek a sajnos jelenségnek egyik főoka volt, hogy remekműik munkái nehezen voltak hozzáférhetők. Elszórva jelentek meg különféle kiadóknál, részben elavult, részben pedig a mi viszonyainkhoz képest túlságos drága kiadásokban. Hiányzott, egy egységes kiadás, a mely könynyen hozzáférhetően, olcsón, a mindennapi használatra al kalmas és mégis tetszetős formában gyűjtötte volna össze mindazt, ami irodalmunkból az idő és ízlés változásaitól független, a mi örökbecsű, a mi érdekelheti nemcsak a tudóst s az irodalom emberét, hanem minden müveit embert. Most azonban rövid idő alatt ki .lesz pótolva ez a hiánya szellemi életünknek: megindult a Franklin-Társulat kiadásában a „Magyar Remekírók“ czimü nagy jelentőségű vállalat, a mely czélnl tűzte ki, hogy bevigye a közönség minden körébe, a haza minden müveit családjába remekírónkat s remekműveiket. A kiadó-társulat már évek sora óta törekedett e czélja megvalósítására. Sorban egymás után, a mint alkalom nyílt rá, megszerezte nagy Íróink müveinek tulajdonjogát s mikor legutolsónak a legnagyobb, Arany Jáno9 is tulajdonává lett: hozzáfogott a megvalósitás munkájához. Megállapította a programmot s gondoskodott a kellő eszközükről. E programm szerint régi, a XIX. század előtti irodalomból öt nagy alak szerepel müveinek legjavával a gyűjteményben. Ott lesz Balassa Bálint, az első, a ki szerelmi és vallásos lyránkat, kiemelve a középkor korlátáiból s a népköltészet talajába gyökereztetve, magas színvonalra emelte. Vele egy kötetben találja az olvasó Zrínyit, történetünk e fenséges alakját, a kinél hevesebben semki senki sem lelkesedett a magyar nemzet nagy hivatásáért, önállóságáért, jövőjéért. Ott lesz Zrínyi gyámja és kortársa, a régi magyar értekező és szónoki próza legnagyobb mestere, Házmán Péter, majd Mikes Kelemen, a „Törökországi levelek“ mély hangulatú s igaz magyar zamatosságu írója és Glvadányi József, a ki „Peleskei Nótárius“-ában s egyéb müveiben elsőül keresett a magyar szellem egyik legértékesebb sajátságának, a magyar humornak művészi formát. Gvadányival egy kötetben lesz vele azonos törekvésű ifjabb korcársa : Fazekas Mihály, a ki „Ludas Matyi“-jában ép oly örök- életü magyar humoros genre-alakot teremtett, mint „Peleskei Nótáriusáéban és „Rontó Páljában a vitéz magyar lovas generális, A gyűjtemény zöme a XIX. század első leiében ólt és virágzott nagy Írók fényes sora: irodalmunk újjászületésének és európai színvonalra emelésének hősei. Kazinczy, a nagy izgató és reformátor, kinél lelkesebb fia a nemzetnek nem volt; a szomorú sorsú, de törhetetlen élet- kedvű Csokonai az európai műveltségű és finom szellemű Kármán József, a mély megindultság- gal és hangkátos szóval, klasszikái formában magyar nemzetiséget éneklő Berzsenyi; a regék és a Himfy édes szavú dalnoka Kisfaludy Sándor; a magyar dráma megteremtője: Kisfaludy Károly s legnagyobb költője Katona József: mellette a tragikus végű, tragédia költő gr. Teleki László; a fenkölt érzésű, mély kedélyű Kölcsey; a békében szelíd, harezban riadó szavú Czuczor; az epedő költő és kemény kritikus Bajza; múltúnk fáradfiatlan éneklője Garay ; Szigligeti, a gazdag leleményü drámairó ; Kemény Zsigmond, a végzetes szenvedélyek regényírója, Eötvös József, a kiben egyenlő mélységgel párosult az érzés és a gondolat . . . Azután a nagyok közt is a legnagyobbak : Vörösmarty, Tompa, Petőfi, Arany. Nem maradnak el a sorból a nagy államférfiak és szónokok sem: a három legnagyobb név: Széchenyi, Kossuth, Deák képviseli nem zeíünk politikai bölcseségót és ókesszólását. Irodalmunk legújabb korát is a régiekhez méltó alakok jellemzik - Csiky Gergely , Arany László, Vajda János és Reviczky Gyula. Befejezi e fényes sört a legnagyobb költő; a nép, a népies lyra, a nópballadák s a kurucz-költószet egy-egy kötetével. összesen ötvenöt kötetre fog terjedni e nagy mű, tehát terjedelemre nézve is a legnagyobb szabású magyar könyvvállatok egyike. A nagy mű külső alakja is méltó lesz tar talmi becséhez. Nem pompázó és ragyogó, mert ez veszedelme a könyveknek : dísztárgyé teszi s nem ölvasmánynyá. Szép és finom nyomás, tartós, jó papiros, díszes, Ízléses kötés angol vászonból, az egész kiállítás választékos, czél- szerü a mai Ízlésnek s a vállalat rendeltetésének megfelelő. Az ár tekintve a mű óriási terjedelmét (55 egyenkint 20 Ívre terjedő kötet, összesen 1100 ív, vagy 17600 lap) határozottan olcsó: 220 kor. S ez összeget a legszerényebb viszonyok közt elő család is könnyen előteremtheti, mert a kiadó társulat lehetővé tette, hogy a vételár kis, havonkint három koronás részletekben törlesztessék. Február hóban jelent meg a vállalat első öt kötetes sorozat s ezt minden félévben újabb öt kötet fogja követni, minden év április és november havában egy egy sorozat. a magyar közönség oly alkalmat nyer most legnagyobb szellemeinek megismerésére müveik megszerzésére, melj’et bizonyára készségesen fog megragadni. Felelős szerkesztő: Dr, Hantz Jenő. Fődolgozótárs: Ferency János. Lap • kiadótulajdonos: Litteczky Endre. 