Szamos, 1902. január (34. évfolyam, 1-9. szám)

Gazdák Lapja, 1902-01-09 / 2. szám

karának ügybuzgalmát, tőlük várhatjuk első sorban hogy a munkások és cselédekkel való érintkezésük alkalmával, esetleg népgyülések tartásával oda hassanak, hogy az érdekeltek belássák ez áldásos intézmény kedvező voltát s a községi elöljárósághoz fordulva, kiknek hivatalos kötelességét képezi ez ügyek ellátása, tömeges belépéssel igyekezzenek saját, valamint családjaik jövőjét biztosítani.

ők győzhetik meg leginkább a cselédtartó kisgazdákat is arról, hogy miután a külső gazdasági cselédenként 1 kor. 20 till, hozzájárulást minden körülmények közt fizetniük kell, saját érdekük, hogy cselédeiket a belépésre ösztönözzék, hogy ezáltal azok a rendes tagok minden jogát élvezhessék s ne csak balesetekben legyenek felmentve cselédeik gyógykezeltetése és segélyezésének terhétől.

Végül nekik van leginkább alkalmuk az elöljáróság kebelében ez ügyek ellátásával megbizottat meggyőzni arról, hogy saját érdekében is teljes lelkesedéssel igyekezzék azon, hogy a segélypénztár intézményét mentül népszerűbbé tegye, hisz a mint 50 tag jelentkezett, a pénztár helyi önálló szervezetet nyer s e teendők további ellátásának terhétől egyszer s mindenkorra megszabadul.

i Dán Vendel nagykárolyi lakosok. Munkások: Marin Demeter Sz.-Váraljai, Darus György durusai, Gere József tiszakóródi, Andrási László fgyarmati, Bánkos János erdődi és Papp Endre sárközi lakosok.

Működnek a kivándorlási ügynökök. Több

helyréi vesszük azt a hirt, hogy a brémai Miss- ler czég felhívásokat küld szót vármegyénkbe is s egyeseket ügynökösködósre szólít fel. Reméljük, hazafias vármegyénk lakosai a pénzszerzés ez ocsmány és lelketlen módját kivétel nélkül undorral utasítják vissza.

A kender feldolgozó telep létesítésére egy várrregyei gazdák s vállalkozók köréből alakult érdekcsoport e tárgyban f. hó 12-én, vasárnap d. u. 3 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében értekezletet fog tartani, melyre az érdeklődők szívesen láttatnak.

Borkiállítás Szegszárdon. A villányi borvásár sikere legújabban Pécs városát birta arra, hogy borvásárt tartson. Pécs után most Szeg- szárd is elhatározta, hogy borkiállítást rendez.

Az erdődi hitelszövetkezet alakuló közgyűlése f. hó 12-én fog megtartatni.

Alakuló hitelszövetkezet van tervben N.- Fertős községben.

A Tej szövetkezet alakulása érdekében a szerdán d. u. 3 órára egybehívott ülés kevés érdeklődés miatt megtartható nem volt s úgy látszik a kedvező kilátások daczára e tervet ismét le kell venni a programmról.

Országos vásárok : Szinyérváralján január 13—14, Nagykárolyban január 20.

A Szatmármegyei. Gazdasági Egyesület szerdán délelőtt tartott népes igazgató választmányi üléséről lapunk jövő számában fogunk referálni.

Gazdasági előadások vármegyénkben:

Szatmáron jan. 11. d. u. 5 órakor a németi ev. ref. egyház tanácstermében Sozansky Mihály a szövetkezetek köréből.

Lázáriban jan. 12. d. u. 5 órakor Bottyán Pál ev. ref. lelkész a méhészetről

Szinfaluban jan. 12. d. e. 11 órakor Petuc- ker Pál tanító a gyümölcsószet köréből.

Gazdasági házi ipari tanfolyamok:

deresen tengeri háncsból nyári bútor készítés Szentmikloson és Esztrón fűz vesző fonás jan. 13-ától.

Homokon és Sááron füzveszö fonás január 16-ától.

HÍREK.

Cselédek és munkások jutalmazása. A

vármegyei Gazdasági Egyesület véleményezése alapján a földművelésügyi miniszter a következő 6 cselédet és 6 munkást részesítette egyenként 50 kor. pénzjutalomban és mindegyik elismerő oklevéllel lett kitünetetve. Ezek névsora: cselédek: Czaili Mátyás csomaközi, Oláh Sándor ivácskói, Nyikora Nucz erdőszádai, Kovács Sándor József batizi, Ecsedi Sándor csekei és

IRODALOM.

Agrár-Album. A „Hazánk“ karácsonyi számával küldte meg előfizetőinek a nagy gonddal, fáradsággal szerkesztett s a legmodernebb nyomdai technikával kiállított karácsonyi ajándékot, az Agrár-Albumot.

Tartalma szerint az Agrár-Album négy részre oszlik, amelyek azonban szervesen összefüggnek egymással

Az első részben az agrár politika kis-kátó- ját, a magyar agrármozgalom szellemi terjesztőit foglalták össze: a hires somogyi pontokat, a Magyar gazdaszövetség 1896. évi választási szózatát és a gönczi levél nyomtatott másolatát.

Ezután következik a nevekből font koszorú : a magyar agrárpolitika vezetői és előharczosai kerülnek ezúttal először együttesen, a magyar közönség megismerése elé.

Az agrárius-vezetők gondolkozását külön is megvilágítják a következő lapQk, amelyeken mindegyiktől találunk egy-egy jellemző ötletet. Azután együttes képet festettek az agráriusokról, előbb komoly tanácskozásokban a zöld terítő előtt, utóbb a fehér asztal mellett.

Külön emlitést érdemel az ezután következő tartalomból két dolog : az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapítására visszanyúló ok-