Szamos, 1899. július (31. évfolyam, 53-61. szám)

1899-07-27 / 60. szám

Melléklet a „Szamos“ 1899. évi 60-ik számhoz >uza, és mikor? nevezetesen virágzás eh'ítt-e, i,vagy virágzáskor, vagy pedig virágzás után, ;agy talán csak aratás előtt? 16. A buzaszem izenvedett-e a rozsda következtében? és miben? 7. 1898. évben volt-e rozsda és milyen mér­tékben? 18. Nem gondolja-e, hogy az emlitette- ten kivül egyéb okok is közrejátszottak a rozsda reletkezésénél és mik azok? Szőlőkaró kedvezményes vasúti tariffája .árgyában a földmivelésügyi m. k. minisztérium Utal kiadott s hivatalos közlönyünkben ismer­hetett 24644. sz. rendeletében körülirt kedvez- nények a kassa-oderbergi vonalra is érvénye­síttettek. A kedvezmény igénybe vételére szol- váló igazolványok egyesületünk titkári hivata- ában is megszerezhetők. Uj tagokul jelentkeztek : Gérési ref. egy- íáz, Makaj' Sándor tanító Géres, Radó Bertalan üzatmár rendes tagok. hírrovat. Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapja leköze ebbi számában egy rö- /id tudósítás jelent meg a szinérváraljai dákó- ■omán gyűlésről, mely csupán csak azért érdé­nél némi figyelmet, hogy a nagy közönség sze- •ezzen némi tájékozódást, a mi sok vérrel ás ;o< áldozatok árán megszerzett magyar földün- íön élő és közvetlen szomszédságunkban lakó jláh papjaink hazafias érzelmeiről. Ez a körül- nóny indított engem most arra, hogy egy kicsit DÖvebb tudósítást adjak a szinérváraljai nagy lapról. Julius hó 13-án az „Astra“ nevű oláh cultur egyesület Sz.-Váralján tartotta évi rendes gyűlését. A gyűlést megnyitotta Suta György najtényi oláh pap, aki oly gyűlölettel beszólt a magyarságról, hogy azt leírni nem lehet, befe­jező szavait lelkes ó'jenzés követte. Ezután Be­finde Elek szinér váraljai oláh pap üdvözlte a vendégeket, szivökre kötvén a román nép ve­szélyes helyzetét a megyében. Árgyilán László vetési oláh pap olvasta fel ezután jelentését az ,Astra“ egy évi működéséről. Pap János turczi *k. lelkész, ki egy idő óta kezd fraternizálni a iákó érzelmű Lukáciuistákkal, kijelenti a gyü- ésben, hogy az Ugocsa megyei román intelli- jentia és román papság egy szivvel lélekkel csatlakozik az „Astra“ érzelmeihez. Majd a hi­res martyrnak öcscse Lukáciu Constantin józsef- rázi oláh pópa felolvasása következett, miből zelitöül egy pár mondást feljegyeztem: „Egy oüszke és hatalmas sas emelkedik ki régi fész­kéből, és egy olaj ágat helyez el a Duna part­jain ; az ág nő fejlődik és elborítja a Kárpáto kát.“ Végül igy fejezi be: „Oh te imádott ro­mán nép, te fejedelmi sarj, nagy irigyeltje az 3gész világnak de szépnek és hatalmasnak látlak.“ Szűnni nem akaró éljenzés és taps követte felolva­sását. Gyűlés után bankett volt, a hol dr. Brán Feli- cián nagy-károlyi föesperes is elhagyta magát ragadtatni beszédében az ultráktól. Este concert volt a melyen közreműködtek Szatmárról Bor- oola Laura, Ferentiu Anna. Jelen volt még Szatmárról egy pár fiatal ember és Hubán Gyu- lánó. A rendezőség oláh nemzetiszinü szalagos csokrokat osztogatott a szereplőknek. Mindezeket még azért is tartottam érde­mesnek megemlíteni, mert a fölemlitettekből ki­tűnik, hogy a józan gondolkozásu gk. papok nem vettek részt ezen tüntetésen. Szatmáron három gk. pap van, egyik sem volt jelen, vala­mint a szatmár kerületi esperes sem Sz.