Szamos, 1902. január (34. évfolyam, 1-9. szám)
Gazdák Lapja, 1902-01-09 / 2. szám
Melléklet a „Szamos“ 3-ik számához. I. évfolyam. Szatmár, 1902. január 9. 2-ik szám. GAZDÁK LAPJA. A SZATMÁKMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Szerkeszti: Poszvék Nándor egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. szám, hova a reklamátiók is íntézendők. Meghívó. A szatmárvármegyei és városi lovaregy- letbe beiratkozott tagokat van szerencsém f. ó. január 22-ón d. e. 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében megtartandó ülésre tisztelettel meghívni. Szatmár, 1902. január 5. bér. Kovács Jenő, a kiküldött szervező bizottság elnöke. Az ülés tárgyai: 1. Elnök, 2 alelnök s az igazgatóság tagjainak megválasztása. 2. Tisztviselők megválasztása. 3. A f. évi versenyrendezőség megválasztása. 4. A f. évi verseny ügyében hozandó határozat. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztálya január hó 15-én d. e. 11 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében ülést tart, melyre a szakosztály tagjait tisztelettel meghívom. Szeőke Barna s. k. a szakosztály elnöke. Mit tehetnek a lelkészek és tanitók a munkás és cseléd segélypénztár érdekében ? A mind szomorúbb alakban jelentkező munkás mizériák, a nép érzületének elfajulása, kivándorlási jelenségek stb. a nagy- méltóságú íöldmivelésügyi minisztériumot arra indították, hogy egy intézményt létesítsen, amely, mig egyrészt a munkásokat, illetve cselédeket betegség, elnyomorodás, elöregedés stb. esetére a nyomortól megmenteni, másrészt csekély áldozattal a gazdát is felmenteni van hivatva azon költség alól, ami az ily cselédek gyógykezeltetése, eltartása, nyugdija tejében nem csekély anyagi teherként sulyosodik vállaira. Ez intézmény a folyó évben életbe lépett országos gazdasági munkás és cseléd- segitő-pénztár, mely a jelentékeny évi állami támogatás, valamint jótékony alapítványok által oly rendkivü! kedvező biztosítási feltételeket nyújt, hogy az az iparosok beteg- segélyző pénztári intézményénél jóval kedvezőbb és olcsóbb lett. Daczára ez áldásos intézmény életbelépésének, mint minden uj intézmény, úgy ez is a kezdet nehézségeivel küzd, s noha várható volt, hogy a kedvező feltételek ennek mielőbbi felismerését, a cselédek és munkások tömeges belépését fogja eredményezni, sajnosán kell tapasztalnunk, hogy vármegyénk legtöbb községében még teljesen ismeretlen a nép közt ez intézmény és semmi mozgalom sem észlelhető annak felkarolása körül. Miután a biztosítás teltételei oly kedvezők, hogy a munkás nagyon csekély anyagi áldozattal juthat a kiátásba helyezett jogokhoz, az intézmény lassú terjedése nem annyira a munkás nép szegénységében keresendő, mert hiszen azt a heti 11, illetve 20 fillér befizetését minden kereső munkás megbirja, mint inkább abban, hogy annak előnyeiről felvilágosítva nincs és nem tudja, hogy felvilágosítás és felvétel végett hova forduljon. Ismerve vármegyénk derék, a munkásnép érdekeiért lelkesedő lelkészi és tanitói
