Szamos, 1899. szeptember (31. évfolyam, 71-78. szám)
1899-09-10 / 73. szám
XXXl. évfolyam Szatmar. 1899. vasárnap, szeptember hó 10 73-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZ ATM ARME GYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 4 írt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre 1 írt. Egyes példány ára 10 kr. SZERKESZTŐSÉG : Rákóczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL; Rákóczy-utcza 9. sz. M ndeunemü dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek. Minden beigtatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Nyilttér sora 10 kr. Társadalmunk irányáról. Az egyes ember fejlődésének mértékét gondolkozásából, érzelmeiből és tetteiből szoktuk megítélni. Nem lehet más mértékünk akkor sem, mikor egy társadalom fejlődését és irányát itéijük meg, mert a társadalom sem egyéb, mint a kollektiv ember, másszóval az egyesekből alakult csoportja az embereknek. Az egyes ember jellemének, irányának megítélése egyszerűbb feladat; a társadalomnak megítélése, mivel ez összetettebb, bonyolultabb : nehezebb feladat Az önmegismerés első lépés ahhoz, hogy az egyén tehetségének és tetterejének javát helyes irányban használja fel. Valamely társadalom irányának az észlelése is éppen ebből a szempontból válha- tik hasznossá; ha tudniillik az észlelés tárgyilagos, vagyis, ha ez a tényleg észrevett tünetekből alkotott helyes következtetéseken alapszik. A mint észlelő szemünket társadalmunk egészére függesztjük, annak tünetei két csoportra oszlanak. Vannak kórtünetek, melyek nemcsak a mi szükebb társadalmunkat jel-J lemzik, melyek általánosak, s melyek alól sajnos,! kivitelt mi sem képezünk Az általános kó tüneSzeptember tiz.,. — A legszomorubb évforduló. — Szeptember tiz lett a magyar Legszomorubb napja: Az is marad, míg e hazát Csak egy magyar lakja ... Palotában és kunyhóban Csak zokogás hallik : Az a gyászhir mélyen, fájón Ma is úgy nyilallik! . . tek forrásaira már többször rámutattunk. Ezek j kutforrása, bármily alakban nyilatkozzanak is i meg, — az, hogy az ember er rölcsi életé- ! nek eddigi egyensul át a rohamos fejlődés megbontotta A társadalom ezt uj alapokra igyekszik helyezni a nélkül, hogy az uj biztos alapot megtalálta volna, vagy annak megbízhatóságát a tapasztalás igazolta volna A hitélet erőtlenedésével egyre tűnnek azok a czélpontok, melyek az ember vágyainak. érzelmeinek, tetteinek és igényeinek irányát jelölték s az általános ember belső sivár arcza nyilatkozik meg külső életének egyes jelenségeiben is. Ez általános kórtünet alól nem képez kivételt a mi társadalmunk sem. Nem is ebből a szempontból akarjuk társadalmi életünk irányát jellemezni, hanem ennek körén belül a mi társadalmunk specziálisabb irányából egy pár vonást feltüntetni. Társadalmunknak fővonásaként tűnik mindjárt elő az, hogy nem egységes. A mi- veltség és foglalkozás által egyébként természetesen tagolt részek közt nincs meg a szoros kapcsolat; a részek a maguk helyén nem tudnak az egészbe szervesen beilleszkedni. Vannak ugyan egyesületeink, melyek ez egybeillesztést igyekeznek legalább formailag megkísérteni; de ezek mellett olyaEddig is csak hozzád mentünk Annyira szerettünk ! . . Hallod-e a zokogásunk Ott a meuyországba’ ? . . —■ Drága neved, bus emléked Szivünkbe van zárva! . . . . . Jertek velem zokogjuk ki Magunkat felette, Hintsünk rája friss virágot: Hiszen úgy szerette . . . Baka Elek. nők is vannak, melyek már czimükben jelzik azt a törekvést, hogy társadalmi életünket p. o. felekezeti szempontból széttagolják. A társas érintkezés kapcsolatai is nehézkese' . A lulajdonképeni népünk felé csak akkor irányul különösebb figyelem, mikor szükség van rá. Szavazat gyűjtések alkalmával megható gyöngédséggel foly a parofázás, — az érdeklődés melege a forrponton van, de szavazat után ismét a fagypontra húzódik vissza. Innen van aztán, hogy népünk nem hisz az urak őszinteségében, a mihez egyébként gyanúja ilyen körülmények közt jogosan is férkőzik s ha esetleg jó ügy érdekében is szóllittatik akczióba, gyanakvó és tartózkodó. De nemcsak tartózkodó, hanem úgy a hogy, — ha elég ideje van rá. akkor’meg jól, — erős ellenakczióra szervezkedik. Mindig akad egy-két ember a honora- tior osztályból is, kinek a népszerűség a kenyere s ad hoc a vezérszerepre is vállalkozik. Kétségkívül olcsó és hasznos buzgó- ság, csak az a kár, hogy ez is ideig óráig való; működése ez alatt is nem a társadalmi egység magasabb szempontú szolgálatából ered, hanem inkább annak durva szét- tagoiására irányul. Eljött közénk, láttuk csodáltuk Kit nem feledhetünk soha : Ki messze ment s kit rejteget most Szatmár nemes, nagy városa. Úgy jött közénk, miként egy tündér Meglepve minket hirtelen S a bámulat moraja hangzott A merre járt, hol megjelent. Tündérnek lenni véltem én is, Hogy megláttam egy szép napon . Szőke haját, a mint kinézett Mosolygva rám az ablakon. Szeptember tíz ! bár ne jött vón’ Tavaly a magyarra Nem nyílnának tán ajkaink Szomorún panaszra . . . Feiedhetlen mi királynénk Drága „Nagyasszonyunk“ ! Tekints le ránk a magasból, Hogyha panaszkodunk! Légy szószólónk Atyánk előtt, Mint éltedben tetted: A magyar kér, hiszen mindig Rajongva szeretted ! . . Valahányszor panaszunk volt S beborult felettünk : Mese egy csudáról. Az a kiről én most beszélek Nem rut, mesebeli csoda, Hisz rég beállt az óriások És sárkányok alkonya. Az ón csudám egy szép leányka Bíbor piros az ajaka, Kék a szeme s övé e földnek A legeslegszőkébb haja. Szőke csudának hivtam ón őt És igy nevezték mindenek így szólította őt az ifjú, Az agg, a férfi és gjmrek. Éülig szerelmes lett beléje Az egész arany ifjúság, A bálokon tánczra várva, Husz-harmincz boldog ifjú állt, S magát a nagy Krözusnak érzó A tánczsor a melyikre jött. Ott voltam én is hajh! de sokszor Ama husz-harmincz ifjú közt! A bál után élet-halál harcz Fejlődött a czigánjr körül : Bus nachtmuzikot, hogy ki adjon A sok, sok hódoló közül. Végtére is aztán kimondtuk Hogy elmegy együtt mindenik Es huzattuk könyárban úszva S egymást ölelve reggelig. Tisztelettel Horváth Béla. szerezhető, ha rövid ideig élvezzük az ^Oroszlán" savanyú vizet, melynek ize épen olyan mint a Gieshüblié. — Most a midőn friss érkezett, melegen ajánlom a n. é. közönség szives figyelmébe. 1 üveg ára 5 kr. Jó étvágy