4272 1902. tksz. Árverési hirdetményi kivonat. A szatmárnémeti kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Göbl Ferencz végrehajtatókuak, Lichtmann Je- reniiásilé és társai végrehajtást szenvedők elleni 1219 kor. 96 fii. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmári kir. törvszék (a szatmári kir. jbiróságjterületón levő Csenger községben fekvő a csengeri 148. sztjkvbeu foglalt A. f 1 rsz. 102. hrszám beltelekböl a Licht- mann Herman jogán Lichtmann Emma, Licht- mann Róza, kiskorú Lichtmann Béni, Ida, Lajos, Kálmán és Reginára átírt illetőségre 1800 korona, továbbá a csengeri 561. sztjkvben fog- tatt A. f i- rszám 98 hrszám beltelekből Licht- mann Hermant, illetett s Lichtmann Emma, Lichtmanu Róza, kiskorú Lichtmann Béni, Ida, Lajos, Kálmán és Reginára átirt illetőségre 410 koronában ezennel megállapított kikiáltási ár ban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1902. évi április hó 9-ik napján d. e. 10 órakor Csenger községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át, vagvis 180 K és 41 K készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolj-ammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333 sz. a kelt iga/ságügymi- niszteri rendelet 8 § ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldőt t kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni . Szatmárnémeti 1902. évi február hó. 24 ik napján. A Szatmárnémeti kir. törvényszék mint t'kvi hatóság. Antal, kir. tszéki albiró. 1235 — 1901. végreh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagyszebeni kir. járásbíróság 1900. évi Sp. II. 137113. sz. végzése következtében, Dr. Kozányi Zsigmond ügyvéd által képviselt, a nagyszebeni földhitelintézet javára, Tegze Borbála ellen 771 kor 96 fill, s jár, erejéig 1901. évi november hó 30-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felül foglalt és 1241 korra becsül következő ingóságok u. m. : lábas jószágok egy csűr stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésuek a halmii kir. jbiróság 1901. évi V. 210. sz. végzése folytán 771 kor. 96 fill, tőkekövetelés, ennek megállapított kamatai, és eddig összesen 77 kor. 46 fil.-ben biróil ag már megállapított költségek erejég Fertős-Almáson, adós lakásán leeudő eszközlésére 1902. évi márczius hó 22-ik napijának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni 'szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az Í881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek ja vára is elrendeltetik. Kelt Halmi, 1902. évi február hó 25. napján. Markovics, kir. bir. végrehajtó. 19914—1901. tksz. ArVerísi hirdetményi Kivonat. A szatmárnémeti kir. törvényszék, mipt telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Friedmann Róza végrehajtatóknak, Friedmann Emma és Pepi végrehajtást szenvedők elleni 200 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék területén levő T.-Becs községben fekvő, a t. becsi 109. sztjkvi A. I. 524., 792., 1082., 1424., 1425., 1568 , 1821., 1861. és 1935. hrsz. ingatlanból a Friedmann Emma és Friedmann Pepi illetőségére 414 kor., a t.-becsi 422. sztjkvben A. I. 1069. és 1119. hrsz. egész ingatlanokra az 1881. 60. t.-cz. 156. § a értelmében 242 kor, — a t. becsi 523. sztjkvben A. f 123. hrsz. ház és belsőségre egészen az 1881, 60. t.-cz. 156. §. értelmében 816 korona kikiáltási árban és pedig azon feltétellel, hogy amennyiben az elárverezni szándékolt összes ingatlanokért a Heskó Machete javára bekebelezett haszonélvezeti jogot rangsorban megelőző követelések fedezetéül ezennel megállapított 690 korona meg nem igórtetnék az árverés hatálytalanná válik és az ingatlanok az alábbi határnapon a haszonélve- zeti jogra való tekintet nélkül fognak elárve- reztetni. Az árverést elrendelte és hogy a fen- nsbb megjelölt ingatlanok az 1902. évi április hó 2-ik napján d. e. 10 órakor T.-Becs községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. ez 42. §-ában jelzett árfolyammal szá mitott és az 1881. ó4vi november hó 1-én 3333. sz. a. kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előieges elhelyezéréről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szatmártt, 1901. évi decz. hó 27-én. A kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Antal, kir. albiró. Két szoba bútor jutányos áron eladó özv. Berkovies Fülöpnénél Görbe köz 1. sz.