-Váraljai. * Petöfi-Ümiep. Vasárnap d. e. 11 órakor a sétatéren kedvezőtlen idő esetén a Vigadóban tartandó Petőfi-ünnep műsorát a Kölcsey-kör a következőleg állitotta össze: I. Megnyitó ének, előadja a helybeli iparos dalárda. II. Beszéd, a Petőfi társaság nevében tartja Rákosy Viktor. III. Alkalmi beszéd, tartja Mátray Lajos tanár. IV. „Egy gondolat bánt engemet“ Petőfitől, szavalja Szentiv'.nyi Jenő joghallgató. V. Jókai Apotheozisa, szavalja Deák Kálmán. VI. Záró ének, előadj,; a helybeli iparos dalárda. * Lobogózás a Petőfi-ünnepeu. Tekintet­tel a vasárnap délelőtti országos és városi Pe tőfi-ünnepre tisztelettel kéri a város lakosságát a r. bizottság, szíveskedjenek az ünnepi disz fokozása czóijéból házaikat fellobogózni. * Finom asztal. Rákosi Viktor disztag tiszteletére a Petőfi ünnep alkalmából az „Ezres“ finom asztalt rendez vasárnap esti 8 órakor a Sörcsarnok kerti helyiségében. A finom asztal­hoz az érdeklődő közönséget ez utón is tiszte­lettel meghívja az elnökség. A vasárnap délelőtti Petőfi-ünnepólyre a városi lestületeket melegen kéri a rendezőség, hogy megjelenésükkel az ünnep programmját emelni, az ünnepet fényesebbé tenni szívesked­jenek. * Rákosi Viktor szombat este a gyorsvo­nattal érkezik, fogadására az „Ezres" és Kölcsey- kör tagjainak nagyobb számban való megjele­nését kéri a rendező bizottság. + Kinevezés. A nagymólt. m. kir. belügy­miniszter a szatmárnémeti I. anyakönyvi kerü­letbe II.-ik anyakönyvvezető helyettessé 100 frt évi tiszteletdij mellett Szőllősy Lajos II od al­jegyzőt kinevezte és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közremű­ködéssel^ is megbízta. * Áthelyezések. Payka Vilmos számellenőr N.-Becskerekről Nagyváradra, Kótai Károly hely­beli kir. jbírósági aljegyző a helyb. kir. törv.- székhez, Bodnár Károly n.-bányai kir jbir. jog- gyakornok a szatmárnémeti járásbírósághoz he lyeztetett át. * Kölcsey János törvényszéki bírót az igazságügyminiszter, a szatmárnómetii törvény­szék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül rendelte k\ * A költői és n.-bányai „Petőfi ünnep“ programmja: I. Julius 30 án Kohón. Délelőtt 10 órakor. 1. Ima a templomban. 2. Euek. A Petőfi-somfa alatt. 3. Beszéd Tf. Papp Zsigmond. Ugyanott. 4. Szeptember végén. Szavalja : Mer- lák Lajos. 5. Beszéd. 6. A Petőfi-somfa megko- ‘ szoruzása. Nagy Gábor. 7. Teleki Sándor gróf sírjának megkoszorúzása. Gergely György. 8. lőnek. II. Nagybányán. Délután 4 órakor. 1 Ének a városháza előtt. 2. „Egy gondolat bánt engemet.“ Mátyásy Lajos. 3. Beszéd. Révész János (az emléktábla leleplezése.) 4. A Petőfi- társaság és a Kisfaludy-társaság kiküldöttjei szá­mára fentartott szám. 5. Átvétel. Gellert Endre. 6. Ének. III. Este társas vacsora. A rendezést T r- day Imre tanácsos nagy készséggel vállalta el. IV. Julius 81. Petöfi-tanyai kirándulás. D. u. 4 órakor. 1. Ének. 2. Megnyitó Bálint Imre. 3. A Petőfi-társaság és a Kisfa ludy-társaság kik ül döttjei számára fentartatott. 4. Petőfi nagybányai költeményeinek felolvasása. 5. Petőfi Nagybá­nyára vonatkozó, leveleinekr felolvasása. 6. Be­széd dr. Morvay Győző. 