Szamos, 1901. február (33. évfolyam, 10-17. szám)

1901-02-24 / 16. szám

XXXIII. évfolyam.

Szatmár, 1901. vasárnap február hó 24.

16 ik szám.

ZAMOS.

Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön.

A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Előfizetési ár:

Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9.;5z.

Mindennemű dijak zatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők.

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek

.

Nyilttér sora 20 fillér.

Nézzünk hát egyszer komolyan a szép szemeibe annak a községi pótadónak.

Régi, szép es előkelő vonása ennek a nemes városnak, hogy gyakorta erején felül volt segedelmére az eg\ háznak, iskolának s emberszeretetnek.

És amint egykor áldozatosan és önzetlenül az országban másodikul adott állandó csarnokot Tháliának, épugy a közművelődés emelkedésének és a hitélet virágozásának nagy messze idők óla mindenkor elsőrangú tényezője és előmozdítója volt!

Nem keresem, hogy a történelem folyamán milyen kölcsön-hatások, adományok, kötelezettségek, vagy jogszokások idézték elő azokat a tényeket, melyek által saját sorsát és életét a falai közötti minden hitfele - kezetü egyházak és iskolákéval a legteljesebb bensőséggel egybefüzte, hanem olyanokul logadván el az eseményeket, a milyenekül végső eredményeikben jelentkeznek: ily szempontból mérlegelem most háztartását, melyben ezer kellemetlenség elhárításával nem önerejére s híveinek puszta kényére utalta egyházait s az érdekeltek lanyha támogatására iskoláit, hanem magához emelve azokat, mindenkor értök és velők viselte a lét küzdelmeit s gondtalan tejlődést és kényelmes életet alkotott számukra.

Ily nézőpontból tárgya most e czik- kemnek a

Községi adó.

Az 1900. évi •zárószámadás szerint 98°/0 arányában beutalást

nyert

............................ 275.696 K. 92 11

Az időközi előírás tesz 5.245 K. 86 fi A községi adó főösszege: 280.942 K. 78 fi Ebből az utólsó három év adatainak átlagos eredménye szerint té- vés kivetés, elköltözés, halálozás, vagyontalan- ság vagy általában be- vehetetlenség czimén leirásba kerül . . 36 000 K — fi

Marad fizetésre: 244.942 K. 78 fi

I. Az egyházi személyzet javadalma.

s

A város a községi aduból fizeti a róm. kath. lelkészt, 2 segédlelkészt, orgonistát, egyházfit és harangozót; adományoz az apáczazárdának; fizeti a s£umári és németi gör. kath. lelkészeket, a szatmári 2, németi és szatmárhegyi ev. ref. és gör. kath. lelkészeket; a hegyi egyházakat kivéve, a szatmári és németi gör. kath és ev. rel. egyházakhoz tartozó egyházfikat és harangozó- kat s az izraelita egyháznak évi rendes adományt nyújt.

Ezen fejezet alatti javadalmak tőösszege . . 22.336 K. — fi

II. Az iskolai személyzet javadalma.

A város az ev. ref. főgimnázium fenntartásához tanszék alapitványnyai járul, évi rendes adoinánynyal segíti aprót, felsőbb leányiskolát s felekezeti különbség nélkül fizet 33 tanifót.

: Ezen fejezet alatti javadalmak lőösszege . 51.135 K. — fi

III. Ismétlő iskolai költségek.

Kilencz ismétlő iskolai és

1 rajztanitó évi fizetése 1.480 K. — fi Dologi kiadások . . . 180 K. 20 fi

Együtt: 1.660 K. 20 fi

IV. IparisKoíai költségek.

Tizenkét ipariskolai és 1

rajztanitó évi fizetése 5.580 K. — fi

Dologi kiadások . . . 1.393 K. 41 fi

Együtt: 6.973 K. 41 fi

V. Kereskedelmi tanoncziskola.

Egy igazgató éi7 tanító

évi fizetése . . . . 3611 K. 67 fi

Dologi kiadások . . . 542 K. 36 fi

Együtt: 41n4 K. 03 fi

VII. Kisdedóvó intézet.

Személyi és dologi kiadások együtt . . . . 1265 K. — fi

Egy ötlet.

— Irta: Spiegel ferencz. —

— Én pedig azt mondom neked, édes fiam, hogy nekem más asszonyt, mint Nagyréty Mariskát nem hozol a házhoz. Gazdag, csinos, ügyes leány ; meg lehetsz a választásommal elégedve. Óhajtom és akarom, hogy ezen tervemet minél előbb megvalósítva lássam. Most pedig arra kérlek, hogy holnap menj át Z. községbe Dani barátomékhoz és a családnak bemutatkozzál.

