Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)
1899-10-12 / 82. szám
XXXI. évfolyam ozatmar. 1899. csütörtök, október hó 12. 82-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 4 frt. — Félévre 2 Irt. — Negyeiiévr^ I f'rt. Egyes példány ára 10 kr. SZERKESZTŐSÉG : Rákóczv-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz M'udeauemü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetőt, mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. NyiStiér sora 10 kr. Á nőkérdés. Az ókorban a nőnek, különösen a keleti népfajoknál csak alárendelt szerep jutott. Feltétlen ur volt a férfi és a nő szolgai módon engedelmeskedett neki. A kultúra haladásával mindinkább kisebb lett az ellentét 1 két rém társadalmi jelentősége között és már a müveit Nyugat a férfi egyenrangú társává emelte nőt. Kétségtelen, hogy a nő ezt meg is érdemli és nem kell vitatni, ■— amint ezt sok neves de e tekintetben bizonyára ferde nézetű iró teszi, akik a nö végczéljáui a főzés-sütés mesterségét tűzik. Az ilyen nézetekkel persze nem viszik előbbre a nőkérdést, mely hogy megvan, mindenki tudja éppen úgy mint azt, hogy feltétlenül megoldást követel Az ilyen érveléssel csak azt érjük el hogy a női emanczipáczióért küzdő elemeket túlzásokra kapatjuk, amelyek pedig leginkább akasztják meg a felette fontos kérdés tisztázását. Amig egyrészt nem lehet tagadni, hogy a nőnek megvan az a joga, hogy észbeli tehetségeit nevelje, művelje és kihasználhassa, másrészt számolni kell azzal a szomorú ténynyel. hogy csaknem minden téren mutatkozik tulprodukczió különösen értelmi munkaerőben, úgy hogy félő, hogy az úgynevezett gyengébb nemnek a diplomás és hivatalnoki pályákra való folyton szaporodó tódulásával szerfölött kritikus helyzet fog beállni, amelynek félre nem ismerhető, sainálatos előjeleit már is utón-útfélen látjuk. Legjobb ebben a fontos kérdésben a természet mindig igaz útmutatásait követni. A nő is evett a tudós Iájából, de azért természetadta hivatása első sorban az anyaság. Tehát a nőnek mindenekfelett nembeli kötelességét kell teljesítenie és nőiesnek lenni.’ Minden túlkapás, melynek czélja az emánczipácziónak a nőiesség rovására érvényt szerezni, megboszulja magát, mert nem felel meg a nő fiziológiájának, de hiú is, mert tartós jövője nem lehet. Markáns példa erre a női ruházat kérdése, amely újabb időben számos reformter- vezgetések tárgya és amelylyel a női eman- czipátorok olyan szívesen foglalkoznak. Hiszen már a nőnek a divat hóbortos szeszélyeinek való hódolásából tudjuk, mennyire rabja a ruházkodás változatosságainak s ilyen szeszélynek tudom be azt a törekvést is, hogy férfi-ruhákba akarják bujtatni a nőket. Sohse hiszem, hogy a nő mai ruházata az öltözködés ideálja. Egészségügyi szempontból bizony nem egy kifogás alá esik az. De ha tagadhatlanul szükséges is, hogy a női ruházaton újításokat eszközöljünk, miért éppen ahhoz ragaszkodnak, hogy a nő — elfeledve és elfeledtetve nőiességét — férfiruhákat öltsön, még pedig jól jegyezzük meg: a törekvés odairányul, hogy általánosan, vagyis minden nö járjon férfiruhában Nohát ne ijedjünk meg s lépjünk kissé közelebb a , pikáns tárgyhoz Minden nő járjon férfiruhában! Term- szetesen a rangjához illő férfiruhában! Hát kérdezem : mi lesz akkor az alsóbb néposztály, a pórnö, a parasztasszony ruházata? Virágos keszkenő helyett hetyke pörge kalapot, pruszlis derék helyettt gombokkal díszesen drakott lajbit, ezerrétü fodros szoknya helyett olyan ruhadarabot fog felvenni, amelynek nevét sohasem hallottam mégjou- rokon vagy elite-bálokon emlegetni, bárha a parasztnak nélküíözhetlen ruhadarabja es mindenki ismeri. No hát szó, ami szó, bizony pikáns alak volna az ilyen ruházatban a csinos alföldi menyecske és a színpadon élénken megtapsoljuk. De az életben, gondolják-e, hogy az életben valaha általáno - ságra fog vergődni ez a viselet ? Az ilyen félszegségek, amelyekről még csak azt sem lehet elmondani, hogy a fontos női kérdésnek egy lényeges részét csak érintenék is, akadályozzák a női emánczipá- cziót természetes fejlődésében. A női kérdés megóvását nem szabad a női hiúságtól várAz igaznak... Töbször szerettem már, s érezem, Nem szerettem én még igazán. Ezzel azt hiszem nem vétkezem, Ha megvallom neked, kis leány. Hidd el, az ón régi szerelmem Szárnyat öltött fel s eget cserélt; Tárgyait már el is feledtem, , Mert halva születtek s egy sem ólt. Az ég te vagy, hol szerelmem ól. Tartsd meg e hü szivet zálogul. Üdvösséget ö csak úgy remél, — Úgy élhet az ég s föld boldogul. Lénárd Ede. m Egy beteg gyermeknek. Mig itt ülök az idegenben, S csillagra száll kisirt szemem, Valami édes, bus igézet Röppen keresztül lelkemen ! Miképha ott a messzeségben, Hol puszta, vak homály terül, Egy gyönge gyermek kóros ágyon Szenvedne árván, egyedül . . . Láztól kigyult vonagló arczczal Sóhajtaná a balzsamot, Keblére az a kór, a gyötrő, Halommal üszköket rakott. S a mig szemem az éjbe melyed, Orczámra könyre-köuy pereg, Felsír szivem titokban fájón: Körötte mért nem lehetek? Ne hagyjon el — kérném az Istent. Hiszen az ég gazdag nagyon, Sok angyal van ott, de a földön Nekem nincs csak egy angyalom ! M Az egyetlennek. Be édes volna igy kettesben Átálmodni a földi létet Es csókra-csókot adni-venm, Mig meg nem lep a bus enyészet. Enyészet ? Oh ! kacza.gjuk édes. A hervadt, szürke fát, a lombot, Nekünk reá a szív derűje Sugárözönt özönre ontott! Nekem kies liget a sápadt Levéllel hintett méla róna, Mosoiygóan te lengesz benne, Mikép a legszebb, drága rózsa. A legsötétebb éjszakám is Derengő, gyöngyharmatos hajnal, Megáld imám ezerszer érte, Te égi g3'ermek, földi angyal! Fliesz Henrik. Piros rozsa , . . — Mese. — Piros rózsa, nyíló rózsa Árad szét az illát róla Kaczérkodik a lepkével: Terjed hire szerte-szélylyel.. . Terjed hire szerte-szél}dyel, Kaczérkodik a lepkével . . . Fehér rózsa úgy intette, Piros rózsa fel se vette . . . Piros rózsa, hervadt rózsa ! Illat, kellem eltűnt róla ; Most a lepke rá se nézett: Piros rózsa semmivé lett ! (Csengéit)_______________Baka Elek. nagy múzsái yi Horváth Boldizsár füszerűzletében István-tér dr. Muhy-háza alatt a gr. Hadik Barkóczy jánki henger miimalmában őrölt lisztek bármely gyártmányú liszteknél 20 százalékkal olcsóbban kaphatok.
