Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)
1899-10-08 / 81. szám
AXXl. évToiyam Szatmár, 1899. vasárnap, október hó 8. SZAMOS. Vegyes tartalmi! lap. — Megjelenik vasarnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 4 írt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre ! frt. ! Egyes példány ára 10 kr. SZERKESZTŐSÉG : Rákóczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-uceza 9. sz. M ndeonemü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetéb mellett a legjutányosabb árban közölletnek Minden beiktatás után -50 kr. bélyegilleték fizetendő. Nyilttér sora 10 kr. Iparosaink jövője. 11. Tévesnek tartom a szaklapjaink által is hangoztatott azon jelszót, hogy teremtsünk rohamosan gyáripart, mert csak ezzel védelmezhetjük meg Magyarországot az idegen iparczikkek beözönlésétől. Azért tartom ezt ilyen alakban tévesnek, mert agyári ipar sehol sem létesült máról holnapra, hanem mindenütt a technika és kulturális fejlődés nyomán, a kézi vagy mint mondjuk a kézmü ipar elő- haladásából fejlődött. — A Morvaországban ma domináló vászon és posztógyárak is a házi ipar szövőszékein keletkeztek, a szövőszékek kezdetleges voltát előbbrevitte a technika fejlődése és igy lett időmultával a sok szövőszékből mint hernyóból a pillangó az a hatalmasan zakatoló gyár a mely igaz, hogy sok ezer embernek ad munkát és ezzel kenyeret, de a gyár a létesülésével először elveszi az iparos vevőjét, aztán önállóságát, mig végre besorozza gyári munkásnak. A megélhetés sanyarú kosztjára szorítja ilyetén az elébb jövedelmező iparral foglalkozott önálló polgárt így gyártja a kúlturális élet minden előhaladott országban az elégedetlenek táborát és érleli a sociálizmust. De ne is beszéljünk Magyarországon rohamos gyárteremtésről, mert ahoz sok, igen sok pénz kell, a mi nálunk idővel lehet, hogy lesz de jelenleg sajnos nincsen. Védjük meg tehát előbb egy nehány életre való iparágnak a munka képességét és azokból majd a maga sorján emelkednek a gyári kémények. Iparkodjunk módot keresni egyes iparágak restaurálásával az elveszet teret vissza hódítani. — Szerintem városunkban megmentendőnek tartom a timárságot, és ha ez sikerül, lábra áll, és életképessé válik általa a csizmadia, suszter és szíjgyártó iparágak egész sorozata, és biztos jövőnek néz elébe sok száz iparos család, sőt ezen alapon haladhatnak a többi iparágak is. A mi tímárjaink többször megmutatták már helyi iparkiállitásainkon, hogy kézimunkával is tudnak ám olyan szép bőrárut készíteni mint a bőrgyáros a'gépek segítségével, csakhogy mindannyiszor arra a szomúru tapasztalatra ébrednek, hogy a kézimunkával készült bőráru kétszer annyi előállítási költségbe és háromszor annyi munkaidőbe került mint a géppel készült gyári munka. Ebből tisztán az következik, hogy a sok szorgalom- maljól elkészült kézimunkáért elismerést ugyan adhatunk, de annak gyakorlati értéke nincsen, mert az eladásnál nem versenyképes a gép segítségével készült olcsón előállított gyári kézimunkával szemben. Tímárjaink ezen bajon nem akartak, vagy nem tudtak segiteni és maradtak a réginél, a minek az lett a következménye, hogy az itt ejtett nyersbőröket ismét elvitték Morvaországba, hogy ott feldolgozzák, hogy ismét ide kerüljön nagyrésze mint készbőr vagy lábbeli alakjában. így tartjuk mi el avi- tikus közönynyel az osztrák munkást és gazdagítjuk az idegn gyárost. Tisztelettel kérdezem derék tímárjainkat, hogy miért nem védekeztek ők is úgy, mint p. 0. a liptó sz.-miklósi tímárok? ottan felismerték, hogy gép ellen csak géppel lehet győzni, és akkor, a mikor a tengerentúl kész bőr behozatala ellen monarchiánk nagy véd- vámokat szabott, ók is lassanként szereztek be a timárságba hasitó, barkázó és simító gépeket és ezek segélyével a timárságban ugyan olyan jól olcsón dolgozhattak mint az osztrák bőrgyárosok. — 20 év lefolyása alatt ennek következtében ott számos tímár meg gazdagodott, sőt köztök Hupka, Stodola, Lackó és Kováts annyira fejlesztették üzeműket, hogy ma már mindegyik gyárszámba Regény. (Villiers de 1’Isle-Adam.) I. Káprázat. Az éj ha tündökölni vágy, Ékszertartója készen: A földön annyi kis virág, Ahány csillag az égen. Szendergő, méla árnyait Fény járja át meg illat : Itt lenn virág virágra nyit, Ott fenn csillagra csillag. Szegényebb az én éjszakám ; A mi van benne kellem, Egy csillag, egy virág csupán : Szépséged és szerelmem. II. Vallomás. Nem bolygok már ligetbe’, réten, Midőn téllel tavasz cserél. Nyújtsd ajkadat! lehelletében Erdők fuvalma létre kél. Jártam a tengert, de feledtem Mindazt, mi ott gyönyört adott. Ó, szólj, hadd hallgassam, egyetlen, Miként csevegnék a habok. Eenséges bt! borul szivemre, Letűnt napokról álmodom ________ S f ejem halvány kebledbe rejtve Körülölel a nyugalom. III. Ajándék. Ha estenden megkérdezed, Beteg szivem mi bántja ? Mondok egy régi éneket S megértesz bizonyára. Ha csalódott, édes remény Kínjáról szólsz merengve : Majd rózsát tépek néked én, Mit harmat könyje lep be. Ha, mint virág, mely sírokon Magányt, nyugalmat óhajt, Megosztod vélem bánatom: Galambokat hozok majd. IV. Ébredés. Ó, te, ki tiltott vagy nekem, A vétek téged is megejtett. Ajkad készséggel* csókra gerjed Busásan kínált kincseken. Bosszú csupán szerelmed kéje, Hazugság minden sóhajod S megsiratnak az angyalok, Mig kaczagásod tör az égbe. Kinek gyönyörrel élvezém Csábitó, léha csókod eddig, Kinek kebledben kígyó rejlik : Feleledve légy élted telén! V. Búcsú. Őrjöngő láz tüzelte ajkam Erintni meztelen karod. Isten veled ! te akarod, Hogy legyen éjem csilíagatlan. Egykor ? Elbűvölt már neved. Ma? Vágyat aggódást nem érzek S észbontó, gyilkos ölelésed Mámorba többé nem temet. Nem áhit keblem vágya vissza, Vesztedre könyem nem fakad S gyász szinü hullámos hajad Árnyat nem vet már álmaimra. VI. Viszontlátás. Fáklyádat meglobogtatád, Mert azt hivéd, nem haltál még meg; De hasztalan áltat remónj^ed: Szivem örökre sírba zárt. Szerelmed lángja haldokolva Átlobbant gyilkos kebleden, De fagyos maradt érzetem S ajkam megejtő mosolyodra. Hiszed-e, hogj^ nem szállt tova Az üdv s még nyújt a mámor élvet? Ásítva tűrtem ölelésed : Nem támadsz többé fel soha! Franczíából: Szabados Ede. nagy 115 uzsalyi Horváth Boldizsár füszerűzletében István-tér dr. Muhy-háza alatt a gr. Hadik Barkóczy jánki henger mümalmában őrölt lisztek bármely gyártmányú liszteknél 20 százalékkal olcsóbban kaphatok.