Ezzel Sárváry Andor, G. község földesura. választ sem várva, ott hagyta fiát, kihez ezen határozott szavakat intézte. Ez pedig ezen atyai parancs felett gondolkozva, sehogysem találta méltányosnak és igazságosnak, hogy neki az | atyja válasszon feleséget. Ezért erősen elhatározta, hogy ebben a tekintetben csakis a saját | esze szerint log eljárni és atyja óhajtását nem lógja teljesíteni.

Ifj. Sárváry nem rég jött haza Hohenhe- imból, hol a felsőbb gazdasági intézetet látogatta és miután az öreg urnák több gyermeke nem volt, nagyon szerette volna egyetlen fiát minél elébb megházasitani és még fia távolló- tében kiszemelte neki a nem régen oda költözött szomszédbirtokos, Nagyréty Dániel, leányát feleségül, ki neki úgy gazdasága, mint személye révén igen megtetszett Fia önérzetét sértette ez az önkényes eljárás és épen ezért nem akart róla hallani sem.

így múltak napok és az ifjú még mindig

nem volt hajlandó az első látogatást megtenni, miért is apja a következő tervhez folyamodott, hogy a fiatalokat összehozza. Éppen aratás ideje lévén, elhatározta, hogy annak befejezéséül egy nagyobb szabású ünnepélyt fog rendezni, melyre meghív egy nehány családot és Nagyrétyóket is.

Másnap reggel Sárváry Andor elkószité a meghívókat és átadá egy szolgának, hogy vigye ezeket rendeltetési helyökre.

Ifj. Sárváry látta, hogy a megismerkedés elől nem szabadulhat s igy azon ötlete támadt, hogy megelőzve apja tervét egy szolga személyében a meghívót maga fogja átadni és igy legalább megismerheti a Nagyréty családot a maga valóságában, valamint a cselédektől megtudhat olyasmit, a mivel esetleg apjának előállhatna a házasság ellen.

Hogy apja észre ne vegye, hogy mit szándékozik tenni, úgy találta keresztülvihető- nek a dolgot, hogy a szolgát egy lovászöltözettel előre küldi a z—i’ erdőben lévő vadásziakhoz, hol át fog öltözni és a meghívót is magához veszi. Andor pedig megnyergelteté lovát és a szolga után lovagolt.

Z. község déli oldalát egy igen szép fenyő erdő övezte, melynek kellő közepén vezetettG.-ből Z.-be az országút. Ezen kies erdőcskében feküdt a nevezett vadászlak, hol kalandos természetű ifjúnk a szolgát megtalálta és azonnal hozzáfogott terve keresztülviteléhez. Midőn átöltözött magához vette a Nagyrétyóknak szóló meghívót és útnak indult.

Mintegy húsz perczig lovagolhatott, terveket szőve ifjú hősünk, midőu Z -be érkezett. Z. község csinos kis falucska egyöntetű házaival, metyek közül nem nagy nehézséget okozhatott ifj. Sárvárynak, hogy Nagyrétyék szépen épített kastélyukat felismerje.

Megérkezve a kastély csinosan parkírozott udvarára, lováról les-sllva, megpillantott egy csinos barna leányt, egyszerű piros carton ruhában, fején kendővel, a mint a virágokat öntözte, kit ő a házhoz tartozó nőcselédnek gondolva átadá a meghívót azon fölszólitással, hogy azt az uraknak adja át. Mariska, mert ő volt a kis kertésznő, elmosolyodott és bevitte a levelet. Odabenn anyjával elolvasta azt és e felett örömüknek adtak kifejezést és anyja ruondá, hogy adasson annak a szolgának egy pohár bort.

Mariska, kiben fiatal éveinek pajkossága gyakran megcsillant, ezúttal is arra a gondolatra jött, hogy ő személyesen fogja a lovásznak átadni és meghagyja őt tévedésében, ügyesen kifogja kérdezni ura személye felöl. Ugyanis Mariska előtt sem volt ismeretlen az öregek terve.

Mariska tehát kiment az udvarra és föl- szólitá a lovászt, hogy jöjjön a pinezébe egy pohár bort inni, mert úrnője meghagyta neki, hogy őt megkínálja.

Andor barátunknak szemet szúrt a csinos szobacziczus és készséggel követte öt A pinezébe megérkezve a szobacziczus megkínálta a lovászt egy pohár borral és kérdé tőle, hogy