7. Ének. * A Társaskör legutóbbi választmányi üléséből a következőket emeljük ki: Hermán Mihály elnök beterjeszti Fogarasi Sándor vál­lalkozó tervezetét a Társaskör épülete homlok­zatának átalakítására, az árnyékszék épület ön álló felépítésére és a Bartha-féle telek felőli tűzfal aláfalazása költségei, valamint az üveg­terem meghagyott fala anyag értékének, mint többlet kiadásnak elfogadása iránt. A vagylagos tervezetek beható megvitatása után elhatározta a választmány : 1. hogy a Bartha-féle telek fe­lőli tűzfal aláfalazási többlet munkálat költsége 140 forintban ; 2. Az üvegterem falából keríté­sül meghagyott falrósz értéke 219 forintban fo gadtatik el. 3. Az árnyékszék építése 850 forint 5 krban. fogadtatott el. 4. Az utczai homlokzat, ablakok, kapu stb. átalakítására a bemutatott vázrajz és költségvetés lett elfogadva, mely szerint az átalakítás költsége 1029 frt 84 krban terveztetik, azonban ezen összegből az előcsarnok oszlop fejeinek díszítési költ­sége 48 frt s amennyiben a homlokzathoz szük­séges 8 uj nagyobb ablakhoz az ebédlőre terve­zett 5 uj ablak használtatnék fel s 3 uj lenne készítendő, a régiek közül 5 az ebédlőhöz hasz­náltaik fel, igy 3 régi ablak eladható lesz, ezek remélhető vételára 30 frt, összesen 78 frt a vállalati összegből levonatván 951 forint 84 kr. a homlokzat díszes átalakításának megállapi tott vállalati összege. Ezzel kapcsolatosan kije­lentette vállalkozó, hogy az elérhető megtaka­rításokat, a vállalati összegből le fogja számí­tani ... II. Az épület belső beosztására nézve vállalkozó előterjeszti azon kérdést, hogy vajon a kártyázó terembe tervezett felülvilágító elké- kószitendő-e ? A kártyázó és billiard termek kö­zötti üvegfal felópittessók-e ? s végre a billiard és olvasó termek között fa rolló, vagy kőfal ópittessék-e ? E kérdésekben a választmány el­határozta : 1. A felülvilágító mennyezet vas­szerkezete beállítandó s a munkálat előhaladása folyamán a kifejlendö szükséghez képest fog intézkedés tétetni a berendezésre nézve. 2. Az üvegfal elkészítése mellőzendő. 3. A billiard és olvasó termek között téglafal 32 cm. vastagság­ban építendő. III Antal Dániel alelnök elő terjeszti, hogy a 2 billiard asztal és a fenmaradó 3 régi ablak eladására a választmány idejeko rán tegyen intézkedést. A választmány e tár­gyak értékesítését elhatározza, megbízza alelnö- köt és felügyelőt, hogy az eladás iránt tegye nek intézkedést, azt eszközöljék s utólagosan jelentsék be. IV. Elnök bejelenti, hogy a fel­merülő építési kiadások kifizetéséhez pénz fede­zetről gondoskodni szükséges. A választmány 9000 frt beszerzésére Antal Dániel alelnököt felkéri és meghatalmazza: V. Elnök előterjeszti, hogy a 24000 forintos kölcsön felvételéhez a kötvény elfogadása tárgyában rendkívüli köz­gyűlés lesz összehívandó, s indítványozza, hogy a közgyűlés napjául 1899. évi julius 30. d. e. 10 órája, helyéül pedig a városház nagyterme tűzessék ki. A választmány ez irányban határo­zatát kimondván, utasítja az elnökséget, hogy a közgyűlés összehívását a kellő időben eszközölje. * A kioszk. A Kossuth-kert kioszkra beér­kezett ajánlatokat a középitkezósi és Kossuth- kert rendezési bizottság is tárgyalás alá vette s azon véleményét nyilvánítja, hogy a tervezett kioszknak kisebb méretek szerint való felállítása czólra egyáltalán nem vezet s ha megtakarítást kell élórni, azt nem a jövő fejlődést kizáró mé­retek összezsugoritásánál kell feltalálni. Epen ezért javasolják a bizottságok, hogy a fölösleges külső disz mellőzésével 3713 frt 66 kr. enged- mónynyel, vagyis most már beszámítva a vil- lamvilágitási 1300 frtot is, 25.500 írtért adassék ki a munkálat Scheffteli és Reiter ezégnek, még pedig úgy, hogy az épület még a f. évben fe­dél alá kerüljön, mely esetben Valkovics Sámuel 1900 január 1-től a 25.500 írtnak fogja megté­ríteni 6°/o-os kamatát. * A gör. kath. magyarok zarándoklást ter­veznek Rómába, hogy személyesen kérjék XIII. Leo pápától a magyar nyelvű rítus behozatalát. A mozgalom élén Firczák Gyula munkácsi gör. kath. püspök áll s Melles Emil helybeli gör. kath. esperes plébános szintén buzgó tevékeny­séget fejt ki. Kísérje siker a már régen meg­indított hazafias mozgalmat. * A mezőgazdasági munkások érdekeinek kielégítése s ez által a munkás szocziális moz­galmaknak megszüntetése czóljából a földmive­lésügyi miniszter egy terjedelmes rendeletet bo­csátott ki, melyben felsorolja azon módokat, melyek alkalmasak a munkások érdekeinek ki­elégítésére. 1. Azon kívánságának ad kifejezést a miniszter, hogy községi hitelszövet­kezetek alakittasanak, még pedig úgy, hogy annak a mezei munkások is tagjai lehessenek. 2 Ingyenes községi népkönyvtárak állíttassanak, melyhez a miniszter mindennemű támogatásával hozzájárul. 3 Munkás olvasó egyletek alakikit- tassanak, a ponyvairodalom kiszorítására szolgáló „Néplap“ terjesztessék. 4. A negyven évi szol­gálati diszérmek minden esetben a munkások buzdítására szolgáló módon kiadassanak. 5. Egy esztendőben egyszer a munkások megvendégelő sére a régi szokáshoz híven aratási üunepélyek rendeztessenek. — A földmivelésügyi miniszter atyáskodó intézkedéseit mi megfelelőknek s czélravezetőknek tartjuk, s meg vagyunk győ­ződve, hogyha mindezekhez hozzá fog járulni, hogy a munkaadó kifizeti a megszolgált mun­kabért, nem lesz nálunk munkáskérdós, nem lesz szocziálizmus. * A vigadó és szálló építésére f. hó 18-án megtartott versenytárgyalás alkalmával beérke­zett hót darab ajánlatot a városi építkezési szak- bizottság julius 25-én d. u. tárgyalván, Bálint Zoltán tervező műépítész és a városi mérnöki hivatal vélemónyes jelentése alapján a szobrász­munka gyűjtő név alá foglalt munkálatokat a vállalatból kivétetni s a többi versenyre bocsá­tott munkák végrehajtásával Grünwald testvé­rek és Schiffer budapesti ezéget javasolja meg bízni, nemcsak azért, mert a :.zobrászmunka nélkül 185,738 frt 88 krt tevő ajánlatuk gazda­sági szempontból a legelőnyösebb, hanem azért is, mivel a bizottság meggyőződött arról, hogy ajánlattevők megbízhatóságuk, szakképzettségük és az általuk eddig teljesített nagymérvű köz és magánépitkezések folytán a szóban forgó építésnél előforduló kényesebb építészeti felada­tok megoldására teljesen képesek. Végül a bi­zottság a midőn nevezett czéggel a szerződés megkötését javasolja, azon czólból, hogy az épít­kezés teljesen bekerülési költsége pontosabban megállapítható legyen, a vállalatra ki nem irt vízvezetéki, — fűtési berendezések és bontási munkákról nevesebb ezégek illetve hirdetés utján ajánlatok beszerzését, — s a világítási berende­zésnek házilag való végrehajtását határozta el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom